A miniszterelnök egy szombati rendezvényen beszélt arról, hogy a kormány a személyi jövedelemadót és a társasági nyereségadót is szeretné még csökkenteni. Ezzel kapcsolatban a Századvég Gazdaságkutató igazgató helyettese azt mondta, hogy a szuperbruttó teljes kivezetésével jövőre megvalósul az szja-csökkentés, így csökkennek a tehetősebbek terhei.
Mind a személyi jövedelemadó, mind a társasági nyereségadó „viszonylag versenysemleges” adónem, ezért Tóth G. Csaba szerint ezek mérséklését nem célszerű újabb különadókból finanszírozni. Hangsúlyozta: először a különadókat kellene kivezetni, és csak azután csökkenteni a két adót. A szakértő szerint kevésbé kedvező, ha a csökkentés forrását más adók emeléséből teremtik meg. Célszerűbb ennél, ha a kormány vagy kiadáscsökkentéssel, vagy egy olyan gazdaságpolitikával teremt fedezetet erre, amely az ország megítélésének javulásán keresztül csökkenti a kamatköltségeket. Ha a kormány a kiadások csökkentéséből gazdálkodja ki az szja csökkentését, akkor az többletet hagyhat a háztartásoknál, így bővülhet a fogyasztás, azonban ha a kabinet új adókból fedezi az szja-csökkentést, akkor nem lehet ilyen hatással számolni.
A Takarékbank elemzője óvatos volt amikor azt mondta, hogy pontosan csak a további részletek ismeretében lehet megítélni az adócsökkentés hatásait, egyelőre azok nagyságrendjét sem lehet tudni. Suppan Gergely úgy vélte, hogy az szja-csökkentés kapcsán a miniszterelnök arra utalhatott, hogy a szuperbruttó kivezetésével csökken az szja, azonban egy ezen túlmenő szja-csökkentésnek már nincs forrása. Suppan úgy fogalmazott, hogy a szuperbruttó kivezetése nem bővíti majd számottevően a fogyasztást.
A szakértő szerint a társasági nyereségadónál pedig az is elképzelhető, hogy az eddigi, 500 millió forintos határt - ami után 10 százalékos a nyereségadó kulcsa - feljebb tolják, ezzel csökkentve a nagyvállalkozások terheit.
Magyarország az orosz-ukrán háború ezer napja alatt 98,5 milliárd forinttal támogatta Ukrajnát és az onnan érkező menekülteket. 
