Pillanatkép a trafikok előtt: így áll most az illegális dohánybiznisz

Bár a trafikrendszer hatásait megítélni egyelőre nehéz lenne, a várható áremelkedés és nehezebb hozzáférés valóban a feketepiac felé hajthatja a fogyasztókat. A Privátbankár a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) kérdezte arról, hogy milyen hatásai vannak a cigarettacsempészetre, a feketekereskedelemre az árak emelkedésének.

A NAV ugyanúgy meg fogja nehezíteni a feketézők életét, mint eddig

Suller György Fotó:nav.gov.hu

Ezzel kapcsolatban Suller György Attila, a NAV vám- és jövedéki szóvivője lapunknak elmondta, hogy ilyen jellegű trendeket eddig nem figyeltek meg. A cigarettacsempészet jó üzlet attól függetlenül, hogy nálunk éppen mennyibe kerül a cigaretta, hiszen a különbség a származási ország árai és a magyar árak között mindenképpen hatalmas. Jelenleg egy doboz Marlboro 800-900 forint nálunk, Ukrajnában, ahonnan a legtöbb csempészcigaretta érkezik, 250-300 forint egy doboz.

A haszon tehát már most is jelentős, ha sikerül becsempészni és eladni a cigit - nem beszélve arról, mennyivel nagyobb a profit akkor, ha továbbviszik Nyugat-Európába, ahol még drágább a dohányáru.

A trafikok elindulásával nehezebb lesz hozzáférni a cigarettához, mint most, amikor bármelyik boltban, benzinkúton vagy kocsmában bevásárolhatunk. Emiatt a NAV is jobban figyel majd: Suller György elmondta, hogy különösen azokon a településeken keresik majd az illegális kereskedelemre utaló jeleket, ahol egyáltalán nem nyílnak trafikok. A visszaéléseket ahogy eddig, a NAV ezután is szigorúan fogja ellenőrizni.

Mit mutatnak a számok?

A NAV adatai szerint 2012-ben 8,3 millió szál illegális cigarettát foglaltak le, ami 4,5 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban. A felderített bűncselekmények száma is csökkent, 688-ról 582-re. Bár ezek a számok a látencia miatt nem mutatnak pontos képet a hazai feketepiacról, a GfK egy 2012-ben végzett kutatása segíthet megérteni, mennyire jelentős az illegális áruk jelenléte a magyar piacon.

A GfK Üres cigarettásdoboz kutatásából kiderült, hogy Magyarországon az elszívott cigaretták 5,8 százaléka volt hamis, vagy nem magyar adójegyes. A kutatást egyébként úgy végezték, hogy a szemétből összegyűjtötték az üres dobozokat és azok adójegyét vizsgálták - így az országba legálisan behozott cigaretta is bekerülhetett a merítésbe (EU-n kívülről ez a mennyiség egyébként fejenként két doboz). A kutatás a nagyságrendet azonban mindenképpen mutatja.

Forrás: GfK

A magyar 5,8 százalékos átlag nem számít rossz adatnak, főleg ha az uniós statisztikához hasonlítjuk. A 27 tagú EU-ban ugyanis 10 százalék ez az arány a legfrissebb eredmények szerint.

Földön, vízen, gyerekülésben: hogy kerül a csempészcigi az országba?

A kutatásból az is kiderült, hogy a legtöbb külföldről behozott cigaretta Ukrajnából érkezik, de az utóbbi időben - a vízumkötelezettség megszűnése óta - megugrott a Szerbiából érkező csempészáru aránya is - mondta Suller György Attila.

A lefoglalt dohány 90 százalékát a pénzügyőrök a határok mentén fülelik le, ezek közül is kiemelkedő az ukrán határterület.

A nagyobb mennyiségű csempészárut a leggyakrabban úsztatják, de gyakori az is, hogy a "szajrét" a vonat ablakából dobálják ki. Ezek lefülelésére a pénzügyőröknek kifinomult technikái és eszközei vannak. A kisebb mennyiségeket rendszerint autóval próbálják behozni az országba, a cigit pótkerékbe, magnóba, ülésbe, visszapillantó tükörbe, gyerekülésbe dugják el - de a vámosok találtak már cigit kólás üvegben, savanyúság között és szoborba rejtve is.

A csempészáru káros az egészségre

A csempészcigaretták egyébként nem csak a gazdaságnak és az államnak okozhatnak kárt, de az fogyasztóvédelmi szempontból is kevésbé biztonságosak - bár a cigaretta esetében fura a hamis termékek egészségkárosító hatásáról, kockázatairól beszélni. Gyakori fogás a Kínából érkező Jing-Ling csempészcigi - ennek összetételét megvizsgálva madárürüléket, atkát, egyéb növényeket és rovarokat is találtak a szakértők - mondta el a Privátbankárnak a NAV szóvivője.