A válság évei alatt is nőttek a fejlett piacokon a vállalati profitok – vélekedett Telegdi René, Concorde Alapkezelő Zrt. üzletág-igazgatója az Aegon Prémium Klub tegnapi rendezvényén. A szakember szerint mindez annak köszönhető, hogy a válságot követő időszakban az elbocsátások nyomán jelentősen csökkent a bérköltség, ám a fogyasztás – sok helyen az állami beavatkozások okán - szűkebb mértékben zsugorodott, vagyis a keresleti oldal nem esett vissza annyira. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a válság évei után sem csökkent az adósság a világban, viszont az adósságra fizetett kamatok alább szálltak, megérthetjük, hogy miért van több pénz a cégeknél és miért teljesítenek jól a fejlett piaci tőzsdék.
A régió sikerre érett
Érdekes ugyanakkor, hogy régiónkban a makrokörnyezet nem volt ilyen kellemes, hiszen innen vontak ki pénzeket, s emiatt az itteni cégek nem tudtak fejlődni - ezért komoly rés nyílt a fejlődő piacok és a régiós piac szereplői között, az SPX és a CETOP20 index – amely lényegében 2011-ig együttmozgott - drasztikusan szétvált.
A régióban számottevően csökkent az adósság, mind a magán- mind a vállalati szektor nettó hitelvisszafizető volt az elmúlt években a kölcsönöktől való – tapasztalati (devizahitelek) – irtózás miatt. Ezen tényezők hatására a régió mozgástere jelentősen beszűkült az elmúlt években, szinte minden ország - Lengyelország kivételével - recesszióba került. Ugyanakkor pont ez a helyzet az, amely komoly reménnyel kecsegtethet, hiszen a fentiek okán komoly növekedési potenciál van a régió talpon maradt cégeiben és tőkepiacaiban is. Telegdi szerint a Shiller-P/E ráta tekintetében a magyar piac alulárazottsága a legszembetűnőbb. A Concorde Alapkezelő ezért lát értéket a régiós befektetésekben, ráadásul mind több jel szerint úgy fest, hogy eljött a fordulópont, s Közép-Kelet-Európa elindulhat a tartós gazdasági növekedés útján.
|
Ezren az Aegon Prémiumban Az év végi mintegy 800 ezer ügyfél után immár közel ezer partnerrel büszkélkedhet az Aegon Prémium – mondta el kérdésünkre Havas Gábor, az Aegon Prémium üzletágvezetője. A szakember szerint ügyfeleik kiszolgálásában kiemelt szeret kap, hogy a prémium ügyfelek zöme nem privátbanki ügyfél, az itteni befektetők döntően unit-linked életbiztosításaik számára keresnek megfelelő alapokat. A jelen helyzetben az abszolút hozamú termékek számítanak a legmegfelelőbbnek. Az Aegon Prémium 12 alapkezelő termékeit kínálja az ügyfeleknek. Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják – mondta el Havas Gábor-, hogy a partnerül választott cégek valóban aktív portfoliókezelést valósítanak meg. Több hónap tapasztalata után már az is látható, hogy melyik alapkezelő mozog otthonosabban a kötvénypiacokon, s kik azok, akik a részvénypiacok stratégái. |
Szétbonthatnánk a "fejlődő piacokat"
Ennek fényében ugyanakkor a szakember szerint ideje volna elgondolkozni azon, hogy az eddig egységesen fejlődő piacokként kezelt területeket érdemes befektetési szempontból külön kezelni. Mindezt Telegdi azzal indokolta, hogy régiónkkal ellentétben több más piacon – Oroszország, Törökország, Dél-Amerika – nem javult a fizetésimérleg-egyenleg, és éppen ezek az országok voltak a legnagyobb haszonélvezői annak, hogy a fejlett piacokon alacsonyak lettek a hozamok. Miután azonban ezek az országok a beérkezett pénzeket döntően fogyasztásra költötték, ott most strukturális problémák léphetnek fel – lényegében ugyanazokat a hibákat követték el, mint a régió (és hazánk) korábban. A fenti okfejtés miatt még inkább érdemes elkülöníteni a régiót a többi fejlődő országtól.
A „maradékból” Törökországban – elsősorban demográfiai okok nyomán – lát rációt a Concorde Alapkezelő egyes cégekben, ám ehhez képest szükség volna makrogazdasági kiigazításokra. Olyan kiigazító lépésekre volna szükség, amelyek fundamentálisan segítenek a piacnak és javítják a befektetői bizalmat – erre itthon 2009/10-ben volt példa. Oroszországban – bár az árazás rendkívül olcsó befektetési lehetőségeket rejt – a makrokilátások messze nem bíztatóak, így az alapkezelő távol tartja magát tőle.
Nem a választásoktól függ a magyar piac
Telegdi René szerint azt már jó eséllyel elmondhatjuk, hogy a régióban egyértelműen, Európában jó eséllyel véget érhet a recesszió. Ugyanakkor vannak kockázatok is – hívta fel a figyelmet a szakember. Kína a legkomolyabb bizonytalansági tényező az európai fejlődésben, Európa Ázsiára való nagy exportkitettsége miatt.. Márpedig ez kihathat a régió, s főleg Magyarország jövőjére is. Hazánkban ugyanis a Concorde Alapkezelő intézményi üzletág-igazgatója szerint a választások kevésbé játszanak szerepet a gazdaság jövője szempontjából, mint a külső hatások, az európai konjuktúra, hiszen Magyarország kicsi, nyitott, exportvezérelt ország.
|
Régiós ismeretekA Concorde Alapkezelő 20 éve indult el hazánkból, s mára már az egyik legkomolyabb közép-kelet-európai piacokra fókuszáló alapkezelője lett – a sikerbe komoly mértékben belejátszik, hogy a cég ismeri a régiót és az itteni cégek működési mechanikáját. Ennek volt köszönhető, hogy olyankor vettek például vállalati kötvényeket, amikor globális befektetők „kidobálták azokat”. Az ilyen lépések nyomán nyerhette el a Concorde 2000 alap a „legmagasabb 10 éves hozam” díjat. A társaságnál jelenleg 16 fő portfóliókezelő és -elemző dolgozik, amely csapat a legnagyobbnak számít hazánkban. A társaságnál kezelt vagyon tavaly közel 40 százalékkal nőtt és év végére elérte a 400 milliárd forintot. |
Kitapintható irányvonal
Ami bizonyos, hogy a jelenlegi kormányzat jól behatárolható irányvonalat követ, amelyre az alacsony kamatszint, a gyengébb forint, és a költségvetési hiánynak, akár komoly megszorítások árán történő megtartása jellemez. Mindehhez társul a korábbi forráskivonás megismétlődése elleni védekezésképp az, hogy az ország függetlenedni szeretne a külföldi finanszírozástól – ezért hajlandó az ÁAK komoly prémiumot fizetni a hazai befektetőknek.
Az MNB simán átáll majd a kamatemelésre?
Idén a euró/forint tartósan eltávolodott a 300 környéki szintről, s bár kamatemelést egyelőre nem akar a jegybank, drasztikus forintgyengülés esetén nem maradna más lehetősége. A szakember szerint ha Kínában a hard-landing forgatókönyv valósulna meg, akkor olyan tőkemenekítés kezdődne a globális piacokon, ahol – hiába magas a magyar devizatartalék – csak időlegesen tudná a jegybank intervencióval védeni a forintot, így valószínűsíthető, hogy adott helyzetben kamatemelés következne be. Az MNB laza monetáris politikájának rövid távú hatásai kedvezőek lehetnek, de hosszú távon számos kockázatot rejtenek egy olyan kis nyitott gazdaságra, mint Magyarország – vélekedett ugyanakkor a szakember.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
