Nem egyedülálló, ami adókörnyezet szempontjából ma Magyarországon történik - derült ki a KPMG 114 ország adatait összegző Global Corporate and Indirect Tax Survey 2010 c. kiadványából, melynek megállapításait egy budapesti háttérbeszélgetésen mutatta be és értékelte László Csaba ex pénzügyminiszter, a KPMG jelenlegi adópartnere.

A társasági adók mértéke a globális adatokat tekintve csökkent 2009-hez képest, 24,03%-ról 23,45%-ra a vizsgált országokban. Ugyanakkor László Csaba felhívta rá a figyelmet, hogy egyre nehezebb pusztán egy adókulcsból következtetéseket levonni, érdemesebb a vállalkozásokat terhelő összes adó- és járulékfajtát figyelembe venni. A tájékoztató után kiosztott sajtóanyagban megszólaltatott Mike Glover, a KPMG magyarországi adórészlegének vezetője meg is jegyzi például, hogy a személyi jövedelemadó kulcsainak csökkentése Magyarországon üdvözölendő, ugyanakkor a versenyképesség fő korlátozó tényezői továbbra is a bérjárulékok magas szintje, valamint az árbevétel alapján képzett helyi iparűzési adó hazánkban...

A közvetett adónemek csak Európában csökkentek

A tanulmány megállapítja, hogy az átlagos közvetettadó-kulcs is csökkent (2009-es 13,05%-ról 13,02%-ra) - László Csaba szerint ez lényegében nem is jelent változást. Ugyanakkor a társasági - és közvetett adók változásai igen széles körű és eltérő szórást mutatnak. Az európai régió mellett Észak-Amerikában, Afrikában, Ázsiában és Óceániában csökkent például a társasági adó átlagos szintje, de Dél-Amerikában - a trendet megtörve - emelkedett ez a szám, elsősorban a mexikói adóemelés miatt.

A közvetett adók tekintetében vegyes a kép: az észak-amerikai és afrikai régiókban nem tapasztalt változást a KPMG, Ázsia és Latin-Amerika növekedést mutattak, míg az egyetlen terület, ahol ez az adómérték csökkent: Európa volt.

Jelentős adóváltozások a legtöbb országban

Munkástanácsok: 9 milliós végkielégítés is rendben van, ha...

A válság kapcsán a kormányok bátrabban nyúlnak az adóeszközökhöz, hiszen a globális adóverseny egyre erősebb - ez rengeteg adóváltozást eredményezett az elmúlt időszakban, de László Csaba szerint jövőre is számos elmozdulást láthatunk majd, hiszen világszerte sok ország jelentett be adóváltoztatásokat ez év végén, illetve a következő év elejére. Magyarország e tekintetben sem kivétel.

A szakember szerint a közvetettadó-kulcsok tovább fognak emelkedni, míg a társasági adók követik a csökkenő tendenciát, ezt számos bejelentés alátámasztja. "A figyelem középpontjában lévő kulcsok csökkentésétől függetlenül az egyes országok hatóságaiknak mérlegelniük kell, hogyan ellentételezzék jövedelemveszteségeiket, és védjék meg saját céljaikat azokkal szemben, akik a globális piacon a versenyképesség látszatának fenntartása érdekében hasonlóan csökkentik társaságiadó-kulcsukat" - mondta László Csaba. A szakember szerint várható, hogy a kormányok és az adott adóhatóságok egyre agresszívabban lépnek majd fel az adóbeszedésben. Másrészt a cégeknek folyamatosan informálódniuk kell a különböző változásokról, mert a nyereség többször megadóztatását jelentő kettős vagy akár hármas adózás kockázata nagyon is reálissá vált.

A veszteségeket pótolni kell

A közvetett adók emelése népszerű eszköz arra, hogy az országok jövedelemveszteségük egy részét visszanyerjék. A KPMG nagyfokú globális eltolódást tapasztalt a közvetett adók felé, amelynek pozitívuma a kormányok szemszögéből, hogy a beszedés terhét a társaságokra háríthatják a hatóságok helyett. Nem is véletlen, hogy a kialakult áfarendszerrel rendelkező országok - így például Lengyelország, Portugália, Új-Zéland, Románia, Spanyolország, Portugália és az Egyesült Királyság is - már bejelentették, hogy növelni kívánják a forgalmi adójukat. Ugyanakkor Magyarországon erre már nincs tér - ez egyértelmű.

Mozgolódó óriások A forgalmi adók szempontjából érdekes fejlemény, hogy mind Kína, mind pedig India elkezdett tolódni egy egységes, nemzeti forgalmiadó-rendszer irányába, ami különösen jó hír a külföldi befektetőknek. Az Egyesült Államokban pedig konszenzus kezd kialakulni arról, hogy szükség van egy nemzetileg egységes áfára - László Csaba szerint azonban akár 5 évig is kitolódhat, amíg ebből - a valós politikai akarat mellett - ténylegesen lesz valami.

Újságírói kérdésekre válaszolva László Csaba értékelte a magyarországi adóváltozásokat, elsősorban a most ősszel bejelentett intézkedéseket. Elöljáróban hangot adott ismételten annak a véleményének, amelyre a jelentés is rávilágít, jelesen, hogy globális tendencia, hogy a mobilabb iparágakat nem igazán terhelik különadóval, vagy nagyobb adóteherrel a nemzeti kormányok. Jellemzően azokra a szektorokra jut nagyobb teher, melyek helyhezkötöttek, nehezebben tudják kiszervezni a tevékenységüket más országba. Igaz ez hazánkra is (még a bankadóra is, hiszen a mérlegfőösszeget az intézmények elvihetik máshova papíron, de az ügyfeleket nem - érvelt László).

Adócsökkentés: mit kezdjünk a megmaradó pénzzel?

László Csaba szerint a kormány által tervezett 10%-os társasági adó az EU legalacsonyabb ilyen  adója lesz, míg az áfa még mindig Magyarországon a legmagasabb. A társasági adó az alacsonyabb jövedelmezőségű cégeknél valószínűleg nem jelent majd nagy fordulópontot, azon túl, hogy jelentős adócsökkentésről van szó. Annál érdekesebb lesz, hogy az 500 millió forintos határ miatt az amúgy is széttagolt magyar vállalati struktúrában a cégek  játszanak-e majd a profit ide-odatologatásával - mondta a KPMG adópartnere. Ennek a vélekedésének már a legutóbbi KPMG-jelentés bemutatásakor is hangot adott, akkor azt mondta, hogy "az 1 milliárd forint árbevételű cégek számára nagy lesz a kísértés, hogy profitjukat két kisebb cégben realizálják".

Jogilag kikezdhetetlenek a válságadók

A globális trendek érvényesülnek hazánkban is. "Ha jobban megnézzük a most bejelentett válságadók - hangsúlyozom nem jogi, hanem közgazdasági szempontból - tulajdonképpen forgalmi típusú adók. Ezek bevezetése illik a nemzetközi trendekbe, hiszen mindenhol a közvetett adók szintjének emelkedését tapasztaljuk”. Arra a kérdésre, hogy az Unió elmeszelheti-e egyik vagy  másik most bejelentett adónemet, László Csaba azt mondta, jogilag erre nem igen van lehetőség, hiszen az uniós irányelvek szerint ezek nem minősülnek forgalmi típusú adónak.

A bérstatisztikák ismét megvadulnak majd?

A szja-változások tekintetében László Csaba arra számít, hogy év végén a "bérstatisztikák ismét megvadulnak". A magas jövedelmű szektorokban a jutalmak és prémiumok kifizetése valószínűleg áttolódik a jövő év elejére. Ami az egykulcsos adó bevezetéséhez fűzött reményeket illeti a foglalkoztatás szempontjából, László igyekezett lehűteni a kedélyeket, szerinte az alacsonyabb adóteher még nem jelenti egyértelműen azt, hogy nő a foglalkoztatás, hiszen a munkaerő összköltsége ettől még érdemben nem fog csökkeni (hasonló véleményt fogalmazott meg két napja az IMF magyarországi misszióvezetője az adóváltozások kapcsán).

Az szja-változások vélhetően pár évre visszafogják majd a bérnövekedés dinamikáját - elsősorban a magas jövedelműeknél (ők amúgy is sokat nyernek a változásokkal).

Ugyanakkor a szakember szerint az egyszerűsített eljárás, az egykulcsos rendszer mindenképpen kedvező fejlemény a befektetők szemszögéből.

A bizalom nem inog meg?

László Csaba nem lát olyan nagy bizonytalanságot a befektetői oldalról a most bejelentett ágazatokat terhelő különadó kapcsán, mint amilyet értékelésében nemrég az IMF és az MNB is megfogalmazott. Az biztos, hogy egy-egy nagyobb vállalati döntés átfutási ideje egy-másfél év, vagyis az adóváltozások hatását nem fogjuk azonnal érezni. A szakember szerint korai a mostani szakaszban megítélni, hogy az akciótervekben felvázolt és részben elfogadott adóváltozások összességében milyen hatást eredményeznek majd.

Privátbankár - Zsiborás Gergő