A chipsadóval sújtott termékek reklámozásának gyakorlatát vizsgálta a Médiatanács az adó bevezetése előtt és után. A vizsgálat rámutatott, hogy a Annak ellenére, hogy a – listaáras reklámköltések alapján – legtöbbet hirdető ágazat ebben az időszakban is az élelmiszeripar volt, az élelmiszer-megjelenések száma és aránya a nyár folyamán hónapról hónapra csökkentő tendenciát mutatott.
A tiltólistás – magas cukor-, koffein- vagy sótartalmú termékek – alaposabb vizsgálatából kiderül, hogy júliusra és augusztusra csökkent ezen áruk új reklámjainak száma. A népegészségügyi termékadóval (NETA) potenciálisan érintett termékeket hirdető új reklámok felében az árucikkek jellemzői meghaladták a NETA-határértékeket. Közülük legnagyobb arányban a szénsavas üdítőket promotáló reklámfilmek fordultak elő.
Bár az élelmiszerszektorban sok olyan termékcsoport fordul elő, amely kifejezetten szezonális, az eredményekből a Médiatanács kutatói arra következtettek, hogy a nyár első két hónapját hirdetői részről inkább a kivárás jellemezte. A megadóztatott termékek valószínűsíthető körét június végén hozták nyilvánosságra egy tervezet keretében, s vélhetőleg csak ennek ismeretében indulhatott meg a korábbinál aktívabb hirdetői magatartás.
A NETA-lista megjelenése utáni legszembetűnőbb változás, hogy a gyorséttermi termékeknek és az édesített gabonapelyheknek a nyár első felében még visszafogott reklámozási hajlandósága augusztusra drasztikusan megugrott. Ezek a termékek ugyanis a korábban hamburgeradóként is emlegetett adónem tervezetébe végül nem kerültek be.
A vizsgálat megállapítja, hogy az egészségtelen finomságokat felvonultató szpotok nyolcszor gyakrabban céloztak meg gyerekeket a többi élelmiszertermékekhez képest. A cukrozott szénsavas üdítőket pedig – főként a fiatalok által kedvelt csatornákon keresztül – a tiniknek szeretnék eladni.
Véget ért a választás délnyugati szomszédunknál, senki nem szerzett abszolút többséget. 
