Az adócsalás a görögök olimpiája?

Érzékeltetésképpen az újság leírja: Athén gazdag északi elővárosaiban, ahol a nyári hőmérséklet gyakran megközelíti a 40 fokot, alig 324 lakos tüntette fel adóbevallásában, hogy rendelkezik úszómedencével. Az adóhivatal egészen más eredményt kapott, amikor megvizsgálta a fényűző villákban bővelkedő térségről készült műholdas felvételeket: összesen 17 ezer  medencét számlált össze.

Azonban nem lesz könnyű megváltoztatni. A szakértők szerint az adócsalás egy mélyen gyökerező megvesztegetési és korrupciós hagyomány részét képezi. Annak érdekében, hogy az országos egészségügyi rendszerben jobb elbánásban részesüljenek, a görögök rutinszerűen fakelakinak (kis borítéknak) nevezett hálapénzt adnak az orvosoknak. Az állami alkalmazottak megvesztegetése annyira bevett gyakorlat, hogy az emberek a díjszabást is ismerik. Egy motor zöld kártyájáért például mintegy 300 eurót kell fizetni.

A szakértők szerint a legelszántabb adócsalók az egyéni vállalkozók: ez nemcsak taxisokat, vendéglősöket és villanyszerelőket jelent, hanem mérnököket, építészeket, ügyvédeket és orvosokat is. Amikor az adóhatóság nemrég megvizsgálta Athén Kolonaki nevű elegáns elővárosában rendelőt fenntartó 150 orvos adóbevallását, a többség 30 ezer eurónál kisebb jövedelmet ismert el, 34 pedig 10 ezer euró alattit - ennél az összegnél már egyáltalán nem kellett adót fizetniük. Iliasz Plaszkovitisz, a pénzügyminisztérium főtitkára, aki az adótörvények átdolgozását vezeti, erre így reagált: "Azon a környéken ennyi a lakbérre sem elég."
   
Plaszkovitisz elmondta, hogy a 11 milliós országban tavaly alig néhány ezer személy vallott be 100 ezer euró fölötti éves jövedelmet, holott a gazdagság jelei mindenfelé láthatók. "Igen sok ember, aki azon a házon kívül, amelyben él, hétvégi házzal, két gépkocsival és talán vitorlással is rendelkezik, azt állítja, hogy évi 12 ezer eurós jövedelme van" - mondta a NYT-nak a minisztériumi főtitkár. "Ennyiből fűteni sem lehet a házat."

A jelenség oka vitatott. Egyesek a hosszú török uralomnak tulajdonítják, mivel akkor a görögök megszokták, hogy a kormányt kijátszandó ellenségnek tekintsék. Mások azzal magyarázzák, hogy a görög demokrácia még fiatal. Bármi is az ok, a görögök számára a korrupció - mint azt Kosztasz Bakurisz, a Transparency International görögországi szervezetének elnöke elmondta a lapnak - mindennapos. "Ha elmennek a szerelőhöz, olcsóbb a javítás számla nélkül és jóval drágább számlával".
   
Különböző tanulmányok szerint a görög árnyékgazdaság az ország GDP-jének 20-30 százalékát képviseli. Friedrich Schneider, a linzi Johannes Kepler egyetemen Európa árnyékgazdaságainak szakértője: az ő véleménye szerint tavaly Görögország 25 százaléknál tartott, idén 25,2 százalékot vár. Összehasonlításként: az Egyesült Államokban szerinte 7,8 százaléknak felel meg ez az arány.
   
A pénzügyminisztérium szerint az új adótörvények hatásosabbak lesznek, illetve az adóhivatalt is átszervezik, új értékelési, ellenőrzési módszereket vezetnek be. A NYT hozzáfűzi, hogy sok görög szerint éppen az adóellenőröket a legkönnyebb megvesztegetni. A közhit szerint az adóvitákat gyakran "harmadolással" szokták megoldani: az adóhatóság a neki járó összeg harmadát kapta meg, a másik harmad az adóbeszedőé, a harmadik harmad az adózó zsebében maradt. Az adóhivatal a múltban sohasem követelt kemény fellépést az adócsalókkal szemben - mondta el a lapnak egy volt adóhivatali illetékes.

Még több pénz kell majd a görögöknek?
Reform nélkül összeomlik az euróövezet
Nem minősítik a görög állampapírokat
Európa válságról válságra fejlődik
A görög ígéretek áldozata lesz a nyugdíj is

MTI