Az illegális cigarettaforgalom az elmúlt két évben kezdett el drasztikusan növekedni hazánkban: 2012-ben még 5,8 százalék volt, ami a tavalyi év végén hirtelen 11,8 százalékra ugrott. Idén a GfK a cigaretta feketepiacát felmérő kutatásában 12,1 százalékos arányt mért.
Ugyan a 0,3 százalékpontos növekedés nem tűnhet soknak, de azt számításba véve, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal idén január 1. és szeptember 30. között közel 4 milliárd forint összegben foglalt le cigaretta, fogyasztási dohány és egyéb dohánytermékeket, ez hatalmas veszteséget jelent az államkasszának.
|
| A kampány egyik óriásplakátja |
„A viszonylag hosszú ideje fennálló, aggasztó számadatok, valamint az illegális dohánykereskedelem visszaszorítása érdekében az iparági szereplők és az állami hatóságok úgy döntöttek, hogy a különálló intézkedések mellett idén tudatosító kampányt indítanak” – közölte az adóhatóság.
A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSz), a JTI Hungary Zrt. és a Philip Morris Magyarország Kft és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal által indított kampány célja felhívni a figyelmet az illegális dohánykereskedelem következményeire, amellyel nemcsak az állam veszít jelentős bevételeket, de hatása lehet a dohányszektorban foglalkoztatottaknak, a vásárlók pedig könnyedén juthatnak ellenőrizetlen körülmények között előállított dohánytermékekhez – hívja fel a figyelmet a NAV közleménye. A csempészek ráadásul gyakran rászedik, megkárosítják a vásárlóikat, akik sokszor nincsenek is tisztában azzal, hogy ők is bűncselekmények részeseivé vagy a szervezett bűnözés áldozataivá is válhatnak.
Ahol legjobban megy a fehérorosz cigi
„A legérintettebb terület egyértelműen a keleti régió, azon belül is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a határhoz közel eső települések, úgy, mint Mátészalka, Nyírbátor vagy Kisvárda, ahol főként fehérorosz termékeket terítenek. Évek óta itt figyelhető meg legnagyobb arányban az illegális cigarettakereskedelem, de csempésztermékekkel foglalkozó hálózatok az ország többi területén is egyre aktívabbak” – mondja Dörnyei Otília, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója.
|
| A számok az adott településen mért összes eredeti külföldi termék arányát mutatják százalékban |
Fontos számításba venni a teljes hazai piacon történt átrendeződést is, melynek hatására a fogyasztási dohány jelentősen megerősödött a cigarettával szemben. Bár a GfK kutatása nem terjed ki a cigarettán kívüli kategóriákra, a NAV általi lefoglalásokból következtetni lehet a feketekereskedelem mértékére ebben a szegmensben is. 2014. január 1. és szeptember 30. között közel 19 ezer kg finomra vágott fogyasztási dohányt és 4 ezer kg egyéb dohányterméket foglaltak le a hatóságok, amely már most jelentősen túlszárnyalta a teljes tavalyi évben elkobzott 10,6 tonnát.
Mindennek tudatában a cigaretta- és dohánytermékek becsülhető illegális kereskedelme összesen már messze meghaladhatja a mért 12,1 százalékot.
Csak a fantázia szab határt
„A csempészek találékonysága nem ismer határokat, a NAV szakemberei találtak már autókárpitba, motorblokkba rejtett illegális termékeket is, de az is előfordult, hogy a csempészek a testükre ragasztva, vagy savanyúságba, kenyérbe rejtve próbálják áthozni a fekete árut a határon” – részletezte Szabó Károly, pénzügyőr dandártábornok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vám- és pénzügyőri szakmai szakfőigazgatója, majd hozzátette:
Az illegális cigaretta nem csak hazánkban, hanem az EU más tagországaiban is problémát jelent. 2013-ban az Európai Unióban 10 elszívott cigarettából egy illegális termék volt, és a csempészett és hamisított cigaretták aránya összességében 10,5 százalékra tehető.
A teljes fogyasztásból számított csempész- és hamis cigarettafogyasztási részesedés tekintetében Magyarország egyébként a középmezőnyben van többek között Ausztriával, Olaszországgal vagy Spanyolországgal együtt. Románia, Lengyelország, Németország rosszabb mutatókkal rendelkezik a maga 10-15 százalékos arányával. Azonban a hazainál jobb számokat tudhat magáénak Csehország, Szlovákia és Horvátország 5-10 százalékkal.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
