Az Európai Unió Bírósága az, Európai Bizottság kontra Magyar Köztársaság ügyben hozott ítéletében megállapította, hogy a közösségi joggal ellentétes az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi törvény bekezdésének azon rendelkezése, amely kizárja a ki nem fizetett ügyletekből származó általános forgalmi adó visszatérítését, tekintettel arra, hogy e rendelkezésből adódóan azon adóalanyok, akiknek adóbevallásában rendszeresen szerepel negatív előjelű elszámolandó adó, kénytelenek lehetnek azt több mint egy alkalommal átvinni a következő adómegállapítási időszakra.
Előzmények: az Európai Bizottság még 2007-ben indított Magyarország ellen eljárást annak érdekében, hogy a magyar szabályozásból kikerüljön az - az egyébként 2000 óta élő - rendelkezés, mely szerint a meg nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa ugyan levonható, de nem visszaigényelhető egészen addig, míg a számlák megfizetésére sor nem kerül. Ez a rendelkezés a Bizottság álláspontja szerint csak akkor jogsértő, ha a ki nem fizetettség miatt a visszaigénylés több bevallási időszakon keresztül késlekedik. |
A döntés alapján az Európai Bíróság először marasztalta el Magyarországot ún. kötelezettségszegési eljárás keretében. A fentiekre való tekintettel az államháztartásnak egy egyszeri, akár százmilliárd forintot is elérő kiadással kell számolnia. Hogy ez a kiadás melyik költségvetési évet érinti az jelentős mértékben függ attól, hogy az Országgyűlés mikor és milyen formában fogja a kapcsolódó törvénymódosítást elfogadni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatójában kijelentette, hogy megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy az ítéletben foglaltaknak eleget tegyen. Ennek érdekében az NGM egyrészt a Kormány részére előkészíti az áfa törvény érintett bekezdéseinek hatályon kívül helyezéséhez szükséges törvénymódosítási javaslatot, másrészt a javaslatban kidolgozza azt a különleges eljárási rendet, melynek keretében az érintett adóalanyok a hivatkozott jogszabály rendelkezései miatt vissza nem igényelt áfa összegére vonatkozó visszatérítési igényüket érvényesíthetik.
A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi nyilatkozata szerint a döntés nem befolyásolja sem az idei, sem a jövő évi deficitet. Magyarország tartja a Széll Kálmán Tervben szereplő, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktumban vállalt 2011-es 3 százalék alatti, és a 2012-es 2,5 százalékos államháztartási hiánycélt. A Kormány, amennyiben a jövő évet illetően mégis szükséges lenne, mérlegelni fogja a költségvetési bevételek növelése érdekében többek között a MOL részvénycsomag egy részének értékesíthetőségét.
MTI, Privátbankár