Igaz ugyan, hogy 2015. január 22-én 2015. március 1-ig elhalasztották az EKAER rendszer próbaüzemét, azóta azonban semmilyen információ nem került napvilágra az esetleges jogszabálymódosításokat illetően, pedig a rendelkezésre álló negyven nap több mint fele már eltelt - írja friss blogbejegyzésében Hegedüs Sándor, az RSM DTM partnere.
Ha már előtte nem egyeztettek, utólag nem ártana
Az EKAER rendszer próbaüzem meghosszabbításának indoka az volt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a piaci szereplők észrevételei alapján megvizsgálja az EKAER-szabályozás módosításának lehetőségét és az alapján ahol indokolt, javasolja az Országgyűlésnek a törvény módosítását. Ebben természetesen nagy szerepet játszott az, hogy a jogszabály megalkotása során mellőzték a társadalmi egyeztetést, aminek következtében nem kerültek napvilágra a gyakorlatban megjelenő problémák.
Ez a baj az EKAER-rel
Az RSM DTM szakembere azt írja: a jelenlegi EKAER szabályozás egyrészről több helyen pontatlan, így nem tükrözi a jogalkotói szándékot, másrészről pedig nem számol az elméleti elgondolás gyakorlati megvalósításának nehézségeivel sem. Maga az rendszerfelület működése sem tökéletes, hiszen az gyakran akadozik, sokszor ellentmond a hatályos szabályozásnak, nem teszi lehetővé az előírások betartását.
A szakértő felsorol pár olyan bizonytalanságot, amelyre a vállalkozások alig két héttel a próbaüzem vége előtt még nem kaptak választ:
- bizományosi értékesítések megítélése,
- a közúti fuvarozással járó és ún. álló ügyletek elkülönítése,
- mi a követendő eljárás, ha bérmunka során a bérmunkázó nem ismeri a feldolgozott, elkészített áru értékét,
- hogyan kell eljárni, ha fuvar közben változik a szállítási cím,
- láncértékesítések esetén az üzleti modell alkalmazását teszi lehetetlenné a jelenlegi rendszer (üzleti titkok és kapcsolati érdekek sérülése),
- külföldi partner által megbízott logisztikai szolgáltató átrakodása esetén az információáramlás elégtelenségének a magyar vállalkozó van kiszolgáltatva,
- logisztikai célú átrakodások hatása az EKAER bejelentési szabályok alkalmazására, a jogkövető módon működő, a jogszabály által szankcionálható fél kiszolgáltatottsága az adatokat nem megfelelő módon szolgáltató üzleti partnerei irányába.
Az RSM DTM szerint a fentieken túl további kérdés, hogy a piaci szereplők széles köre által javasolt egyszerűsítésekre sor kerül-e: mentesülnek-e a belföldi fordított adózás alá eső termékértékesítések az EKAER-bejelentési kötelezettség alól (az áfacsalás ez esetben nehezen kivitelezhető), illetve a mentességi határoknál elegendő lesz-e kizárólag a forgalmi érték figyelembe vétele (a tömeg adatok nyilvántarása sok esetben túlzott adminisztrációhoz vezet).
Nem tudnak lépni a vállalkozások - visszaüt a csodafegyver?
Az RSM DTM tapasztalatai szerint a vállalkozások jelentős része kivár, amíg a fenti kérdések tisztázásra kerülnek - nem tudják, mihez igazítsák EKAER-folyamatak kialakítását, IT rendszerüket, miről tájékoztassák külföldi partnereiket. Bár március 1-ig nem bírságolnak, de érdemben mégsem tudták megkezdeni a felkészülést, mivel a részletszabályok jelentős része ismeretlen.
Amennyiben nem kerül sor megfelelő egyeztetésre és nem hagynak megfelelő felkészülési időt a vállalkozásoknak, akkor a NAV új fegyvere könnyen elszabadult hajóágyúként viselkedhet, rombolva a gazdasági szereplők jogos igényét a jogbiztonságra, hiszen a vállalkozások számára a lehetősége sem lesz meg annak, hogy jogkövető módon az EKAER szabályokat betartsák - figyelmeztet a szakember.
Főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában a kormányzati célok realitását vesézte ki. 
