Ha adnak, akkor is kevesebbet adnak
Az idén 14 százalékkal csökkent a béren kívüli juttatást adó cégek száma, az érintett vállalatok negyede nem ad cafateriát, magyarán közel kétszer annyi vállalatnál maradnak cafeteria nélkül a dolgozók, mint egy éve – ismertette egy friss, országos, reprezentatív felmérés eredményeit szerdán Tölgyesi András, az OTP Pénztárszolgáltató értékesítési és marketing igazgatója.
A béren kívüli juttatások összege hét százalékkal csökkent tavalyhoz képest: az éves átlagos keretösszeg tavaly 177 714 forint volt, idén már csak átlagosan 166 006 forintot kaptak a dolgozók évente és fejenként.
| Forrás: OTP Pénztárszolgáltató |
A juttatásokkal kapcsolatos EHO-t és adóterheket tavaly még csak 18,5 százalék terhelte rá a dolgozókra, idén már 21,5 százalékuk tolta át a sarcot az alkalmazottakra. Kezd elválni a bruttó és nettó cafeteria fogalma: az éves keretbe egyre több helyen számítják bele a kapcsolódó adóterheket is – mondta Tölgyesi András.
Miért nem adnak?
Tavalyhoz képest 96 százalékkal nőtt azon cégek száma, ahol a dolgozóknak be kell érniük a bérükkel. A béren kívüli juttatást nem adó vállalatok 59 százalékánál egyszerűen nincs keret ilyen juttatásra, 14 százaléknál pedig a vezető döntött úgy, hogy nem bíbelődik a cafeteriával.
| Forrás: OTP Pénztárszolgáltató |
Ahol nincs rá keret, ott jellemzően a minimálbér-emelést és az elvárt béremelést, illetve a növekvő adó- és járulékterheket említették elsődleges okként.
Mit adnak, ha adnak?
Ahol adnak béren kívüli juttatásokat, ott többnyire az alapján dől el, hogy mi kerül a csomagba, hogy az milyen költségeket ró a munkáltatóra. A dolgozói preferencia csak a cégek 36,4 százalékánál elsődleges szempont az elérhető elemek kiválasztásánál, a cégek 42,7 százaléka elsősorban azt figyeli, mibe fog neki kerülni a juttatás.
A cafeteria-elemek közül az Erzsébet-utalváy a legnépszerűbb, az érintettek 92,1 százaléka kapja ez a juttatást. A SZÉP-kártya valamelyik szolgáltatását a dolgozók 67,1 százaléka veheti igénybe, az önkéntes egészségpénztár 65,8 százalék számára biztosított. Tölgyesi András szerint úgy tűnik, a kutatás eredményei alapján ez a három cafeteria-elem nem versenytársa, hanem inkább kiegészítő terméke egymásnak.
Az OTP SZÉP-kártyát eddig több mint 8 ezer munkáltató választotta, a kártyabirtokosok száma 420 ezer fölött van, és a számok dinamikusan növekednek – mondta Tölgyesi András. E kártyát több mint 8500 helyen fogadják el. Az elfogadóhelyek számán az újfajta elemek népszerűsége nem múlik, ezen a téren nincs probléma: Tölgyesi András a Privátbankár kérdésére elmondta, a korábbi cafeteria-elemeket elfogadó helyek a tapasztalatok szerint sorra átállnak a SZÉP-kártya, az Erzsébet-utalvány elfogadására.
Cafeteriában is letarolná a piacot az OTP
Az OTP nem titkolt célja, hogy a bankszektorhoz hasonlóan a cafeteria-piacon is az első számú tényezővé váljon – jó úton vannak efelé, hiszen az OTP SZÉP-kártya jelenleg 76 százalékos részesedéssel bír a piacon. A kutatással a munkáltatók lehetőségeit, az ügyfelek igényeit próbálták felmérni – a közlés aktualitását adja, hogy számos olyan cég van, ahol csak áprilisban történik meg az éves cafeteria-keret kijelölése, az elemek kiválasztása.
A kutatásban a 100-nál több főt foglalkoztató, a versenyszférában tevékenykedő cégeket kérdezték meg cafeteria-programjukról – ennek oka egyszerű, a kisebb cégeknek ugyanis gyakorlatilag nincs pénzük arra, hogy béren kívüli juttatást nyújtsanak alkalmazottaiknak – mondták el.
Meglehetősen óvatosan vágta a Mol az üzemanyagok árát. 
