Az útépítéshez használt aszfaltot uniós előírás szerint meghatározott hőmérsékleten kell előállítani, szállítani, és beépíteni. Ha ez nem történik meg, az aszfaltot nem lehet felhasználni - mondta Csepreghy Nándor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Mi nem tetszik Brüsszelnek?
| Egy törvénytervezet szerint a nettó árbevételből számított 15 százalékos különadót kell megfizetnie minden cégnek, amely az elmúlt hét évben százmillió forint feletti útépítési megbízást nyert az államtól, ha Brüsszel valóban 60-90 milliárd forintos bírságot vetne ki hazánkra amiatt, hogy az útépítési pályázatokon csak olyan cég indulhatott, akinek a beruházás közelében volt aszfaltkeverő üzeme. Részletek >>> |
A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a rádiónak adott interjúban elmondta azt is, kétféle gyakorlatot alkalmaztak a tagállamok. Magyarország azt alkalmazta, hogy kilométerben meghatározta a közbeszerzési kiírásban az aszfaltkeverő telep távolságát a beépítés helyétől.
Ezt az eljárást minősíti az Európai Bizottság versenykorlátozónak, és ezért 2007-ig visszamenőlegesen bírságot szabna ki Magyarországra. A bizottsági álláspont helyességét a kormány vitatja.
Jelezte: jelenleg a teljes, mintegy 600 milliárd forintnyi projektállomány, több száz közbeszerzés dokumentációjának tételes áttekintése zajlik, megvizsgálják, hogy az egyes közbeszerzéseknél milyen szabályt alkalmaztak a magyar ajánlatkérők.
Csepreghy Nándor arra a kérdésre, hogy az útépítő cégeknek fizetni kell vagy sem, azt felelte: a kormány a bizottsági indoklás szerint - amely megnevezi a szabálytalanságot elkövető szervezetet, így például a pályázat kiíróját, vagy kivitelezőt - fogja kialakítani az álláspontját, a vita még nincs lezárva.
Nem vész el
Az uniós korrekció összege nagyjából 70-90 milliárd forint lehet a becsléseik szerint. Magyarország ezeket a forrásokat nem veszíti el, erre a keretösszegre új útépítéseket kell indítani, amit 2015-ig kell befejezni - emelte ki.
Azt remélik, a bizottság állásfoglalása világos indoklást fog tartalmazni, meghatározza, hogy Magyarországon ennek ki volt a felelőse.
A Világgazdaságban pénteken megjelent nyilatkozatában Csepreghy Nándor azt is kijelentette, hogy ha az EB azt állapítja meg, hogy a döntéshozók, illetve a kedvezményezettek hibáztak, amikor az uniós szabályoknak nem megfelelő gyakorlatot alkalmazott Magyarország az útépítéseknél, a közös teherviselés alapján az érintett kiírókat és kivitelezőket is be kell vonni a felelősségre vonásba.
Óvatosak. 
