Gyuricsku Eszter, a Deloitte Zrt. adóosztályának igazgatója elmondta, hogy a kettős adóztatás elkerülése érdekében számos tényezőt kell figyelembe venniük a munkáltatóknak, amennyiben külföldön foglalkoztatnak munkavállalót. Habár a magyar állampolgárok a szja törvény értelmében alapvetően belföldi illetőségűnek számítanak, ha külföldön dolgoznak, felmerülhet, hogy Magyarországon kívül is illetőséggel bírónak minősülnek.
Külföldi foglalkoztatás esetében a nemzetközi egyezményeket kell figyelembe venni
Ahhoz, hogy egy belföldi illetőségű munkavállaló a külföldi foglalkoztatás esetén is belföldön maradjon adóztatható a munkaviszonyból származó jövedelme tekintetében, több feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie. Ezek egyike a 183 napot meg nem haladó külföldi tartózkodás, ami a nemzetközi egyezményektől függően vizsgálandó adóévre, pénzügyi évre vagy bármely 12 hónapos időszakra vetítve. Egy másik feltétel, hogy ne a munkavégzés országában illetőséggel rendelkező cég térítse (vagy nevében térítsék) a munkavállaló juttatását, melynek vizsgálata során nem kizárólag a foglalkoztatási költségek viselése meghatározó.
Gyuricsku Eszter elmondta, hogy ha a munkáltató arra a következtetésre jut, hogy a munkavállalónak a munkaviszonyból származó jövedelme vonatkozásában egy másik országban kell adóznia, akkor azt a bérszámfejtési dokumentumokban, év végi igazolásokban és a havi (munkáltatói) bevallásban is jeleznie kell.
A munkáltatónak természetesen a járulékkötelezettségek jogszabályoknak megfelelő megállapításáról is gondoskodnia kell, szem előtt tartva, hogy az EU szabályozás és általában a szociális biztonsági egyezmények – egyes speciális eseteket, például 24 hónapot meg nem haladó időtartamú kiküldetés kivéve - a munkavégzés helyéhez rendelik a járulékfizetést.
Az adategyezőséget és a külföldi kiküldetés bizonylatát vizsgálhatja az adóhatóság
A szakértő kiemelte, hogy ha a munkáltató év közben nem tudja a személyi jövedelemadó- és járulékszabályoknak megfelelően kezelni a nyilvántartást és intézkedik az összes juttatás tekintetében az adó-és járuléklevonásról, akkor lehetőség szerint a munkáltatói igazolások (pl.: 11M30 igazolás) kiadását megelőzően kell feldolgozni az adóztatást és járulékkötelezettséget befolyásoló információkat, és a szabályoknak megfelelően kiadni az igazolásokat. Ezzel párhuzamosan a korábban beadott havi munkáltatói bevallások (08-as bevallás) adatait is korrigálni kell.
Gyuricsku Eszter hozzátette, hogy a külföldi adóztatáshoz kapcsolódó esetekben az illetőség ugyan általában nem vet fel kérdéseket, különösen, ha külföldi illetőség esetén az adózó a külföldi adóhatóság által kiadott illetőségigazolást be tudja mutatni. A magyar cégek által kibocsátott dokumentumok adóhatósági vizsgálatánál az adategyezőséget - például a magánszemély részére kibocsájtott havi bérjegyzék, éves bérkarton és igazolások adatai, valamint a munkáltató által beadott havi bevallás között - vizsgálja a hatóság. Mindezek mellett a kiküldetést alátámasztó bizonylatokat is, például a kiküldetési megállapodást, gyakran ellenőrzi a hatóság.
A bírságok miatt bizonytalanság esetén is érdemes levonni az adókat és a járulékokat
A Deloitte szakértője hangsúlyozta, hogy az idei év adózásának tervezésekor már most érdemes szem előtt tartani azt, hogy ha biztosan tudható, hogy egy munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelme külföldi adóztatás alá tartozik, akkor akár év közben is le lehet állítani az adólevonást, és a járulékkötelezettségeket is igazítani lehet ehhez a helyzethez, elkerülendő az év közbeni adó- és járulék túlfizetést.
Az adószakértő szerint ha azonban bármilyen bizonytalanság van a külföldi adózást és járulékkötelezettséget illetően, érdemes továbbra is fenntartani az adólevonást, vagyis adót és járulékot vonni és fizetni, úgy, mintha az illető nem végezne munkát külföldön, hiszen az adózó számára a bizonytalanság nagy kockázatot jelenthet: a le nem vont adó vonatkozásában az adóhatóság késedelmi pótlék mellett 50 százalékos mulasztási bírságot írhat elő.
Pörgeti a bolgár piacot a Penny anyavállalata. 
