Az RSM DTM adótanácsadó cég blogjában összefoglalta a 2011. január 1-jén bevezetett családi adókedvezmény kiterjesztésére vonatkozó elképzeléseket. A legfontosabb változás, hogy immár az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékból is leírható lesz a személyi jövedelemadónál fel nem használt adókedvezmény.
Így működik jövőre a családi adókedvezmény
- A személyi jövedelemadó alapra vonatkozó kedvezmény mértéke megegyezik a tavalyival: eltartottanként egy és két eltartott esetén 62 500 Ft, míg 3 és minden további eltartott után 206 250 Ft. Mindez adóban 10 ezer, illetve 33 ezer forint kedvezményt jelent gyermekenként.
- A személyi jövedelemadó vonatkozásában lehetőség lesz az adóalap kedvezmény megosztására akkor is, ha a válásról született jogerős döntés, egyezség alapján a szülők a gyermekeket egyenlő időszakokban, felváltva gondozzák, és a családi pótlékra mindkét szülő 50 – 50 százalékban jogosult.
- A személyi jövedelemadónál fel nem használt rész esetén a járulékoknál az adókedvezmény összege (10 illetve 33 ezer forint) érvényesíthető a járulékokkal szemben!
- A családi járulékkedvezményre ugyanazok lesznek jogosultak, mint akik a családi adóalap kedvezményre
- A személyi jövedelemadónál fel nem használt családi adókedvezmény összege elsődlegesen a bruttó fizetésből levonandó egyéni egészségbiztosítási járulékkal szemben lesz igénybe vehető.
- A személyi jövedelemadónál és egyéni egészségbiztosítási járuléknál fel nem használt kedvezmény összegét az egyéni nyugdíjbiztosítási járulékkal szemben lehet érvényesíteni.
- A családi járulékkedvezmény nem lesz érvényesíthető a bruttó fizetésből levonandó egyéni munkaerő-piaci járulékból.
- Az igénybevett családi járulékkedvezmény összege nem érinti az illető társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát (táppénz, nyugdíj, GYED stb.), illetve azok összegét.
- Lehetőség lesz a járulékkedvezmény megosztására is a házastársak, élettársak között.
- Amennyiben egy magánszemély járulékkedvezményt vesz igénybe, akkor mind ő, mind házastársa igénybe vehet egyéb adókedvezményt, illetve rendelkezhet a személyi jövedelemadójáról (önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, NYESZ javára továbbá 1 százalék felajánlása).
- A foglalkoztató köteles lesz a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, amennyiben a személyi jövedelem adótörvény szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül.
- A személyi jövedelemadó törvény szerinti adóelőleget megállapító munkáltató a 08-as bevallásában vallja be a magánszemély által évközben érvényesíteni kívánt járulékkedvezményt.
- Ha a magánszemély az év során több családi kedvezményt vett igénybe, mint az általa a bevallásban igénybe vehető családi járulékkedvezmény, akkor a befizetési különbség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles, amennyiben a különbözet a 10 ezer forintot meghaladja - írja az RSM DTM blogján Hegedüs Sándor.
A tagországok tavaly a korábbi évhez képest hét százalékkal több védelmi státuszt biztosítottak. 
