Ami még függőben van az EU-val folytatott tárgyalásokon, az nem egyéb, mint a profi klubok bérjellegű kifizetéseinek támogathatósága – hangzott el. A játékosok bérére ilyen módon egy fillért sem lehet majd költeni, viszont az edzők, csapatorvosok, gyúrók, technikai személyzet és a pályafenntartásra-üzemeltetésére vélhetően lehet majd, bár még ezt is “ízlelgeti kicsit” az Európai Bizottság - mondta Bánki Erik. A másik kérdéses terület a profi csapatokra vonatkozóan a létesítmény-fejlesztés: a stadionok, a sportcsarnokok építése és felújítása – fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy a biztonsági berendezések telepítését már most is meg lehet kezdeni, erről megszületett a megállapodás.
Az utánpótlás-nevelés költségeinek kilencven százalékát lehet majd adótámogatásból finanszírozni – ez óriási dolog, ebből fog kijönni a legnagyobb eredmény - hangoztatta a kormánypárti politikus. Az infrastrukturális fejlesztésekre hetven százalékot lehet majd fordítani a fent nevesített adóbevételekből – csupán harminc százalékot kell egyéb forrásból mellé rendelni. Ugyancsak elfogadta az EU a sport köztestületek és a nem profi klubok – sport egyesületek – ötven százalékos támogathatóságát az adóból.
Szigorú monitoring
Bánki Erik ígérte: szigorú ellenőrzést vezetnek majd be a visszaélések elkerülésére. A Nemzeti Utánpótlás Intézetből az utánpótlás-nevelési feladatok a MOB-hoz kerülnek, az intézet feladata az igazolások kiadása lesz a klubok részére azok fejlesztési koncepciói alapján. “Ezekkel az igazolásokkal lehet elmenni a céghez, az ennek alapján átutalja az egyesülethez a támogatást. Adóbevalláskor pedig a cég nem társasági adót utal az adóhatóságnak, hanem benyújtja az igazolást” - ismertette a rendszer várható működését a sportbizottság elnöke.
Az ellenőrzés pedig úgy valósul majd meg, hogy negyed évente kontrollálják a pénzek felhasználását, majd a beruházás elkészültekor, illetve az éves pénzkeret felhasználásakor a célok teljesülését az adóhatóság, a KEHI és az ÁSZ fogja ellenőrizni.
A politikus kérdésre válaszolva elmondta: húsz milliárd forint kerül majd számításaik szerint ilyen módon a sporthoz. Ennek nagyságrendjét érzékeltetendő vázolta, hogy tavaly tizenhat milliárd állt az állami költségvetésben a sport rendelkezésére, ezt idén sikerült majdnem harminc milliárdig feltornázni. Ehhez képest majdnem húsz milliárdot fog még hozni az új elképzelés.
Azonban nem csupán forintban kifejezhető értéke van az új koncepciónak. “Letisztítjuk a világot. Ide csak az a sportklub tud pályázni, amelynek nincsenek színlelt szerződései, fizet adót, nincsenek köztartozásai és vannak normális fejlesztési elképzelései” - hangoztatta Bánki Erik.
A jogszabály június 15-én léphet hatályba, így az ennek alapján várható plusz bevétel idén nem haladja meg majd a tíz milliárdot, vélhetően jövőre éri el ennek a dupláját – mondta a szakpolitikus. S bár rövid távon kiadást jelent, középtávon nyereségessé válik az államháztartás számára az új rendszer - állította. Azzal ugyanis, hogy transzparenssé válik a klubok és szövetségek költségvetése, úgymond letisztul a rendszer, a tiszta feltételeket igénylő, eddig ezek híján távol maradt szponzorok is beléphetnek a sporttámogatásba. “Magyarán ez egy olyan folyamatot fog elindítani, aminek révén jóval több pénz fog beáramlani a sportba, mint ez a húszmilliárd forint” – nyilatkozta Bánki Erik a Reggel a Dunán stúdiójában.
Privátbankár