Werner Schnappauf, a BDI vezetője figyelmeztetett a külföldi befektetők "jövőbeni magatartására gyakorolt káros hatásokra" - írta a lap.
A Német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE) kifogásolja, hogy az intézkedések nem érintik egyformán a különböző ágazatokat, illetve a külföldi és a magyar tulajdonú vállalkozásokat. Becslések szerint a válságadók terhének nagyjából egyharmadát német cégek viselik - írta a Frankfurter Rundschau.
A HDE szerint a megkülönböztető jelleg "politikai akarat" eredménye, és arra szolgál, hogy a multinacionális vállalatoktól "szedjenek be pénzt". A szervezet ezért Rainer Brüdele gazdasági miniszterhez fordult levélben, kérve, hogy Berlin "járjon közbe a fenyegető jogi helyzet minél gyorsabb megváltoztatása érdekében".
Korábban Kai Falk, a HDE szóvivője a Die Welt című lapnak úgy nyilatkozott: "A külföldi szolgáltatók egyértelmű diszkriminálásáról van szó, hiszen azt az üzleti forgalmat, amelytől hatályos az adó, csak a külföldiek érik el". A kereskedelmi láncok ráadásul attól tartanak, hogy az állami költségvetés megmentését célzó magyar lépés esetleg követőre talál más kelet-európai kormányok körében is - írta a Die Welt.
MTI
A német kiskereskedők szövetsége a berlini kormányhoz fordult, hogy "járjon közbe a fenyegető jogi helyzet minél gyorsabb megváltoztatása érdekében"
Az orosz támadások következtében Szumi megye jelentős részén nincs áram.

Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú



