Költségvetési Tanács: csak a válságadó kevés lesz

A Költségvetési Tanács friss elemzése szerint a válságadók és az szja-csökkentés együttsen már 2012-ben 200 milliárddal rontja az államháztartás egyenlegét - tudtuk mega tanács legfrisebb, szerkesztőségünkhöz eljutattott dokumentumából.

A Költségvetési Tanács a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény 7. § (2) bekezdésének d) pontja alapján becslést (költségvetési hatásvizsgálatot) készít a külső tételek alakulására befolyással lévő törvényjavaslatokról. Ez alapján a Költségvetési Tanács becslést készített a 2010. október 16-án T/1376. sorszámon benyújtott indítvány („Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról”) költségvetési hatásairól. Az elemzésünkben szereplő számítások a 2010. augusztus 18-án publikált technikai kivetítésünkhöz képest mutatják be a javaslat általunk becsült közvetlen és közvetett hatásait.

A javaslat legfontosabb eleme az szja-rendszer átalakítása, amely többek között bevezeti az egykulcsos 16%-os adót, fokozatosan kivezeti a szuperbruttósítás intézményét és kibővíti a családi kedvezményt. Összességében a munkát terhelő elvonások változásai 2011-ben közvetlen hatásként 310 milliárd Ft-tal rontják a költségvetés eredményszemléletű egyenlegét, a további években pedig ez a hatás először 500, majd tartósan közel 800 milliárd Ft-ra emelkedik - hívja fel a figyelmet a tanács.

Az elemzés szerint az egyéb adókat érintő javaslatok az első két évben 50 milliárd Ft-tal javítják az egyenleget, 2013-2014-ben viszont ezt a hatást a társasági adó kulcsának csökkentése átfordítja 100 milliárd Ft-os egyenlegromlásba. Mivel a pénzügyi szervezetek különadójának pontos szabályait is ez a javaslat tartalmazza, ez (a társasági adóból való levonhatóságot figyelembe véve) további 162 milliárd Ft egyenlegjavulást okoz 2011-ben.

A törvényjavaslat jelentős közvetett hatásokkal is jár. A személyi jövedelemadó csökkentése ösztönzi a munkakínálatot, emeli a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét és a fogyasztást, áttételesen pedig a gazdaság növekedését és a foglalkoztatottságot. Az adó által kiváltott nettó jövedelem-növekedésnek azonban egy része megtakarításokban is lecsapódik.

A társasági adó 2013-as csökkentése egyértelműen növeli a gazdaság hosszú távú növekedési potenciálját és a foglalkoztatottságot. Összességében a vásárolt fogyasztás növekedése 1,1 illetve 0,7 százalékponttal, a GDP növekedése pedig 0,2-0,2 százalékponttal gyorsul 2011-2012-ben, miközben a versenyszektor foglalkoztatottsága 2014-ig 0,5 százalékkal (kb. 15 ezer fővel) bővül. A beruházások növekedése kezdetben kissé lassul, majd a 2013-ban esedékes társaságiadó-csökkentés hatására jelentősen, közel egy százalékponttal gyorsul. Ezek a makrogazdasági hatások áttételesen javítják a költségvetés egyenlegét az első évben kb. 50 milliárd Ft-tal, a további években pedig 90-120 milliárd Ft-tal - így a tanács.

A javaslat teljes hatása a költségvetés pénzforgalmi egyenlegére így minden évben negatív, ezért a kötelező ellentételezés elvét nem teljesíti. Ha a törvény betűjével ellentétben figyelembe vesszük a már elfogadott ágazati különadók várható hatását, akkor a követelmény 2011-re teljesül, de középtávon a fenntarthatóság megőrzéséhez további, jelentős intézkedések szükségesek. A két törvénycsomag együttes hatásaként az egyenleg már 2012-ben is mintegy 200 milliárd Ft-tal romlik, 2013-ban és 2014-ben viszont már nagyságrendileg 700 milliárd Ft az elmaradás az alappályához képest.

Privátbankár - Zsiborás Gergő