Idén eddig 42 ezer esetben történt vám és/vagy adófizetéssel járó vámkezelés postai forgalomban magán és üzleti ügyfelek részére, ami összességében 60 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakában végrehajtott.
Mit kell ráírni?
Mikor végezhető el a vámkezelés? Ha a beérkezett áru egyértelműen meghatározható, ismert az áru valós értéke, és a címzett beazonosítható. |
A megrendelt áruk beszállítása jellemzően valamilyen postai szolgáltató igénybevételével történik. Ha az áruk az Európai Unión kívülről (például Kínából, az Amerikai Egyesült Államokból) érkeznek, azokat kötelező jelleggel vámkezeltetni kell. A vámkezelés elvégzésére megbízás alapján a postai szolgáltató vállalkozik.
Az általános árumegnevezés (pl. „ajándék”, „ruhanemű”, „élelmiszer”) alapján a vámkezelés nem végezhető el. Ezért fontos a pontos árumegnevezés feltüntetése már a fuvarlevélen is (pl. „telefon”, „táblagép”, „műanyag vonat”, „pamut póló”, „táblás csokoládé”).
Amennyiben a bejelentett áru értékével kapcsolatban kétség merül fel, úgy a valós áruérték megállapítása érdekében számla, átutalási megbízás, megrendelés stb. benyújtását is kérheti a NAV.
Ha minden megvan, akkor pillanatok alatt kész
Amennyiben a fenti adatok rendelkezésre állnak, a vámkezelési kérelem benyújtásától számítva a NAV pénzügyőrei néhány percen belül elvégzik a vámkezelést. A Magyar Posta elektronikusan kéri a vámkezelést, majd a fizetendő összegek meghatározása után vámbiztosítékot nyújt és az áru kiszállításakor kell befizetni az adót.
Amennyiben nem állnak rendelkezésre az adatok, vagy valamilyen engedély, igazolás szükséges a vámkezelés elvégzéséhez, úgy azt a Magyar Posta kéri be az ügyfelektől. Ilyenkor az áru kiszállítása is hosszabb időt vesz igénybe, amennyiben a címzett nem bocsátja rendelkezésre az adatokat. A rendelt termékeket röntgen segítségével, vagy a csomag felbontásával vizsgálják meg, és a NAV munkáját kábítószer kereső kutya is segíti.
Mikor mennyit kell fizetni?
A Magyar Posta Zrt. és Nemzeti Adó- és Vámhivatal közösen tartott sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy ha egy másik EU tagállamból rendelünk csomagot, akkor az vámszempontból belföldi forgalomnak tekintendő, tehát vámot és adót nem kell utána fizetni. Vám- és adómentes az az EU-n kívüli csomag, amely két magánszemélyek között küldés esetén nem haladja meg a 45 eurót, de ha cég küld valamit magánszemélynek, akkor 22 euró a vámmentesség határa.
Ha cég küldi magán személynek
0-22 euró között |
vám- és adómentes |
22,1 -150 euró között |
vámmentes, de 27 % ÁFA terheli a küldeményt |
150,1- euró feletti |
kereskedelmi vámtarifa szerinti vámtétel + 27% ÁFA |
Ha magánszemély küldi magánszemélynek
0-45 euró között |
vám- és adómentes |
45,1 -150 euró között |
vámmentes, de 27 % ÁFA terheli a küldeményt |
150,1-700 euró között |
2,5% vám + 27% ÁFA |
700 euró és e felett |
kereskedelmi vámtarifa szerinti vámtétel + 27% ÁFA |
Hamis termékeket és kábítószert tilos behozni, egyes termékeket pedig csak engedéllyel lehet importálni, ilyenek például a gyógyszerek, vagy a nemzetközileg védett növények és állatok.
Ha mi küldenénk csomagot külföldre
Az Európai Unió szabályai biztosítják az áruk szabad mozgását a tagállamok között. Ez azt jelenti, hogy Magyarországról egy másik tagállamba vámeljárás nélkül küldhetünk csomagot (pl.: karácsonyi ajándékcsomag). Amennyiben az árukat az Európai Unión kívüli országba adják fel, úgy azokat vámkezeltetni kell.
Ha a küldemény értéke nem haladja meg az 1000 eurót, akkor csak a postai feladáskor kitöltött fuvarlevélre van szükség. A feladóvevény alapján a posta az exportra szánt áruk vámkezeltetéséről gondoskodik. Ha azonban a küldemény értéke az 1000 eurót meghaladja, a kivitelhez Egységes Vámáru-nyilatkozat kitöltése kötelező, amelyhez a posta vagy egyéb vámügynökség közreműködését lehet kérni.
Vannak azonban bizonyos áruk (pl.: kulturális javak, alkohol, dohánytermék, kábítószer-tartalmú gyógyszerek stb.), amelyek Európai Unión belüli vagy nem EU tagországba történő szállítása korlátozott, illetve speciális engedélyekhez kötött, valamint az egyes országok tovább szigoríthatják az egyes termékkörökre vonatkozó beviteli szabályokat.