Idén eddig 42 ezer esetben történt vám és/vagy adófizetéssel járó vámkezelés postai forgalomban magán és üzleti ügyfelek részére, ami összességében 60 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakában végrehajtott.
Mit kell ráírni?
|
Mikor végezhető el a vámkezelés? Ha a beérkezett áru egyértelműen meghatározható, ismert az áru valós értéke, és a címzett beazonosítható. |
A megrendelt áruk beszállítása jellemzően valamilyen postai szolgáltató igénybevételével történik. Ha az áruk az Európai Unión kívülről (például Kínából, az Amerikai Egyesült Államokból) érkeznek, azokat kötelező jelleggel vámkezeltetni kell. A vámkezelés elvégzésére megbízás alapján a postai szolgáltató vállalkozik.
Az általános árumegnevezés (pl. „ajándék”, „ruhanemű”, „élelmiszer”) alapján a vámkezelés nem végezhető el. Ezért fontos a pontos árumegnevezés feltüntetése már a fuvarlevélen is (pl. „telefon”, „táblagép”, „műanyag vonat”, „pamut póló”, „táblás csokoládé”).
Amennyiben a bejelentett áru értékével kapcsolatban kétség merül fel, úgy a valós áruérték megállapítása érdekében számla, átutalási megbízás, megrendelés stb. benyújtását is kérheti a NAV.
Ha minden megvan, akkor pillanatok alatt kész
Amennyiben a fenti adatok rendelkezésre állnak, a vámkezelési kérelem benyújtásától számítva a NAV pénzügyőrei néhány percen belül elvégzik a vámkezelést. A Magyar Posta elektronikusan kéri a vámkezelést, majd a fizetendő összegek meghatározása után vámbiztosítékot nyújt és az áru kiszállításakor kell befizetni az adót.
Amennyiben nem állnak rendelkezésre az adatok, vagy valamilyen engedély, igazolás szükséges a vámkezelés elvégzéséhez, úgy azt a Magyar Posta kéri be az ügyfelektől. Ilyenkor az áru kiszállítása is hosszabb időt vesz igénybe, amennyiben a címzett nem bocsátja rendelkezésre az adatokat. A rendelt termékeket röntgen segítségével, vagy a csomag felbontásával vizsgálják meg, és a NAV munkáját kábítószer kereső kutya is segíti.
Mikor mennyit kell fizetni?
A Magyar Posta Zrt. és Nemzeti Adó- és Vámhivatal közösen tartott sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy ha egy másik EU tagállamból rendelünk csomagot, akkor az vámszempontból belföldi forgalomnak tekintendő, tehát vámot és adót nem kell utána fizetni. Vám- és adómentes az az EU-n kívüli csomag, amely két magánszemélyek között küldés esetén nem haladja meg a 45 eurót, de ha cég küld valamit magánszemélynek, akkor 22 euró a vámmentesség határa.
Ha cég küldi magán személynek
|
0-22 euró között |
vám- és adómentes |
|
22,1 -150 euró között |
vámmentes, de 27 % ÁFA terheli a küldeményt |
|
150,1- euró feletti |
kereskedelmi vámtarifa szerinti vámtétel + 27% ÁFA |
Ha magánszemély küldi magánszemélynek
|
0-45 euró között |
vám- és adómentes |
|
45,1 -150 euró között |
vámmentes, de 27 % ÁFA terheli a küldeményt |
|
150,1-700 euró között |
2,5% vám + 27% ÁFA |
|
700 euró és e felett |
kereskedelmi vámtarifa szerinti vámtétel + 27% ÁFA |
Hamis termékeket és kábítószert tilos behozni, egyes termékeket pedig csak engedéllyel lehet importálni, ilyenek például a gyógyszerek, vagy a nemzetközileg védett növények és állatok.
Ha mi küldenénk csomagot külföldre
Az Európai Unió szabályai biztosítják az áruk szabad mozgását a tagállamok között. Ez azt jelenti, hogy Magyarországról egy másik tagállamba vámeljárás nélkül küldhetünk csomagot (pl.: karácsonyi ajándékcsomag). Amennyiben az árukat az Európai Unión kívüli országba adják fel, úgy azokat vámkezeltetni kell.
Ha a küldemény értéke nem haladja meg az 1000 eurót, akkor csak a postai feladáskor kitöltött fuvarlevélre van szükség. A feladóvevény alapján a posta az exportra szánt áruk vámkezeltetéséről gondoskodik. Ha azonban a küldemény értéke az 1000 eurót meghaladja, a kivitelhez Egységes Vámáru-nyilatkozat kitöltése kötelező, amelyhez a posta vagy egyéb vámügynökség közreműködését lehet kérni.
Vannak azonban bizonyos áruk (pl.: kulturális javak, alkohol, dohánytermék, kábítószer-tartalmú gyógyszerek stb.), amelyek Európai Unión belüli vagy nem EU tagországba történő szállítása korlátozott, illetve speciális engedélyekhez kötött, valamint az egyes országok tovább szigoríthatják az egyes termékkörökre vonatkozó beviteli szabályokat.
Japánban a fogyasztói árak emelkedése 2,9 százalékra gyorsult szeptemberben éves szinten az augusztusi 2,7 százalékról.

