Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány több alkalommal is jelezte már, hogy ez a célja, és azért most döntött a svájci hatóságokkal való kapcsolatfelvétel mellett, mert december végén lejárt a kormány által meghirdetett kétéves adóamnesztia. Az ennek során hazautalt pénzmennyiség várhatóan 100 milliárd forint alatt marad - tette hozzá.
Kritika vagy kulturális különbség?
A kormány meggyőződése - amelyet titkosszolgálati információk is alátámasztanak -, hogy a Magyarországról kiáramló pénzmennyiség nagyobb, mint más régiós országokban. Ez - mint mondta - lehet kritika a kormánnyal szemben, de lehet kulturális oka is. Úgy fogalmazott, hogy a cseh, lengyel, szlovák és román gazdasági elit kisebb mértékben hajtott végre pénzkimentést, illetve kevésbé törekedett adóoptimalizálásra.
A miniszterelnökséget vezető államtitkár idézett privátbanki számításokat, amelyek szerint 2012-ben 275 milliárd forint hagyta el az országot. Magyarországon a privátbanki tevékenység, illetve a pesti szállodákban megtartott privátbanki találkozók gyakorlata "virágzik" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyar állam és a pénzügyi szervezetek nem rendelkeznek pontos információkkal a külföldre irányuló tranzakciókról.
Az egyetlen hivatalos adat a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) egyezménye révén utalt, a folyószámlák kamatjövedelme után fizetett forrásadó által következtethető ki, amely magyar pénzügyi számítások szerint 700 milliárd forintnyi számlapénz jelenlétére utal Svájcban.
Lázár János szerint, nem tartható fenn Svájc integritása
| Az eddigi gyakorlat szerint csak 2008-ig visszamenőleg kutakodhat majd a kormány a svájci számlákon - ha egyáltalán kutakodhat. Nehéz lesz megegyezni, mesés milliárdokra pedig hiába számít a büdzsé. Részletek >>> |
Van realitása a kormányzati törekvésnek, hiszen Svájc pozíciói jelentősen gyengültek ebben a kérdésben azt követően, hogy már megállapodást írt alá Ausztriával és az Egyesült Királysággal, és Németországgal is hasonló egyezmény készül. Ezenkívül az Európai Unió is folyamatosan nyomás alatt tartja azokat az államokat, így Svájc mellett Ausztriát és Luxemburgot is, amelyek megengedőbbek a banki titoktartás terén. "Ötéves időtávlaton belül nem fenntartható Svájc jelenlegi integritása" - fogalmazott.
Magyarországnak nem célja, hogy - Németországhoz hasonlóan - illegális eszközökkel jusson banki információkhoz. Korábban a német hatóságok volt banki alkalmazottaktól vásároltak a német állampolgárok külföldön tartott számláiról információt. A kormány az amerikai álláspontnak megfelelően teljes transzparenciát szeretne - tette hozzá.
A politikus szerint a magyar hatóságok rendelkeznek már információval egyes Svájcban vezetett bankszámlákról, hiszen bűncselekmény esetén a svájci fél nem tagadja meg az információátadást. Ezenkívül nemzetközi együttműködés keretében is került a magyar titkosszolgálatok birtokába információ.
---- A nagyhalakra utazik a kormány ----
A nagyhalakra utazik a kormány
Lázár János hangsúlyozta, nem várható, hogy az idén bevételhez jusson a kormány, és jelezte, elégedett lesz, ha 2015. január elsejével hatályba lép egy megállapodás a két ország között. A célok között említette a kimenekített tőke visszamenőleges, sávos megadóztatását is.
|
A Rubik-egyezmény lehet a minta Mint korábban megírtuk, Svájc több országgal is ún. Rubik-egyezményt kötött, melynek lényege, hogy a külföldiek vagyonát 35%-os kamatadóval sújtja, melynek háromnegyedét az "anyaország" adóhatóságának utalja át - ez azokra az ügyfelekre érvényes, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy adataik kiadhatóak legyenek (ehhez többek között az adóelkerülés alapos gyanújára van szükség). Ha az ügyfél úgy dönt, hogy nem adhatóak ki róla adatok, akkor Svájcnak fizeti meg a 35%-os kamatadót - ez azonban tényleg csak azoknak érheti meg, akik adóelkerüléssel próbálkoznak, a magyar kamatadó ugyanis csak 16%. Vámosi-Nagy szerint több évbe is bele telhet, amíg a kormány bármifajta bevételt realizál egy ilyen egyezményből. |
A kormány ezenkívül más adóparadicsomnak számító miniállamokkal, így Liechtensteinnel és Ciprussal is egyeztetéseket kezdeményez majd az offshore vagyon megadóztatásáról. Utóbbi esetében a kabinet felül fogja vizsgálni az összes meglévő egyezményt, de, mint mondta, "ezt Ciprus nem is hárítja el".
Lázár János a beszélgetésen jelezte, hogy a kormánynak nem az a célja, hogy a kisebb összegű, 10-20 ezer eurós külföldi betéteket vonják be az adóalapba, az akció a nagy összegű magán- és céges betétekre vonatkozik. A kormány konkrét elképzelésének említése nélkül jelezte: volt olyan külföldi ország, ahol 100 ezer eurós értékhatár felett volt az ilyen jövedelmekre kivetett adók alsó határa.
Mindenféle pénz ment Svájcba
Az államtitkár szerint a külföldön tartott pénz négyötödét adóelkerülés miatt menekítették ki az országból, bűncselekményből származó jövedelmek ennek csak a töredékét teszik ki. Arra a kérdésre, hogy közbeszerzésből származó pénzek is kerülhettek-e külföldre, úgy fogalmazott: "mindenféle pénz ment Svájcba".
A további lehetséges intézkedések között említette, hogy a kormány több minisztérium és hatóság együttműködésében meg fogja vizsgálni, hogy miként lehet belföldi intézkedésekkel fékezni a pénzkiáramlást. Ezek között említette, hogy elképzelhető, az ilyen jellegű bűncselekményekre vonatkozó ötéves elévülési időt kitolják.
A beszélgetésen jelen lévő kormányszóvivő, Giró-Szász András olyan példát említett, amely szerint egyes országokban előírják, hogy a társaságok, illetve leányvállalataik bejelentsék a hatóságoknak külföldön vezetett számláikat.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
