Jót tenne a csökkentés
Nem vitás, jót tenne a válságból nehezen kikászálódó magyar gazdaságnak egy újabb adócsökkentés. És az sem kérdéses, hogy ennek a munkát és a gazdasági tevékenységet terhelő adókra kell irányulnia. Gazdasági növekedést elősegítő hatása mellett egy ilyen irányú adócsökkentés az adóbeszedés hatékonyságát is javítaná, az élőmunkát terhelő adóknál ugyanis nagyobb a kibújás, az elkerülés lehetősége, mint mondjuk a fogyasztási adóknál. Ha tehát a munkát terhelő elvonások csökkennek, és – a költségvetési egyensúlyt figyelembe véve – a fogyasztási adók szükségképpen nőnek, olyan területekre helyeződik át a költségvetési bevételek nagyobb része, amelyek befizetését könnyebb ellenőrizni - írja Kalocsai Zsolt adószakértő, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Szűk a mozgástér
Mivel azonban a gazdaságpolitika korábban is ezeket a területeket vette célkeresztjébe, mozgástér tekintetében már kevésbé rózsás a kép. A személyi jövedelemadózásban 2010-ben szüntették meg a második, magasabb adókulcsot, jövő év elejétől pedig immár teljesen megszűnik a tényleges adóterhet több mint negyedével megnövelő szuperbruttó adóalap. Könnyen lehet, hogy Orbán Viktor éppen erre - a szuperbruttó megszűnésére - utalt a hétvégén, az ugyanis egyelőre meglehetősen valószínűtlennek tűnik, hogy a közeljövőben esély nyílna a jövőre már tényleg megvalósuló 16 százalékos egykulcsos adóterhelés további mérséklésére. A személyi jövedelemadózásban az utóbbi két évben az állam már így is mintegy 600 milliárd forintnyi bevételről mondott le.
Kalocsai Zsolt szerint nem is lenne kifejezetten bölcs döntés a további szja-csökkentés, az ugyanis az eddigi eredményekből is látszik, hogy az alacsonyabb adótehernek köszönhető összegeket az emberek megtakarítják vagy fennálló adósságuk csökkentésére fordítják, így ez a gazdaságpolitikai lépés egyelőre alig járult hozzá a fogyasztás bővüléséhez.
A különadókat kéne kivezetni
Mind a személyi jövedelemadó, mind a társasági nyereségadó „viszonylag versenysemleges” adónem, ezért Tóth G. Csaba szerint ezek mérséklését nem célszerű újabb különadókból finanszírozni. Hangsúlyozta: először a különadókat kellene kivezetni, és csak azután csökkenteni a két adót. A szakértő szerint kevésbé kedvező, ha a csökkentés forrását más adók emeléséből teremtik meg. Célszerűbb ennél, ha a kormány vagy kiadáscsökkentéssel, vagy egy olyan gazdaságpolitikával teremt fedezetet erre, amely az ország megítélésének javulásán keresztül csökkenti a kamatköltségeket. Ha a kormány a kiadások csökkentéséből gazdálkodja ki az szja csökkentését, akkor az többletet hagyhat a háztartásoknál, így bővülhet a fogyasztás, azonban ha a kabinet új adókból fedezi az szja-csökkentést, akkor nem lehet ilyen hatással számolni - írtuk korábban.
A szuperbruttó kivezetése miatt csökken az szja
A Takarékbank elemzője óvatos volt amikor azt mondta, hogy pontosan csak a további részletek ismeretében lehet megítélni az adócsökkentés hatásait, egyelőre azok nagyságrendjét sem lehet tudni. Suppan Gergely úgy vélte, hogy az szja-csökkentés kapcsán a miniszterelnök arra utalhatott, hogy a szuperbruttó kivezetésével csökken az szja, azonban egy ezen túlmenő szja-csökkentésnek már nincs forrása. Suppan úgy fogalmazott, hogy a szuperbruttó kivezetése nem bővíti majd számottevően a fogyasztást. A szakértő szerint a társasági nyereségadónál pedig az is elképzelhető, hogy az eddigi, 500 millió forintos határt - ami után 10 százalékos a nyereségadó kulcsa - feljebb tolják, ezzel csökkentve a nagyvállalkozások terheit.
A német gazdaság az előzetes jelzéseknél kevésbé nőtt a harmadik negyedévben. 
