Nem túl hatékony a hazai adóügyi információcsere

A dokumentum szerint Magyarország kiterjedt adóügyi információcsere-hálózattal rendelkezik, amely az uniós szabályozásra és 68, a kettős adóztatás kiküszöböléséről megkötött egyezményre támaszkodik. A hazai jogrendszer korlátai miatt ugyanakkor az ország talán nem tud teljes mértékben eleget tenni az egyezményekben vállalt kötelezettségeinek. A jelentés ugyanakkor rámutatott: Magyarország lépéseket tesz annak érdekében, hogy a vonatkozó egyezményeit összhangba hozza a OECD adóügyi egyezmény-modelljével és hogy újabb szerződéseket kössön a kettős adóztatás kiküszöböléséről és az adóügyi információcseréről.
   
Az adóhatóság a kft-k, társulások és alapítványok esetében hozzáfér a tulajdonlásra vonatkozó adatokhoz, ám ez nem teljes mértékben biztosított a részvénytársaságok, a külföldi vagyonkezelők, cégek és társulások esetében. Ezen felül nincsenek meg azok a végrehajtási rendelkezések, amelyek biztosítanák, hogy a cégek eleget tegyenek a részvénykönyv-vezetési kötelezettségeiknek. Az illetékes hatóság a külföldi vagyonkezelők kivételével az összes cégnél hozzáfér a könyvelési adatokhoz.
   
A bankokról  és más pénzügyi intézményekről a Globális Fórum megállapította, hogy azok működése megfelel a számviteli törvénynek  és a magyar polgári törvénykönyvnek a pénzmosás elleni és a terrorizmus finanszírozása elleni harcra vonatkozó rendelkezéseiből a banki információk elérhetőségére vonatkozó szabványoknak.
   
A jelentés megállapította, hogy az adóhatóság széles, kötelező érvényű hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy az ellenőrzési eljárás folyamán beszerezze a tulajdonlásra, a személyazonosságra és a számvitelre vonatkozó adatokat. Ugyanezek a hatáskörök ugyanakkor nem egyértelműen biztosítottak, ha nem adófizető magánszemélyekről vagy hatóságokról van szó. A jogi képviselők rendelkezésére álló adatok teljes mértékben védettek és az adóhatóság számára nem hozzáférhetők. Az "üzleti titokra" és a "biztonsági titkokra" vonatkozó titoktartási szabályok fontos ügyekben szintén korlátozhatják az információhoz való hozzáférést.
   
A dokumentum rámutat, hogy a magyar jogi és szabályozási rendszerből hiányzik néhány olyan elem, amely biztosítaná az adóügyi információcsere hatékonyságát. A jelentés több olyan  bizonytalanságot és kétértelműséget is megemlít a magyar törvényekben, amelyek elsősorban az eltérő típusú jogi szabályozások értelmezéséből vagy egymásra hatásából erednek. 
   
A most kibocsátott ország-jelentés az első fázisban tart, vagyis egyelőre csak a magyar jogi és szabályozási keret minőségét vette górcső alá az információcsere szempontjából. A 2014-re várható második fázisban a Globális Fórum azt fogja megvizsgálni, hogy hogyan alkalmazza a gyakorlatban Magyarország ezt a keretet. A Globális Fórum az Adóügyi Átláthatóságért és Információcseréért nevű szervezet működése az OECD és más országok együttműködésén alapul. A fórum munkájában 97 tagállam vesz részt.