Szja-változások: így adózhatunk jövőre

16 százalékos egyenadó, jelentős családi kedvezmények, módosuló adójóváírás és cafeteria - mi változik 2011-ben?

A parlament honlapján olvasható adójavaslatok a legtöbb változást a személyi jövedelemadó rendszerével kapcsolatban tartalmazzák. Az szja kapcsán tervezett módosítások fő célja a törvényjavaslat indoklása szerint a magánszemélyek adóterhelésének érezhető csökkentése, a családok támogatása és az adózás jelentős egyszerűsítése.

A magánszemélyeknek a javaslat szerint januártól valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, tehát a külön adózó jövedelmek (ilyen az osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó jövedelem) után is ekkora lenne az adó. (Jelenleg 5 millió forintig 17 százalék, a fölött 32 százalék az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adókulcsa, a külön adózó jövedelmek esetében az adóteher jellemzően 20, illetve 25 százalék.)

A külön adózó jövedelmeknél továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz, a szuperbruttó a javaslat szerint 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól teljesen megszűnik.

Szolnoki Béla,  a BDO Magyarország adótanácsadó partnere szerint a jövő évi adóváltozásokkal a három gyermekes családok járnak a legjobban, mivel náluk a nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslat szerint havonta majdnem 100 ezer forintot hagyna a kormány. Részletek>>

Az adójóváírás megmarad, mértéke és igénybevehetőségi határa azonban 2011-től csökken. A bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 forint lesz érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet igénybe venni. Idén a társadalombiztosítási járulékkal növelt bér 17 százaléka jár adójóváírásként, ez azonban legfeljebb havi 15.100 forint lehet, 3 millió 188 ezer forint feletti éves jövedelemtől kezdve csökken a jóváírás az e feletti bér 12 százalékával, így évi 4 millió 698 ezer forintos éves jövedelemnél fut ki teljesen a jóváírás.

A javaslat már az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti majd. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint (62.500x0,16), a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint (206.250x0,16) tényleges támogatást jelent, a családi kedvezmény ráadásul megosztható a házaspárok, élettársak között.  Fontos tudni, hogy nem lehet negatív az adóalap, a kedvezmény mértéke legfeljebb akkora, mint a bevallott jövedelemből számított adó. Jelenleg nem adóalap, hanem közvetlen adókedvezmény létezik, ez azonban csak 3, vagy a feletti gyermekszám esetén jár, gyermekenként 4 ezer forintos összegben( ráadásul ez is csak egy bizonyos jövedelemhatárig).

Jelentősen egyszerűsödnek az adóelőleg szabályok, illetve bővül azoknak a köre, akiknek nem kell bevallást benyújtaniuk. Ezt segíti azon új szabály, amely szerint nem kell bevallást benyújtania annak a magánszemélynek, aki munkaviszonyból, személyes közreműködésből származó jövedelemmel rendelkezik, vagy esetenként 100 ezer forint alatti bevételt szerez, ha a kifizető az adóelőleget pontosan, vagy csak kis eltéréssel állapította meg, és a magánszemély nem számol el tételesen költséget, más bevallás-köteles jövedelmet nem szerzett, és adókedvezményeket nem, vagy csak az adóelőlegnél érvényesítettel azonosan vesz igénybe.

A súlyosan fogyatékos magánszemélyeknek járó személyi, illetve az őstermelői kedvezmény változatlan feltételekkel, de jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető a javaslat szerint, az egyéb, áthúzódó kedvezményeket (tandíj halasztott kedvezménye, lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye) pedig utoljára a 2015. évi adó terhére lehet majd elszámolni. Az önkéntes pénztárakba (nyugdíj-, egészség- és önsegélyező kasszák), valamint nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adótámogatás összege.

A kedvezményezett béren kívüli juttatásokra az szja-n kívül más közteher (járulék-, eho-) kötelezettség továbbra sem rakódik. Ide tartozik 2011-től az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás, az étkeztetés (jövőre egységesen hideg és meleg utalvány is ide tartozik), az önkéntes pénztári támogatások, az internethasználat juttatása (ez eddig korlátlan mértékben teljesen adómentesen volt adható, jövőre a kedvezményes adókulccsal is csak 5 ezer forintig juttatható), és új elemként a megújulási kártya-számlára történő munkáltatói hozzájárulás. A jelenlegi természetbeni juttatások közül 2011-től a sportszolgáltatás, a helyi bérlet, az iskolarendszerű képzés átvállalt díja és az iskolakezdési támogatás után a magánszemélynek kell megfizetnie az adót.

A megújulási kártya a törvényjavaslat szerint egy olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz lesz, amellyel a munkavállalónak a pénzügyi vállalkozásnál nyitott számlájára a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók. A megújulási kártya működését, felhasználhatóságának körét külön kormányrendelet szabályozza majd. A munkáltatói támogatás évi 300 ezer forint összegig adózik kedvezményesen.

Privátbankár