Tovább szigorítja az Európai Unió a vállalatcsoporton belüli osztalékfizetés adózását szabályozó irányelvet. A módosítás célja, hogy a kettős adóztatás elkerülését szolgáló szabályokat kijátszva ne tudjanak kibújni a multinacionális cégek az adófizetési kötelezettség alól.
Az Anya-leányvállalati irányelv eredeti célja az volt, hogy a több tagállamban működő társaságok ne kerüljenek jelentősen hátrányosabb helyzetbe, mint a kizárólag egy államon belül működő vállalatcsoportok. Ennek érdekében a vállalatcsoporton belüli osztalékfizetést úgy szabályozza, hogy a cégek nyereségének kettős adóztatását elkerülje. Az irányelvben foglalt előnyöket és a tagállami adójogszabályok között eltéréseket azonban számos cégcsoport arra használta ki, hogy mind a leányvállalat, mind az anyavállalat országában elkerülje a profit utáni adófizetést.
Az EU nyáron már bezárta azt a kiskaput, ami az úgynevezett hibrid kölcsön megállapodásokkal tette lehetővé az adófizetés elkerülését. (Itt a leányvállalat az anyacégtől kapott kölcsön kamataként könyvelte az anyacégtől származó összeget, amely azt osztalékként mentesítette az adóztatás alól.) Az EU most még tovább megy és az irányelvben foglalt kedvezmények alkalmazását minden olyan esetben megtagadná, amikor az adott tranzakció kizárólag adóelőny elérésére irányul és nem tükrözi az ügylet valós gazdasági tartalmát.
Az irányelv módosítása csak a tagállami szabályozás minimumát határozná meg, azaz a tagállamok elfogadhatnak és bevezethetnek szigorúbb szabályokat is. A tervezet szerint a tagállamoknak legkésőbb 2015 végéig kellene átültetni a nemzeti jogrendszerükbe ezeket a szabályokat, hasonlóan a legutóbbi, nyári módosításhoz.
Magyarországon az adótörvények már hosszú évek óta tartalmaznak hasonló szabályokat, a 2015-ös adócsomag pedig újabb szigorítást is tartalmaz. Az adóeljárási törvény módosítása révén Magyarország jövőre már nem mentesíti az adó alól azt a jövedelmet, amelyre adóegyezmény alapján másik állam nem vet ki adót. Ezzel elkerülhető a hibrid kölcsönökből eredő probléma is, azaz hogy egyik tagállamban sem fizetnek adót a nyereség után. A hazai szabályozás ezzel jövőre már megfelel Anya-leányvállalati irányelv nyári módosításának.
Az uniós elképzelések azonban olyan új jogértelmezési kérdéseket is felvetnek, amelyek bizonytalanságot okozhatnak a szabály gyakorlati alkalmazásakor - véli Dr. Békés Balázs, a Ryan amerikai adótanácsadó cég régiós vezetője. A szakember szerint a fő gondot az okozza, hogy az Anya-leányvállalat irányelv nyári, konkrét probléma orvoslására vonatkozó rendelkezéseivel szembe, az új szabályok túlságosan általánosnak tűnnek, amely tág teret biztosíthat a különböző jogértelmezési kérdéseknek.