A tárcavezető hozzátette, hogy a maastrichti kritérium alapján az euróövezethez csatlakozni kívánó országokban a három legalacsonyabb inflációt felmutató tagország inflációs szintjénél másfél százalékkal magasabb árnövekedési ütemet kell elérni. Ez az érték Veres János szerint mostanra megközelíti a 4 százalékot.
Veres János a Gazdasági Rádiónak nyilatkozva ugyan elismerte, hogy a költségvetésnek többletbevétele származik az infláció gyorsulásából, de szerinte ez nem növeli érdemben a mozgásteret. A minisztérium számításai szerint ugyanis az adóbevételeket idén legfeljebb 5 milliárd forinttal emelheti meg a továbbra is magas infláció.
A tárcavezető ugyanakkor hozzátette, hogy a fogyasztói árnövekedés gyorsulása miatt két terület is korrekcióra szorul; egyrészt a nyugdíjakat kell az inflációhoz igazítani, másrészt a közszférában dolgozók is többletjuttatásokra számíthatnak, hogy a keresetük megőrizze vásárlóerejét. Veres János szerint az utóbbi tétel mintegy 10-20 milliárd forintos költségvetési hatással jár majd.
A pénzügyminiszter az állampapírpiaci hozamok minél gyorsabb, és minél nagyobb mértékű csökkenésének fontossága mellett is szót emelt. A tárcavezető az interjúban hangsúlyozta: a hozamok emelkedése többletterhet jelent a költségvetésnek, a kiadások növekedése pedig elviheti a jövő évi adócsökkentések jelentős részét.
Veres János szerint a hozamok szempontjából nem mindegy, hogy a jegybanki alapkamat hány százalékon áll, de a hozamok ettől a szinttől gyakran elválnak, hiszen az alapkamat csak irányt mutat a piacnak. A pénzügyminiszter a Nap vendége című műsorban ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kamat csökkentése az alacsonyabb hozamszintek felé orientálná a befektetőket, ez pedig hosszú távon a kormány mozgásterét is bővítené.
Veres szerint jövőre összejöhet az inflációs kritérium
Nem tárgyal az adókról a MSZP és az SZDSZ
Leszavazták Verest a parlamentben!
Vége az inflációs vitának
Gazdasági Rádió