Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék szóvivője közölte: a február elején megszületett bírósági döntés értelmében az államnak több mint 18 millió forintos perköltséget kell megfizetnie. Az állam fellebbez a döntés ellen,
Miért perel az állam?
A vagyonjogi pert a magyar állam képviseletében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet indította 2011-ben, kezdeményezve, hogy nyilvánítsák semmisnek a Balaton-nagybereki Állami Gazdaság privatizációjakor, 1992-ben, a Hubertus Agráripari Bt.-vel kötött szerződést. A megállapodás értelmében az állami gazdaság jogutódjának számító, akkor még részben állami tulajdonú társaság 7725 hektárnyi területet hektáronként 10 forintos haszonbérleti díjért vehetett használatba 99 évre, 30 évvel meghosszabbíthatóan oly módon, ami a felperes eredeti keresete szerint számos egykori jogszabályba, továbbá jó erkölcsbe ütközik.
A németországi Hubertus Agrarindustrielle GmbH&Co.KG többségi tulajdonában lévő bt. álláspontja az, hogy azért határozták meg egykor jelképes összegben a földbérleti díjat, mert az állami gazdaság jogutódjaként vállalták a szerződésben a Nagyberek térségének vízkormányzását is.
A jó erkölccsel most mégsem foglalkoznak
Az utolsó tárgyalási körben az állam módosította a keresetét, visszavonva a hajdani szerződés jó erkölcsbe ütközésének megállapítása iránti igényét. A gyorsabb pervitel érdekében először azt szeretnék elérni, hogy a bíróság a szerződés jogszabályba ütközését bírálja el, hiszen ha ezért semmis a Hubertus-szerződés, úgy a jó erkölcsbe ütközés miatti hosszadalmas és költséges bizonyítás lefolytatására egy új perben már nem lenne szükség.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
