Gyakorlatilag, ha az agro-biodiverzitásról beszélünk, az elmúlt száz évben mintegy 75 százalékos csökkenést tapasztalunk ebben a vonatkozásban. Ez azt jelenti, hogy lényegesen kevesebb fajta növényt vonunk köztermesztésbe, mint korábban tettük. Ennek következtében egy sérülékeny rendszerrel kell számolnunk, és amennyiben például bármilyen környezeti hatás az adott növénykultúrára negatívan hat, sérülékennyé válik a termelés biztonsága, és nincs lehetőség a pótlásra. Tehát az lenne a célunk, hogy ne csak monokultúrás, intenzív növénytermesztésben gondolkozzunk. Természetesen annak is megvan a létjogosultsága, hiszen ennek a kérdésnek vannak nemzetgazdasági vonatkozásai is. Viszont olyan modelleket is meg kell próbálni alkalmazni, amely a táj jellegéhez, adottságaihoz alkalmazkodóan, minél többféle növényt von be a termesztésbe. Magyarország szempontjából rendkívül fontos, hogy a hazai mezőgazdasági termelés biológiai alapjai hazai erőforrásból származzanak, mert gyakorlatilag ez teszi lehetővé, hogy az utánpótlást is innen tudjuk biztosítani például az élelmiszer-termeléshez. Ez, ha úgy tetszik, az élelmiszer-önrendelkezésünknek is az alapját képezi. Vagyis, hogy hosszú távon tudjuk biztosítani a lakosságnak a megfelelő, jó minőségű élelmiszert. Köztudottan Magyarország több alapanyagot képes termelni, mint amennyit a lakosság igényel, vagyis ez az export szempontjából is nagyon fontos kérdés.
Nagyon komplex a program és nagyon sok területet érint, mi a legsürgetőbb, amit meg kell csinálni?
Azt gondolom, hogy minden területen szükséges előre lépni, de valóban nagyon komplex a feladat. Amennyiben a Biodiverzitás Stratégiáról beszélünk, ez csak egy része a közeljövőre vonatkozó terveinknek, hiszen kidolgozásra és elfogadásra került a Nemzeti akcióterv az ökológiai gazdálkodás fejlesztéséről elnevezésű dokumentum is. Mindamellett elkészült a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Programunk is, s elfogadásra vár a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia. A jövő az bizakodásra adhat okot, akár a források felhasználásának lehetőségeire vonatkozóan is. Megoldást várunk számtalan területen. A biodiverzitás vonatkozásában genetikai erőforrásaink sérülékenysége kapcsán nem kizárólag Magyarországon fellelhető problémáról beszélünk, hanem uniós szinten, illetve az egész világon napirenden van a sokszínű élővilág pusztulásának problémája. Számos nemzetközi egyezményt is ratifikáltunk, amely ez ellen a kedvezőtlen tendencia ellen kíván tenni. Nekünk jelenleg az a legfőbb célkitűzésünk, hogy a hat fő területet megjelölő Biodiverzitás Stratégia minél több kötelezettségvállalást igyekezzen teljesíteni, illetve megpróbáljon a folyamatokba úgy beavatkozni, hogy a biológiai alapjaink változatossága ne sérüljön tovább.
Nincs itt egy kis ellentmondás? Mert miközben a monokultúrás termesztést szeretnék visszaszorítani, aközben például a zöldség-gyümölcs ágazatban jelentősen növelnék az éves kibocsátást.
Úgy gondolom, az lenne a cél, hogy a kettő megférjen egymás mellett, és az intenzív kultúrák ne szorítsák ki az agro-biodiverzitást. Erre vannak nagyon jó példák. Ott van például az ökológiai gazdálkodás lehetősége, amely sokkal diverzifikáltabb modellben gondolkodik, sokkal inkább figyelembe veszi a táji és a környezeti adottságokat, szempontokat, és emiatt a biológiai alapok sérülékenységét is kiküszöböli. Azt gondolom tehát, hogy mindkettőnek megvan a létjogosultsága, nem szabad kizárólag a gazdasági szempontokat figyelembe venni, hiszen azok is csak meghatározott ideig nyújthatnak életképes alternatívát. Amennyiben, akár a talaj minőségének romlását, akár a vízbázisok pusztulását figyelmen kívül hagyjuk, ott hosszú távon képtelenek leszünk monokultúrás termesztésre is, vagyis nem tudjuk majd azt az intenzív termesztést biztosítani, mint korábban.
Nem szólhat minden a pénzről? Hogyan lehet ösztönözni a szereplőket, hogy ezt elfogadják, hiszen éppen azért, vagyis a pénzért termelnek?
Persze, ez így van. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy Európai Unióban is van elmozdulás ebben a kérdésben, hiszen az új Közös Agrárpolitika komoly célkitűzéseket fogalmaz meg a zöldítésére vonatkozóan. A KAP előírása 10 és 30 hektár közötti termőterület esetében két növénykultúra termesztését írja elő kötelezően, 30 hektár felett pedig 3 növényét, tehát úgy gondolom, ez is egy nagyon lényeges változás. Ugyanakkor a gazdaság méretétől függően, 15 hektár felett a termőterület vonatkozásában mintegy 5 százalékban kell a zöldítés komponensének megjelennie. A bevezetés évében mintegy 5 százalékot kell ökológiai célterületként kijelölni a gazdálkodóknak, de távolabbi célként a 7 százalék elérése is megfogalmazódik. Természetesen, amit mi most látunk, hogy hogyan lehet ökológiai gazdálkodás jogcímén a forrásokat igénybe venni, az egy nagyon összetett kép. Korábban az Agrár-környezetgazdálkodási Program keretében volt lehetőség, hogy fenntartható programokban gondolkozzunk. Most nem programokra, hanem inkább kötelezettségvállalásokra kell helyeznünk a hangsúlyt. Nem látjuk még pontosan, hogy hogyan alakul az elosztási rendszer, de az már körvonalazódik, hogy egyéni gazdaságok szintjén kell bizonyos környezet-, természetvédelmi szempontokra hivatkozva kötelezettségeket vállalni a termelői oldalnak. Ezeket a kötelezettségvállalásokat az Európai Unió forrásokon keresztül díjazni fogja. Itt egy-egy modell egyetlen területre koncentrálva is tehet vállalásokat, akár például a talaj egészséges állapotának fenntartására, akár a vízbázisok védelmére vonatkozóan.
A fenntartható gazdálkodásban mennyire eltökélt a tárca arra vonatkozóan, hogy például a kémiai növényvédő szereket biológiai szerekre cseréljék a gazdálkodók? Ezek ugye, kevésbé terhelik a környezetet.
Azt gondolom, hogy a kémiai növényvédő szereknek is megvan bizonyos szempontból a létjogosultságuk, nélkülük elképzelhetetlen a termelés. Itt inkább arra kellene koncentrálni, hogy a túlzott és indokolatlan használatot elkerüljük, mert az összefügg a vízbázisok védelmével, a talaj elhasználódásával, hiszen ezen esetekben feltételesen megújuló erőforrásokról beszélünk. Arra lenne szükség, hogy körültekintően járjunk el a növényvédelem kérdéskörben. Nagyon kevés az olyan termelő üzem, illetve gazdaság, amely környezettudatosan jár el, hiszen a múlt legkevésbé szólt a környezet-, illetve természetvédelmi szempontok figyelembe vételéről. Tapasztalunk már elmozdulást ebben a kérdésben is, hiszen a gazdasági szempontok is tudatosabb magatartásra sarkallják a gazdálkodókat, vagyis hogy valóban csak annyi kémiai növényvédő szert használjanak fel, amennyi valóban feltétlenül szükséges az adott növénykultúra megvédéséhez. Azt gondolom egyébként, hogy a hétköznapi emberek tudatában sincsenek jelen ezek a szempontok, a tudatos magatartás kellőképpen, hiszen az a fogalom, hogy talajvédelem, a köznapi embernek gyakorlatilag semmit sem mond. Egy gyakorlati köznapi példánál maradva nagyon sokszor még mindig egyszerűen kiöntik a vegyszereket, a klóros vizet, akárcsak az olajszármazékokat a talajfelszínre, s ezzel komoly környezeti szennyezést okozva. Itt az egyik fontos kérdés, hogy az emberek életében hogyan tudjuk ezeket a folyamatokat elfogadhatóvá tenni, hogy ők maguk is óvják a közvetlen környezetüket, az élővilágot, a talaj, illetve, a vizek minőségét. Nem gondolom, hogy ez pusztán agrárkérdés lenne.
Hogyan lehet tudatosítani?
A tudatformálás, azt gondolom, hogy az iskolánál, óvodáknál kezdődik. Vannak ökoiskoláink és zöld óvodáink is. Ezek komplex modellek, viszont csak egy szűk réteghez juttatják el a megfelelő információkat. Azt gondolom, hogy most a központosító törekvéseken keresztül remek lehetőség nyílna arra, hogy az alapoktatás részévé tegyük ezeket az információkat, tehát legalulról kezdve formáljuk az emberek gondolkodását. Korábban ezekkel a környezettudatos célkitűzésekkel nem foglalkoztak, majd később kezdett beépülni a köztudatba, de integráltan sem az alapoktatásban, sem a középfokú, sem a felsőoktatásban gyakorlatilag nincsenek meg a hagyományai. Ezt korosztályra és információra szabottan kellene becsatornázni a diákokhoz, hiszen elsősorban az ő fejükben szükséges rendet tenni ahhoz, hogy eredményes, tudatos felnőttekké váljanak. Természetesen a mai felnőtt generáció tudatformálását sem szabad figyelmen kívül hagyni. Itt a civil szervetek, önkormányzatok bevonása elengedhetetlenül szükséges. Mindamellett, a döntéshozók esetében is fontos tudatosítani, hogy itt nagyon komoly kérdésekről van szó, amelynek a gazdasági, környezeti hatásai 10-20, vagy akár 100 év múlva jelentkezhetnek.
Ezt hogy lehetne? Beépítenék a környezetismeret tantárgyba? Az megszűnik felső tagozatban, vagyis megszakad a folyamat. Külön tantárgyként képzeli el, vagy hogyan? Az pedig egy nagy kérdés, hogy fakultációban meg van-e értelme gondolkodni, amikor ennyire leterheltek a gyerekek.
Számos opció adódik az oktatás területén. Én azt gondolom, hogy lehetőség van az erkölcstanon keresztül történő környezettudatos nevelésre is. Ezt a kérdést komplexen kell látni, tehát ha egy tanóra keretein belül nincs lehetőségünk ezeket az információkat becsatornázni, akkor azért van földrajz, van biológia, amely tantárgyakon keresztül, s legfőképp a gyakorlati példák bemutatásával felmutathatók az összefüggések. Természetesen nem az én tisztem, hogy ebben nyilatkozzak, de látok olyan lehetőségeket, ahol eredményesek lehetünk.
Tehát, ha jól értem, akkor legalább 10-15 év, mire kézzelfogható eredményei lesznek az ilyen tudatformálásnak?
Így van. Azok a magok, amiket elvetünk, majd csak évek, évtizedek múlva fognak teremni. Most csak az oktatásról beszélünk. Természetesen a Biodiverzitás Stratégia nevesít számos olyan területet, ahol próbálunk eredményeket elérni. Számos olyan célkitűzést fogalmaztunk meg, amelyben lehetőségünk van előre lépni. Nagyon fontos, hogy a stratégia egy helyzetértékeléssel, állapotfelméréssel indít. Ennek a jelentősége abban rejlik, hogy 2020-ban ellenőrizhetővé válik, hogy mely területen pozitív a mérleg. A stratégia igazodik az uniós stratégia szerkezetéhez, de elsősorban a hazai problémák kezelésére összpontosít. Szerepel a dokumentumban a klasszikus természetvédelemmel kapcsolatos kérdéskör, az ökoszisztéma szolgáltatások védelme, a fenntartható mezőgazdaság problematikája is. Illetve külön fejezetet szenteltünk az erdő-, hal-, víz- és vadgazdálkodás témakörének, az özönfajok elleni küzdelemnek, illetve a nemzetközi kötelezettségek teljesítésének.
Ha már az elvetett magoknál tartunk. Ugye korábban említette, hogy a monokultúrákat visszaszorítanák, illetve bevonnának más növényeket is a termesztésbe. De a mostani rendszer nyilván azért alakult így, mert ezekre a növényekre, illetve termékekre van szükség. Akkor hogyan vennék rá a gazdákat, hogy olyat is termeljenek, amit nem biztos, hogy megvesznek a piacon?
Azt gondolom, hogy ezen a téren is vannak eredmények, elég, ha a vetőmag-ágazatra gondolunk, ami jelentős nemzetgazdasági értéket is képvisel, hiszen mintegy 190 milliárd forintos nemzetgazdasági értéket jelentő üzletágról beszélünk. Ez a helyi termelőket, gazdálkodókat is megszólítja, illetve exportképes termékeket is produkál. Azt gondolom, hogy főleg kelet-európai viszonylatban igen nagy volumenben keresik ezeket a vetőmagokat. Ennek az egyik oka, hogy GMO-mentes vetőmagokról beszélünk. Ez komoly értéket képvisel a vetőmagpiacon.
Hogyan tudjuk megakadályozni, hogy valóban ne kerüljön be Magyarországra génmódosított vetőmag? Annak idején a GMO-mentesség támogatásában ötpárti egyetértés volt.
Valóban ötpárti konszenzussal döntött az Országgyűlés hazánk GMO- mentes stratégiájáról, s a géntörvényünk is az egyik legszigorúbb Európában. Folyamatosan vívjuk a magunk harcait hazai és európai uniós szinten is. Néhány hete éppen egy új génmódosított kukorica köztermesztésbe vonásának engedélyezése körül alakult ki vita. Ha a környező országokat vesszük sorra, akkor is vegyes képet kapunk. Egyértelműen GMO-ellenes tagállam Ausztria, Szlovénia, ugyanakkor Románia, Szlovákia és Csehország nem. De nekünk nem a környező tagállamokban kell gondolkodnunk, hanem abban, hogy miért stratégiai cél számunkra a GMO-mentes státusz fenntartása. Szerencsére ebben a kérdésben vannak jelentős elmozdulások az EU-n belül is. Ott van például Franciaország, amely korábban mindig semleges álláspontot képviselt a GMO-k kapcsán, azonban most már lehet érezni esetükben a hezitálást és talán a GMO mentesség irányába való elmozdulást. Annak ellenére, hogy az Európai Unióban a módosított vetőmagok köztermesztésbe vonása engedélyezett, vannak lehetőségeink a végzáradéki eljárás keretében, környezetügyi, egészségügyi szempontokra hivatkozva megtiltani ezeknek a növényeknek a termesztését. Napirenden van egy úgynevezett GMO-csomag is, amelynek elfogadásáért most komolyan lobbizunk. A csomag elfogadása a jelenleg uniós hatáskörben lévő döntést gyakorlatilag tagállami hatáskörbe utalná arról, hogy az adott növény termesztését engedélyezik-e vagy sem. Az a lényeg, hogy megértessük, ez a többi tagállam számára sem járna érdeksérelemmel.
És hogy áll az ügy?
A spanyol tárca képviselőjével egyeztettem múlt héten. És annak ellenére, hogy Spanyolország szintén GMO-párti tagállam, nem zárkóztak el, hogy amennyiben a kérdés újra a Tanács elé kerül, Spanyolország támogassa a GMO-csomag elfogadását. Megértették, hogy az ő érdekeik semmiképp sem sérülnének, pusztán az önrendelkezési jog érvényesülését biztosítják minden tagállam számára.
Ha már a vetőmagnál járunk. Mi a génbank szerepe a Biodiverzitás Stratégiában?
A Növényi Diverzitás Központ 2010 óta önálló költségvetési intézmény, s génmegőrzési feladatok ellátásán túl számos uniós és hazai projektben vesz részt. A központ jelentősége abban áll, hogy az mezőgazdasági alapok megőrzésében játszanak kulcsfontosságú szerepet, illetve a vadon termő növények magjainak begyűjtésével, tárolásával is foglalkoznak, vagyis kettős munkát végeznek. Több mint 47 ezer unikális génbanki tételt őriznek az intézményben, emellett egyéb tevékenységet is végeznek. Például a hazai és az uniós génbanki koordinációt is ők látják el. Több szomszédos országgal is van kétoldalú együttműködési megállapodásunk. Tervben van egy biztonsági duplikátum tároló megépítése is a közeljövőben. Ez még a jövő célkitűzése, amelyhez szeretnénk további forrásokat biztosítani. Ebben a tárolóban, a működő génbank mellett, attól teljesen független helyen szintén megőrizzük a hazai élelmezésbiztonság szempontjából kulcsfontosságú mintákat, génbanki tételeket. Ez azért fontos kérdés, mert ha bármilyen módon is sérülnének az eredeti helyszínen őrzött tételek, akkor is lehetne reprodukálni a növényeket. Ez egy biztosíték számunkra. Ha minden terv szerint alakul, 2014 első felében létre is jön ez a tároló.
A stratégia része az is, hogy a génbankban lévő mintákból visszajuttassanak különböző fajtákat a termesztésbe. A sokféleség biztosítása mellett miért van erre szükség?
Itt is inkább a korábbi beidegződéseken kell változtatni. Vannak jól működő csatornák a vetőmag-utánpótlás tekintetében is. Nagyon nehéz elhitetni, hogy azok a vetőmagok, amiket ajánlunk, azok az adott tájegységhez, az adott klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodva ugyanolyan, vagy jobb termésátlagokat képesek produkálni. A különféle betegségeknek biztos, hogy sokkal jobban ellenállnak, és hosszú távon az adott viszonyokhoz igazodva lényegesen életképesebbek, mint a sokszoros nemesítésen átesett fajták.
És mi a helyzet az állattenyésztéssel ebben a stratégiában?
A Kisállat-tenyésztési Kutatóintézet jogutódja, a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ foglalkozik az őshonos génbanki állomány megőrzésével. A háztáji, illetve a tanyafejlesztési programon keresztül igyekszünk ezeket a fajtákat a családi gazdálkodóknak juttatni a jövőben. Vagyis ebben a vonatkozásban már egy felfejlődő állatállományról beszélhetünk. Reményeink szerint az ökológiai gazdálkodási modellekben tenyésztett állatok száma is növekszik majd, ugyanúgy ahogy az ilyen termesztés alá vont területek nagysága is. Itt a cél az, hogy 2020-ra elérjünk egy 300 ezer hektáros nagyságot az ökológiai termesztésre vonatkozóan, most nagyjából 120-130 ezer hektárra tehető az a területnagyság, amelyen biogazdálkodás folyik.
A természetes élőhelyek 59 százalékának az állapota, legalábbis a Stratégia kimutatása szerint, nem megfelelő. Ezekkel mit lehet kezdeni? Ráadásul ahol meg jobb a helyzet, az mind hegyvidéki, vagyis a kevésbé művelt területeken található.
Azt gondolom, hogy a nemzeti parkokon keresztül a bérleti szerződések megújítása jelenhet egy lehetőséget. Ezeken a helyeken természetközeli, de gazdálkodásra alkalmas modellt igyekszünk preferálni, amely a fenntarthatóságot, illetve az élőhely-védelmet előtérbe helyezni. A természetes élőhelyek védelme vonatkozásában azért nehéz a kérdés, mert ezek a területek, akár az infrastruktúra-fejlesztéseken, egyéb beruházásokon keresztül komoly sérelmeket szenvedhetnek el. Természetesen, ezen esetekben komoly gazdasági kérdések vetődnek fel. Mindig az adott beruházásnál kell figyelembe venni az élőhely állapotát, illetve védelmének szükségességét értékelni. Nagyon nehéz meghatározni, hogy mi az ára a természet-megőrzési szempontok sérülésének. Azért bonyolult ezeket beárazni, mert az adott pillanatban nem érezzük azt a negatív hatást, amely akár nemzetgazdasági szinten jelentkezik később, egy esetleges szükséges helyreállítás során. Szakértők azt mondják, hogy a Biodiverzitás Stratégiában kitűzött célok meg nem valósulásának éves költsége elérheti az éves GDP-nek mintegy 7 százalékát. Az árat tehát, utólag fizetjük, és ez az ország lakosainak életminőségére és jóllétére is komoly hatással van.
El is értünk az anyagiakhoz. Ha becslések szerint akár a GDP 7 százalékára is szükség lehet esetlegesen a helyreállításhoz, akkor mennyiből tudjuk elérni a célokat?
Felbecsülhetetlen. Egyrészt a források nagy részét az európai uniós költségvetésből szeretnénk biztosítani. Itt külön összegek állnak rendelkezésre a különböző programokra, amelyek egymással szoros összefüggést mutatnak. Aki például ökológiai gazdálkodással foglalkozik, ott a területalapú támogatások lényegesen magasabbak lesznek. Itt előreláthatólag 450-től 900 euróig terjedő hektáronkénti támogatásról beszélhetünk, ami az alapösszeghez képest lényegesen magasabb. Úgynevezett Zöld Ponton keresztül is lehet forrásokat igényelni a tudatformálásra, illetve komplex modellek megvalósítására. Az EMVA, illetve a KEHOP forrásai reményeink szerint kellő hátteret biztosítanak a célkitűzések megvalósításához, de most még pontos jogcímeket nevesítve nem lehet meghatározni őket. Emellett rendelkezésre állnak nemzeti források is, de ez lesz a kisebb hányad. Azért vagyok bizakodó a következő költségvetési ciklussal kapcsolatban, mert a zöld komponensen keresztül, illetve a környezetvédelmi intézkedéseken keresztül jelentős összegekhez lehet majd hozzáférni. Azt gondolom azonban, a társadalmi összefogás nélkül a programok sikere kétséges. Amennyiben a saját érdekeinket nem képviseljük kellő felelősséggel, kevés eredményre van garancia.
Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna
Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.

Egyre nagyobb hangsúlyt kap a biológiai sokféleség megőrzése. Ahhoz azonban, hogy ez sikerülhessen, nem csak pénzre van szükség. Sok minden dől el fejben, akár az iskolai erkölcstanon. A stratégia már adott, a célokat Tóth Katalin helyettes államtitkár mondta el a Privátbankárnak.
LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Friss
-
Vakarhatják a fejüket az elemzők: mi történt az európai boltokban?
2 perce
-
Összekalapozott újabb 65 milliárd forintot a magyar kormány
17 perce
-
Szép útravalót kapott Pekingben az uniós miniszterelnök
33 perce
-
Bulgáriát figyelmeztette az uniós főtanácsnok, de a magyar kormánynak is meg kéne hallania
44 perce
-
Vészjósló fenyegetés jött Izraelből – és nem Gázának
körülbelül 1 órája
-
Széles lehet a mosolya annak, aki magyar részvényt vett
körülbelül 1 órája
-
Otthon Start: a szakértők se tudják, mi történik?
2 órája
Mfor.hu Top24
- Nagyon kavarja a kártyákat Szijjártó Péter – újabb fontos posztokon jön váltás
- Régen volt ilyen kevés gáz a magyar tárolókban
- Erre jó Magyar Péterék fizetéskalkulátora
- Fontos bejelentést tett Karácsony Gergely
- Ahhoz képest, hogy mennyit ráköltöttek, elég gusztustalan – Az utca embere Hatvanpusztáról
- Nagy Márton szerint is rosszabb a helyzet, mint gondoltuk
- Hitelért kapkod az ország, egyre kevesebben jönnek ki a fizetésükből
Agrár
Húsevő parazita férgek visszatérésétől rettegnek a texasi gazdák
Bózsó Péter | 2025. augusztus 31. 17:15
A veszélyes legyek sebekbe rakott petéiből fejlődnek ki az úgynevezett csavarférgek, amelyek előszeretettel fertőzik meg a szarvasmarhákat. Ha kezeletlen marad, akkor ez az állatok elhullásához vezet. A legyek Mexikó felől közelítenek az amerikai határhoz.
Agrár
Feltámad egy ősi magyar szőlőfajta a Skrabski Pincészetnél
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 17. 10:16
Laptársunk Balatonudvari magaslatán, a Leshegyen járt, a Skrabski Pincészet 150 éves pincefalai között – amely az egykori szerény kezdetből ma egy boutique borászat nőtte ki magát. Egy nagy nemzetközi sikerről is hírt adtak.
Agrár
Lovastáborokat, fröccsteraszokat is ellenőrzött a hatóság
Szirmai S. Péter | 2025. augusztus 13. 10:58
Öt lovastábor és egy nem engedélyezett tevékenységet végző vállalkozás ellen indult eljárás a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) koordinálásával egy hónapja indult nyári szezonális ellenőrzéseken. Egy üzemben pedig több mint egy tonna lejárt, jelöletlen és nem nyomon követhető élelmiszert vontak ki a forgalomból.
Agrár
Nagy a baj a magyarok egyik kedvenc déligyümölcsével
Szirmai S. Péter | 2025. augusztus 13. 05:43
Nemcsak a dinnye, a termelők is egyre rosszabbul viselik a változó klímát. Összeért a termés, leestek az árak, összeomlott a piac. Félő, sokaknak veszteséget hoz ez az év. Az éghajlatváltozással a növénynek már csak fóliasátorban van jövője.
Agrár
Egyből a legnagyobb ilyen üzemet építi az UBM Kazahsztánban
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 12. 15:15
Magyarország egyik legnagyobb mezőgazdasági cégcsoportja beruházási megállapodást írt alá a KazFoodProducts csoporthoz tartozó AsiaAgroFood JSC-vel egy közös vállalat létrehozásáról.
Agrár
Liberalizálnák a kendertermesztést
Szirmai S. Péter | 2025. augusztus 11. 15:09
Európai parlamenti képviselők egy csoportja – a nagy üzlet reményében – egységes szabályozással liberalizálná a kendertermesztést a 2028-tól induló új Közös agrárpolitikában.
Agrár
Megbotlott, de így is az élen maradt sokak kedvenc édességének gyártója
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 11. 12:10
A Nestlé továbbra is a világ legértékesebb élelmiszer márkája a Brand Finance szerint.
Agrár
Hervasztó szilvatermés várható idén Magyarországon
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 5. 16:21
Az átlagosnál gyengébb szilvatermés várható idén Magyarországon, de meghaladja a legrosszabb évjáratok mennyiségét – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kedden az MTI-vel.
Agrár
Nagy a baj Japánban
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 5. 11:19
Már tavaly is országos hiány volt rizsből, de most sem jobb a helyzet. És még a poloskák is elszaporodtak.
Agrár
A magyar agrárcsoport holland leánycéget vesz meg Romániában
Privátbankár.hu | 2025. július 31. 13:40
A Bonafarm Csoport megállapodást írt alá a holland multinacionális tejipari cég, a Royal FrieslandCampina romániai leányvállalatának, a Friesland Romania S.A.-nak a megvásárlásáról.
Heti top
- Áll a bál Kijevben Szijjártó Péter lépése miatt – megjött az ukrán válasz 2025. augusztus 29. 06:46
- A nap képe: érdekes fotó bukkant fel Mészáros Lőrincről 2025. augusztus 29. 15:01
- Ezzel boríthatta ki az Orbán-kormány az uniós főképviselőt 2025. augusztus 30. 17:19
- Magyarország ma már nemcsak az EU legkorruptabb tagja, hanem a legszegényebb is 2025. augusztus 28. 18:50
Havi top
- Áll a bál Kijevben Szijjártó Péter lépése miatt – megjött az ukrán válasz 2025. augusztus 29. 06:46
- Megszólalt Zelenszkij: Ukrajna akár területeket is hajlandó feladni a békéért 2025. augusztus 17. 16:19
- A nap képe: érdekes fotó bukkant fel Mészáros Lőrincről 2025. augusztus 29. 15:01
- Brüsszel jóváhagyta Magyarország 264 millió eurós támogatását 2025. augusztus 14. 14:23
Friss
Makro / Külgazdaság
Vakarhatják a fejüket az elemzők: mi történt az európai boltokban?
Horvátország, Észtország és Németország a sor végén, Litvánia pedig az elején.
2 perce
Makro / Külgazdaság
Összekalapozott újabb 65 milliárd forintot a magyar kormány
De kicsit drágábban, mint korábban.
17 perce
Nemzetközi
Szép útravalót kapott Pekingben az uniós miniszterelnök
Putyin után a kínai elnökkel is tárgyalt Robert Fico.
33 perce
MBH Bank elemzés
-
Soha rosszabb félévet – jó számokkal zárt az MBH Bank2025. augusztus 28. 16:11
-
Év végén jöhet csak kamatcsökkentés2025. május 27. 17:01
-
A fizetésünk több mint harmadát a kiskereskedelemben hagyjuk2025. május 13. 14:44
-
Lassan újra mernek vásárolni a magyarok?2025. január 9. 13:18
-
Visszaesett az építőipari termelés volumene 2024 augusztusában2024. október 16. 11:55
-
Az MBH Bank jövőre a növekedés jelentős gyorsulását várja2024. október 15. 16:58
-
MBH Bank: év végére 4,5 százalékra is nőhet a pénzromlás üteme2024. szeptember 10. 13:59
Piac&Profit cikkei
-
Horvátországban esett a legnagyobbat a kiskereskedelmi forgalom
12:18
-
A termőföld a második legjobb befektetés
11:56
-
Amerika a közhiedelemmel ellentétben nagy nyersolajimportőr
10:56
-
Nem jött jól a régiós felülvizsgálat a magyar részvényeknek
10:36
-
Meglepetés, romlott az amerikai munkavállalók hangulata
10:16
Turizmus Online cikkei
A vidék hírei
-
Új ivóvíztározók épülnek a Hajdúhegy vízellátásának biztonságáért
12:05
-
Újra Belvárosi Filmpiknik – itt a teljes program: 2 nap, 4 helyszín, 10 film
08:05
-
Megnyitott az új Aldi Egerben – már a reggeli órákban tömeg várt a bejáratnál
07:09
-
Egy óra alatt csak négyszer gyorshajtott ugyanaz az autós az egri Vécseyvölgy utcán
19:25
-
Felismeri? Bántalmazót keres a rendőrség
14:19
legolvasottabb
-
Áll a bál Kijevben Szijjártó Péter lépése miatt – megjött az ukrán válasz
2025. augusztus 29. 06:46
-
Megszólalt Zelenszkij: Ukrajna akár területeket is hajlandó feladni a békéért
2025. augusztus 17. 16:19
-
A nap képe: érdekes fotó bukkant fel Mészáros Lőrincről
2025. augusztus 29. 15:01
-
Brüsszel jóváhagyta Magyarország 264 millió eurós támogatását
2025. augusztus 14. 14:23
-
Ezzel boríthatta ki az Orbán-kormány az uniós főképviselőt
2025. augusztus 30. 17:19
top 24
-
Kemény beszólás érkezett Szijjártó Péternek
2025. szeptember 4. 07:59
-
A világot egyre öregebb vezetők irányítják – de mi ezzel a baj?
2025. szeptember 3. 14:41
-
Elsápad, ha meglátja, mit kérnek egy euróért
2025. szeptember 4. 07:34
-
Trump alkalmatlanná vált a Nyugat vezetésére
2025. szeptember 4. 10:08
-
Hogyan szavaz majd Magyar Péter? Történelmi jelentőségű vita kezdődik az Európai Parlamentben
2025. szeptember 4. 05:50
