A növényvédelmi vállalat, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonság Hivatal (NÉBIH) szakértői Szekszárdon és Egerben termelők számára tartottak előadásokat a szőlőt fenyegető veszélyekről.
Bodnár Péter, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára elmondta: a jelenleg a művelt borvidéki szőlőterület nagysága 64 ezer hektár. 2013-ban szüretelt szőlő mennyisége 390 ezer tonna volt. A szőlőtermesztéssel foglalkozók száma megközelíti a 60 ezret.
Új csapás fenyeget: itt az aranyszínű sárgaság
A termésre hatalmas csapást jelenthetnek a szőlőbetegségek, különösen egy hazánkban eddig szinte ismeretlen megbetegedés, az aranyszínű sárgaság. Amennyiben az eddigi európai tapasztalatokat vizsgáljuk, akkor nem túlzás azt állítani, hogy nagyon veszélyes kórral van dolgunk - véli Bodnár Péter.
Nádudvari Éva, a Syngenta szőlő termékmenedzsere elmondta: az aranyszínű sárgaság betegség már 1924 óta ismert Franciaországban. Néhány évtized alatt Európa számos pontján megtelepedett, így a környező országokban is komoly gondot okoz a szőlőtermelőknek. Magyarországon először tavaly augusztusban, a zalai Lentiben begyűjtött levél-mintákból és befogott szőlőkabócákból mutatták ki az aranyszínű sárgaságot.
Azóta a megbetegedés felbukkant Csongrád és Veszprém megyékben is - mondta Nádudvari Éva. - A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama akár 50 százalékkal is csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A kórokozóra szinte az összes Magyarországon termesztett szőlőfajta fogékony.
A terjesztőt kell kiiktatni
A szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezésben nagy jelentősége van a rovarölő szeres kezeléseknek, amelyek célzottan nem a kórokozó, hanem a tünetet okozó fitoplazmát terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen irányulnak.
A betegség elleni védekezés egyetlen módja, ha a terjesztőt iktatják ki a gazdák - írja közleményében a Syngenta.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza. 
