Kitiltott szállítmányok – kell-e félnünk az ukrán gabonától?

Részben enged Brüsszel azon közép- és kelet-európai tagállamok követeléseinek, amelyek a közelmúltban sorra jelentették be az ukrán gabona importjának tilalmát a hazai termelők védelmére és egészségügyi kockázatokra hivatkozva.

Mit lép az EU?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének tegnapi közlése szerint Brüsszel egy újabb, 100 millió eurós pénzügyi csomagot állít majd össze az érintett gazdák támogatására. Korábban 36,3 millió eurós pénzügyi támogatást biztosított számukra.

Von der Leyen elismerte, hogy az uniós termelők helyzete romlik, ugyanakkor az ukrán import megugrását váratlannak, annak következményeit pedig nem szándékosnak nevezte.

Mint mondta, az ukrán áruk piacra jutása és az EU által tavaly júliusban nyitott humanitárius szolidaritási folyosók (ezeket a Bizottság hozta létre az ukrán mezőgazdasági termékek exportjának segítésére – a szerk.) kulcsfontosságúak Ukrajnának a háborús ellenállóképesség szempontjából, tehát Ukrajna exportjának továbbra is el kell érnie a világ piacait, beleértve a fejlődő országokat is. (Ezt nem zárják ki a tilalmak, hiszen a gabona tranzitját a bojkottáló országok továbbra is biztosítják.)

Tegnap Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke és Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos tárgyalt az érintett országok, Magyarország, Szlovákia, Románia, Lengyelország és Bulgária képviselőivel. A találkozó utáni közlemény szerint a már említett támogatás mellett a termékekre vonatkozó kivételes biztonsági intézkedéseket és a tranzitot megkönnyítő lépéseket javasolnak. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az egyoldalú lépések helyett inkább közös uniós megközelítésre lenne szükség. Az egyeztetések folytatódnak.   

A Politico értékelése szerint nem történt ugyan áttörés a tárgyalásokon, de a Bizottság segít majd az érintett országoknak a területükön ragadt többletgabona továbbításában – ehhez például a logisztikai költségek csökkentésére lenne szükség. A Bizottság nyitva hagyta azt a lehetőséget is, hogy később vámot vessen ki az ukrán mezőgazdasági termékekre.

Egy magasrangú uniós diplomata szerint vizsgálják ezt a lehetőséget.

Tranzittámogatást szeretne a kormány 

Nagy István agrárminiszter a brüsszeli tárgyalások után az MTI-nek megerősítette, hogy Magyarország továbbra is biztosítja az ukrán gabona tranzitját, és tárgyalnak arról, hogy milyen termékköröket érinthet még az importtilalom a négy alaptermék (búza, kukorica, repce, napraforgó) mellett. Szerinte a brüsszeli ígéretek között szerepel a jogi háttér megteremtése is arra, hogy a tranzit biztosítása mellett Magyarország fenntarthassa az importtilalmat.

Nagy István ma Budapesten Mikola Szolszkijjal, Ukrajna mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszterével egyeztetett az ügyben. Az Agrárminisztérium közleménye szerint azt mondta:

Magyarország uniós progresszív tranzittámogatás bevezetését szorgalmazza, hogy a Közép-Kelet Európában ragadt ukrán gabona eljusson a korábbi hagyományos piacokra (az afrikai és közel-keleti országokba).

Emlékeztetett: Ukrajna korábban tengeren juttatta el mezőgazdasági termékeit ezekre a piacokra, az orosz agresszió azonban megnehezíti a tengeri transzportot, ezért helyeződött át a hangsúly a drágább szárazföldi szállításra. A költségnövekedés miatt azonban ezek a termékek nem jutnak el a célpiacokra.  

A tranzitszállítmányok továbbra is engedélyezettek, de azokat a hatóságok zárral látják el a határon, és nyomon követik őket az ország egész területén.

Mi áll a tiltás hátterében?

Az elmúlt egy hétben négy közép- és kelet-európai állam (Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Bulgária) is ideiglenes behozatali tilalmat rendelt el a vámmenetesen beáramló ukrán gabonára, illetve részben a gabonaipari termékekre, valamint – Romániával kiegészülve – levélben kért segítséget Ursula von der Leyentől.

Egyrészt azzal érveltek, hogy az országukban ragadt ukrán termékek alacsony ára versenyképtelenné teszi a helyi gabonát, és így ellehetetlenítik a termelőket.

"Az elmúlt egy év során jelentős mennyiségű élelmiszer maradt az országban, és ez megzavarta az ellátási láncokat. Bulgária szolidáris marad Ukrajnával, de a bolgár termelők csődje semmit sem segít" – mondta például Galab Donev ügyvivő bolgár miniszterelnök. Bulgáriában a gazdák háromnapos tiltakozó akciót tartottak az ukrán gabona miatt, de demonstráltak a termelők Lengyelországban is.

A brüsszeli lap által idézett uniós tisztviselő szerint az érintett országokba beáramló ukrán mezőgazdasági termékek mennyisége „ezerszeresére” növekedett. Lengyelországban például 2800 tonnáról 500 ezer tonnára nőtt a búza importja egy év alatt, és a többi ország is hasonló trenddel szembesült.

Az importtilalmat másrészt egészségvédelmi okokkal indokolták.

Nagy István a tilalom bevezetésekor azt mondta: az ukrán termelők az EU-ban már nem megengedett termesztési és növényvédelmi gyakorlatot alkalmaznak, és ennek, valamint a hatalmas üzemméreteknek köszönhetően képesek az uniósnál jelentősen alacsonyabb önköltséggel termelni. Az Agrárminisztérium szerint pedig több esetben is toxin- és GMO-szennyezést mutattak ki az ukrán gabonában, és több mint 29 tonnányi kukorica forgalmát korlátozták, illetve megsemmisítését rendelték el az élelmiszerlánc-biztonsági szakemberek.

Samuel Vlcan, a szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca vezetője ezzel párhuzamosan arról számolt be, hogy egészségkárosító növényvédőszer-tartalma miatt tiltották be az ukrán gabona és liszt feldolgozását és felhasználását.

Csehország ugyanakkor nem tervez hasonló tilalmat. Zdenek Nekula cseh mezőgazdasági miniszter ma azt közölte, hogy a cseh ellenőrök eddig nem találtak egészségre káros anyagokat az országba bevitt ukrán gabonában, húsban és tojásokban.