Szeptember végén a hatóság szigorított állategészségügyi intézkedéseket rendelt el, Csongrád és Békés megye egyes járásaiban megfigyelési zónát állított fel a Dél-Európából terjedő betegség felderítésére.
A betegség hazai megjelenése miatt a Nébih új védő- és megfigyelési zónát jelölt ki: a két érintett gazdaság 20 kilométeres körzetében lévő állattartó telepeken a járási állategészségügyi hivatalok állatorvosai vizsgálják a kérődző állatállományt. Ebben a zónában elhelyezkedő gazdaságokban tilos az állatok mozgatása. A legalább 100-150 kilométeres sugárban megállapított védő- és megfigyelési zóna területéről kéknyelvűségre fogékony állatot kiszállítani csak hatósági engedéllyel lehet. Mivel a betegséget vérszívó szúnyogok terjesztik, a gazdáknak gondoskodniuk kell az állományok szúnyogellenes kezeléséről is - közölte a Nébih.
A korlátozás alatt lévő térségekről részletes településlista, térképek a hatóság honlapján találhatóak, és a korlátozást elrendelő határozat is hozzáférhető.
A Nébih arra kéri a szarvasmarhát, juhot vagy kecskét tartó gazdákat, hogy a kéknyelv-betegség tüneteire legyenek fokozott figyelemmel, és gyanú esetén haladéktalanul forduljanak állatorvoshoz vagy a járási állat-egészségügyi hivatalok munkatársaihoz.
|
Mi az a kék nyelv? A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők fogékonyak, a kéknyelv-betegséget terjesztő vírus az emberi egészségre ártalmatlan. Az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt. A magas lázzal járó betegség a kérődző állatok nyelvét, emésztőrendszerét, valamint izomzatát támadja meg. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, ám a betegség súlyos szövődményekkel járhat, és sokáig elhúzódhat. |
Csökkentek a német feldolgozóipari megrendelések. 
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
