A különböző politikai oldalakhoz kötődő gazdasági érdekcsoportok szépen megosztoztak a privatizált, közös nemzeti vagyonelemeken – állítja az első harminc, 2011-ben legnagyobb támogatásban részesült vállalat céghálóit visszabontva Ángyán József. A szakpolitikus megállapította, a támogatási rendszer legnagyobb haszonélvezője hat nagy tőkeérdekeltség volt. Az általuk használt, támogatott földterület meghaladta az 58 ezer hektárt. A közös agrárkasszából 2011-ben közel 14 milliárd forint támogatáshoz jutottak, amelyből a terület alapú támogatások több mint 3,2 milliárd, a fejlesztési források pedig közel 11 milliárd forintot tettek ki.
|
A hat érdekcsoport A Bólyi és a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. ma már a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm cégcsoport tagja.
A Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt., a Lajta-Hanság Mezőgazdasági Zrt., a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. alkotja a Nyerges Zsolt és Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mezort cégcsoportot.
Az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Zrt. és a Komáromi Mezőgazdasági Zrt. pedig a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Forrás cégcsoportot.
Az Agroprodukt Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Zrt. a Mádl István érdekeltségébe tartozó Agroprodukt cégcsoportot, a Mezőfalvi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. a Dorogi Árpád és Helmut Gsuk érdekeltségébe tartozó GSD cégcsoportot.
A Hód-Mezőgazda Zrt. pedig a Kárpáti László, Harsányi Zsolt és Délity József Ádám érdekeltségébe tartozó KHD-Invest cégcsoportot erősíti.. |
A 2013-as agrártámogatási adatok azt mutatják, hogy ezek az erőviszonyok továbbra is stabilak, hiszen ugyanaz a hat nagy tőkeérdekeltség vezeti a rangsort. A változás csupán annyi, hogy a Nyerges-Simicska-féle Mezort- csoport megelőzte a Csányi-féle Bonafarm-csoportot, az általuk felvett összegek pedig jelentősen megnövekedtek.
Az agrarszektor.hu számításai szerint 500-600 ezer hektár művelt területet érint az uniós területalapú alaptámogatások (SAPS) száz százalékban való elvonása, és ez a teljes támogatott hazai mezőgazdasági terület 10-12 százaléka. Legalábbis így jön ki a Lázár János által emlegetett 20 milliárd forintos elvonás. Szakpolitikusok a Népszavának hangsúlyozták, ennek legalább a háromszorosa állhat közelebb a valósághoz, mert az 525 úgynevezett nagybirtok nagyjából valamivel több mint 1 millió hektáron gazdálkodik.
Nagybirtok vagy/és kistulajdonosok?
Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese szerint az említett több mint félezer társas vállalkozás területén mintegy 100 ezer kistulajdonos osztozik, akik közül sokan az adott agrárcégnél is dolgoznak. Ez nem csak a szövetkezetekre, de az egyéb társas vállalkozásokra is igaz.
|
A Bonafarm nem adja fel terveit Egyelőre nem mérhető fel pontosan, milyen hatással lesz a Bonafarm-csoportra a mezőgazdasági támogatási rendszer átalakítása, és ezen belül a területalapú támogatások várható csökkentése, miután a meghirdetett állattenyésztéshez, a vetőmagtermesztéshez és a mezőgazdasági foglalkoztatáshoz kötődő kompenzációs intézkedések részletei nem ismertek - hangsúlyozta a Csányi Sándor OTP-vezér tulajdonában lévő mezőgazdasági csoport a Népszabadságnak. A Bonafarm 5700 munkavállalójával kapcsolatban nem terveznek most semmilyen lépést, sőt a kormány döntése miatt a jelenleg folyamatban lévő fejlesztési beruházásoknál sem gondolkoznak azon, hogy eltérnének az előzetesen elfogadott kivitelezési tervektől. Válaszuk szerint azt követően tudnak teljes mérleget vonni, hogy a kompenzációs támogatási eszközök nyilvánosságra kerülnek, és a Bonafarm vezetése ekkor tekintheti át, hogy az intézkedések fényében módosítja-e a hosszabb távú fejlesztési terveket. |
A legtöbb résztulajdonos átlagos birtokmérete a 10 hektárt sem éri el. Máhr példaként említi azt a vállalkozást, ahol a 2500 hektár 140 ember tulajdonában van. Vagyis a hektáronként több tízezer forintos elvonás rengeteg olyan kistulajdonost érint, akik agrártársaságokba vitték a földjüket. Ráadásul a legtöbb embert foglalkoztató állattenyésztő gazdaságok kerülnek hátrányos helyzetbe.
Állami cégek is vannak a listán
A Napigazdasag hu-n megjelentetett felsorolásból ráadásul kiderül: a listán szép számmal szerepelnek állami cégek is. A Magyar Nemzet szerdai számában közölt értesülés szerint az 1200 hektár fölötti teljes elvonás esetükben évi 300-400 milliárd forint kiesést okoz.
Feldman Zsolt, az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a fentiek miatt egy sajtótájékoztatón magyarázkodásra is kényszerült, s annyit tudott mondani: a kabinet figyeli a döntések hatásait az állami vállalatok esetében, s a költségvetést olyan formában készíti el, hogy ezt a helyzetet kezelni lehessen. Feldman kiemelte azt is: az 1200 hektár feletti gazdaságok esetében csak az alaptámogatás szűnik meg teljesen, egyéb szubvenciók - így például a zöldítési támogatások - megmaradnak.
Arra a felvetésre, amely szerint nem indulhat-e meg a nagy gazdaságok felszabdalása, a birtokméret 1200 hektár alá „faragása”, hiszen így a szubvencióra jogosult körbe visszakerülnének, Feldman Zsolt annyit jegyzett meg: az elfogadott földforgalmi törvény „nehézzé, lényegében lehetetlenné teszi”, hogy az ilyen farmokat szét lehessen szedni.
Gyengült a magyar fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest. 
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
