Apáti hozzátette: a megmaradt málnatermő terület kis része fagyasztóipari igényeket elégít és hűtőipari vállalkozások művelésében van, a másik hányadán pedig frisspiaci árut termelnek. Jelenleg azonban olcsóbb Lengyelországból és Szerbiából málnát venni, ezért a hazai málnaágazat gyakorlatilag a megszűnés határán ál. A frisspiacon is egyre jelentősebb teret hódít a lengyel málna, amely mostanra a 120 ezer tonna körüli termésével a magyar termelés százszorosára nőtte ki magát.
Erről is az időjárás tehet
Akárcsak a meggytermés visszaesése esetében, a málnatermesztés kritikus mértékű visszaszorulásának hátterében is a klimatikus viszonyok átalakulása áll. A két konkurens ország a gazdasági előnyét elsősorban a kedvezőbb klímájuknak (elsősorban a lengyelek) és olcsóbb munkaerejüknek (a szerbek) köszönhetik. Mindezek mellett gondot jelent a munkaerőhiány is, mivel a málna a legmunkaerő-igényesebb kultúrák közé tartozik, éves művelése 3-4 ezer munkaórát igényel hektáronként, erre pedig itthon alig találni embert.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
