Apáti hozzátette: a megmaradt málnatermő terület kis része fagyasztóipari igényeket elégít és hűtőipari vállalkozások művelésében van, a másik hányadán pedig frisspiaci árut termelnek. Jelenleg azonban olcsóbb Lengyelországból és Szerbiából málnát venni, ezért a hazai málnaágazat gyakorlatilag a megszűnés határán ál. A frisspiacon is egyre jelentősebb teret hódít a lengyel málna, amely mostanra a 120 ezer tonna körüli termésével a magyar termelés százszorosára nőtte ki magát.
Erről is az időjárás tehet
Akárcsak a meggytermés visszaesése esetében, a málnatermesztés kritikus mértékű visszaszorulásának hátterében is a klimatikus viszonyok átalakulása áll. A két konkurens ország a gazdasági előnyét elsősorban a kedvezőbb klímájuknak (elsősorban a lengyelek) és olcsóbb munkaerejüknek (a szerbek) köszönhetik. Mindezek mellett gondot jelent a munkaerőhiány is, mivel a málna a legmunkaerő-igényesebb kultúrák közé tartozik, éves művelése 3-4 ezer munkaórát igényel hektáronként, erre pedig itthon alig találni embert.
A NAV ma éjfélig mintegy 400 ezer cégtől vár tao-, és több mint 100 ezer társaságtól kivabevallást. 
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
