A történelmi borvidéken különválasztanák a síkfekvésű és a hegyi területeket, s csak az utóbbiakról kerülhetne ki tokaji névvel ellátott palack, a többiek „zempléni” megjelöléssel, s emiatt jóval alacsonyabb áron hozhatnák csak forgalomba a borokat. Ezt tartalmazza az a rövidesen a parlament elé kerülő törvénytervezet, ami miatt több felháborodott gazdálkodó kereste meg a Népszavát.
Fotó: MTI
A bortörvényi változás gyakorlatilag kettévágja a hatezer hektáros borvidéket, és zempléninek minősíti például Olaszliszka, Hercegkút, Szegi, Sárospatak, Bodrogkisfalud sőt, még Tokaj és Tolcsva egyes területeit is. Azt is szabályoznák, hogy tokaji néven csak olyan bort lehet forgalomba hozni, ahol a hektáronkénti tőketerhelés nem haladja meg a 2,5 kilogrammot.
Ez főként a régóta itt gazdálkodókat érinti hátrányosan, akiknek még szülei, nagyszülei telepítették el a szőlőt, betartva az akkor hagyományos 3,6 méteres sortávot: nekik kevesebb tőkéjük van egy területen, mint az új telepítésűeknél, ahol 2,5 méteres a sortáv. Ők e szabály szerint így kevesebb szőlőt értékesíthetnének: van, aki az eddigi bevételei harminc százalékát emiatt eleve elbukja, s külföldre is kevesebb palackot vihet.
Számos „potentát” vett itt területeket az utóbbi időben, kivágták a régi szőlőket, s felvették a 75 százalékos állami támogatást az új telepítésre, vagyis, ha úgy tetszik, zömmel közpénzből gyarapították a saját vagyonukat
- mondta a lapnak egy hercegkúti szőlőtermelő. Neveket ugyan nem mondott, de szavai szerint a térségben köztudott, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) egyik vezető tisztségviselője nemrég telepített közel öt hektár szőlőt a borvidéken, Erdőhorváti környékén.
A parlament elé egyébként először a szőlészetről és borászatról szóló általános törvényjavaslat kerül még az idén, ám mivel a Tokaji borvidékre vonatkozó különleges szabályokat tartalmazó kiegészítés európai uniós notifikációra szorul, ennek elfogadása már csak a parlament tavaszi ülésszakában történhet meg - írta a Népszava.
Változnak az árak. 
