Nincs fedezet, nincs hitel - mit tehet az őstermelő, ha beruházna?

Privátbankár: Hol a probléma a finanszírozásban, mi a legnagyobb nehézség?

Herczegh András, ügyvezető igazgató, AVHGA

Herczegh András: Azt tudni kell, hogy az agrárágazat finanszírozási sajátosságai rendkívül eltérnek a többi ágazattól. Az egyik alapvető különbség, hogy a szezonális forrásigények meghatározóak lehetnek, hiszen a kiadások szinte folyamatosan jelentkeznek, ugyanakkor van, amikor jövedelemtöbblet keletkezik. A bevételek akár a termények eladásából, akár a támogatásból egy időben folynak be. Emellett ott van az időjárásnak való kitettség is, ami az elmúlt években egyre jelentősebb bizonytalansági tényező. Tehát ez határozza meg a forgóeszközhitel igényeket.

A beruházásoknál pedig a pályázati támogatások szerepe a meghatározó, támogatások nélkül ugyanis kevesen fejlesztenek.

Ami még alapvetően a jövedelemhez kapcsolódik, hogy a mezőgazdaság ágazatonként is különbözik. A területalapú támogatások alapvetően a növénytermesztéshez kapcsolódnak, az ő piaci helyzetük is erősebb, ebből fakadóan hitelképesebbek is, nagyobbak a problémák a kevesebb támogatással rendelkező állattartásban és az élelmiszeriparban is. Nem lehet egységesen jellemezni az ágazatot.

Pb: Kik jönnek inkább az alapítványhoz? Őstermelők, vagy a kkv-k?

Herczegh András: Az alapítványi ügyfélkörben körülbelül 80 százalékot tesz ki - 78-81 százalék között ingadozik ez az arány az elmúlt három évben, az ideivel együtt – a mikrovállalkozások. Tehát sok a mikro- és a maradék a kis- és közepes vállalkozás, azon belül is kevesebb a közepes. Az őstermelők és családi gazdálkodók, tehát ezek a speciális, bankok által úgymond nehezebben hitelezhető vállalkozások is nagyon jelentős számban vannak. Én 15-20 százalékra becsülöm azt, hogy a mezőgazdasági hitelekhez milyen mértékben kapcsolódunk volumenben garanciával, ez egy magas szám. Általában a kis- és középvállalati hitelállomány 10-12 százalékban garantált Magyarországon, Európában országonként mások az arányok.

Pb: Nagyságrendileg mekkora forrásra van szüksége egy mezőgazdasági vállalkozásnak?

Herczegh András: A mi állományunkban a mikrovállalkozásoknak 10 millió forintos forrásra van szükségük átlagosan, tavaly csak 8 millió volt ez az összeg. Az egyéni gazdálkodók alacsonyabb összeget igényelnek, de ez nyilván függ az ágazattól is. A kisvállalkozások körében 45-50 millió forint évről évre az átlag, a középvállalkozásoknál pedig 120 millió forint, vagy afölötti. Ez egy-egy alapítványnál garantált hitel átlagát jelenti, a vállalkozások jelentős részének több fennálló hitele van.

Pb: Egy kertészetet üzemeltető gazdálkodó például azt mondta, hogy miközben nagyon sokba kerül egy üvegház kiépítése, aközben nem lehet rájuk biztosítást kötni, így a bankok sem fogadják el fedezetnek. Gondolom mások is vannak hasonló helyzetben.

Herczegh András: A fedezetprobléma általános az egész mezőgazdaságban. A kertészet azok közé a tevékenységek közé tartozik, ahol az infrastruktúra meghatározott célt szolgál, meghatározott gazdálkodást segítenek elő, ezért a forgalomképességük korlátozottabb. Ez igaz a kertészetben, mint ahogyan az állattartó telepek esetében, tehát ezért nagy kérdés, hogy a bankok milyen módon fogadják el a különböző létesítményeket, eszközöket fedezetnek.

Pb: Így azért elég nehéz forráshoz jutni. Itt jön, jöhet képbe az AVHGA.

Herczegh András: Az Alapítvány szerepe kettős. Egyrészt jó esetben a vállalkozások irányában pozitív hatással van a jelenlétünk, hiszen azzal, hogy bevonja a garanciát, kedvezőbb hitelez tud jutni. Ráadásul kedvező díjjal kap garanciát, amit egyébként a bankok át is vállalhatnak. Erre is van példa. Tehát nagyobb összegű hitelhez jut, vagy hosszabb futamidővel vehet fel hitelt, kevesebb saját fedezetet kell bevonnia, hiszen a garancia egy tőle független fedezet. Ráadásul vannak olyanok is, akik alapvetően csak kezességgel tudnak hitelhez jutni. Itt van a mi szerepünk. Másrészt a részvételünk csökkenti a bankok hitelezési kockázatát, adott esetben, ha a hitel bukik, akkor az alapítvány helytáll a hitel legfeljebb 80 százalékáért. Azt is hozzá kell tennem, hogy ez nem csak egy-egy ügylet szempontjából pozitív, hanem a bankok tőkemegfelelésének javítása miatt is, hiszen portfóliószinten lehetővé teszi, hogy a pénzügyi intézmények több hitelt helyezhessenek ki. Nyilván azért is van, hogy Európában sok országban - több mint a harmadában az Uniónak - létezik speciálisan agrárgarancia szervezet.

Pb: Mi a tapasztalat, milyen hitelre van szükségük a gazdálkodóknak? Forgóeszközhitel, vagy beruházási?

Herczegh András: Tavaly a volumenét tekintve a hozzánk érkező igényeknek csak a 13 és fél százaléka volt a beruházási hitel, ráadásul csökkenő tendenciát mutatott évek óta. Most az idei évben, legalábbis a háromnegyed év alapján már látjuk, hogy ez 25 százalékra emelkedett, tehát megduplázódott éves szinten. És ezen belül a Növekedési Hitelprogrammal, amely egyik része az idei kezességünknek, ott viszont 51 és fél százalék az, amit beruházásokra vettek igénybe. Idén eddig, az állomány növekedésére, a több vállalt garanciára figyelemmel szeptember 30-ig, több mint 3,5-szer annyi beruházási hitelt vettek fel, mint tavaly. Lehet azt mondani, hogy ez elképesztően nagy emelkedés.

Pb: A jegybank hitelprogramjának első pilléréből 27 milliárd forinthoz adott kezességet az alapítvány a 750 milliárdból, ami jónak, de kevésnek tűnik. Ugyanakkor többen is jelezték a Privátbankárnak, hogy a takarékok nem, vagy csak korlátozottan jutottak ehhez a forráshoz, így a gazdálkodók is. Olcsó hitel pedig mindenkinek jól jönne az agráriumban is. Mire elég ez az összeg?

Herczegh András: Ha azt vesszük, hogy a teljes kkv-hitelállomány körülbelül 10%-a garantált, a mezőgazdasági hitelállomány pedig a teljes kkv-hitelállomány 8%-a, akkor a 27 milliárd forint nagyon jelentős. Az pedig tény, hogy éppen a takarékszövetkezeteket preferálták az NHP részeként, úgynevezett kártyaleosztásos módszerrel juttatták az NHP első szakaszában forráshoz a szereplőket. Helyi jelleggel elképzelhetőek olyan takarékszövetkezetek, amelyek kevesebb forráshoz jutottak. Én is tudok olyan gazdálkodóról aki, az első szakaszban nem jutott elegendő hitelhez, lehet hogy azért, mert későn jelentkezett a takaréknál. Azonban az NHP folytatódik október 1-től, ráadásul már nem ilyen szűk határidők között, hanem jövő év december 31-ig, nem 750 milliárd  forintos keretösszeggel, hanem 2 ezer milliárd forintos keretösszeggel. Tehát én azt gondolom, hogy ebben a körben akiket a bankok finanszírozni akarnak azt megteszik 2,5 százalékos hitelköltséggel. Egy gondolatjeles megjegyzés: az első tapasztalatunk az volt, ahogyan másoknak is, hogy az NHP 1 keretében alapvetően inkább a jobb adósminősítésű ügyfelek jutottak hitelhez. Vagyis a bankok a biztosabb adósnak adtak forrást. A szeptemberi igényeknél mi már jelentős elmozdulást láttunk, vagyis rosszabb, harmad és negyedosztályú adósminősítésű ügyfelek is jelentősebb számban voltak a finanszírozottak között. Ebből levonható a következtetés, hogy most az NHP 2-ben, bővülni fog ez a finanszírozási kör, mert nyilván olyan nagyon sok jó adósnak számító kis- és középvállalkozás már nincs. Érdekesség, hogy nálunk az Alapítványnál a növénytermesztés – amiben azért több a jó adósminősítésű ügyfél – aránya nem emelkedett az NHP1-ben. Nálunk már az NHP-n belül pont az állattartó ágazatban és az élelmiszeriparban, ahol ugye a nagyobb problémák vannak, ott látunk egyfajta pozitív elmozdulást.

Pb: Vagyis az irány az már jó?

Herczegh András: Nem azt mondom természetesen, hogy az agrárágazat problémái megoldódtak, és a beruházások minden gond nélkül haladnak, de a mi állományunkban mindenképpen lehet látni, hogy egy lökést kapott a beruházási kedv és a beruházások megvalósítása is. Persze hozzátartozik az is, hogy az uniós költségvetési ciklus végén vagyunk és rengeteg beruházáshoz a pályázati támogatás az elmúlt egy-két évben lettek megítélve, a hitelforrásokért pedig éppen azután mennek a vállalkozók, miután a birtokába kerültek a támogatási határozatoknak egy-egy projekthez kapcsolódóan. A támogatás adott esetben a beruházási költségek körülbelül 30-40-50 százalékát fedezi. Az is igaz, hogy ehhez még különböző forgóeszköz igény kapcsolódik, hiszen azt utána még működtetni is kell, de a lényeg az, a támogatásokhoz a későbbiekben keresik a hitelforrást.

Pb: Mik az arányok az egyes ágazatok között az alapítványi kezességvállalásokban?

Herczegh András: Az alapítvány által garantált elődleges mezőgazdasági termelők közt 2013-ban 2012-höz képest nőtt az állattenyésztési ágazatnak kiadott hitelek aránya. Míg tavaly 28%-ott tettek ki az állattenyésztéssel foglalkozó cégek hitelei, ez a szám idén 39%. Ezzel együtt a növénytermesztés aránya valamelyest csökkent 68%-ról 57%-ra (a fennmaradó 4% a vegyes gazdálkodást folytatókhoz jutott). Például az állattartásban szeptember végéig majdnem megdupláztuk, az élelmiszeriparban pedig ugyaneddig az időpontig majdnem 20 százalékkal haladtuk meg a tavalyi értékeket.

Pb: Mindennek ára van, a kezességnek is. Mire kell készülniük a gazdálkodóknak?

Herczegh András: A garanciának általában 1,8-4 százalék a piaci díja, de az AVHGA-nál az állami támogatás mellett az agrárügyfelek 0,4 százalék, a nem agrárosak pedig 0,5 százalék költségért juthatnak kezességhez. Ez persze csak akkor működik, ha a garantált ügyfél jogi értelemben támogatásra jogosult. Próbálunk nagyon kedvező kondíciókat kialakítani az ügymenetben és megfelelő fedezeti feltételeket biztosítani a vállalkozóknak, másik oldalról együttműködve a kormányzattal próbálunk - de az Európai Unió felé nyilván nem könnyű a feladat - tágítani a mozgástéren, hogy mi, mint garanciaszervezet támogathassunk és olcsón adhassunk garanciát. Ez nem szándékon múlik, hanem sok esetben a jogszabályokon.