A szántóföldi növénytermesztésben a jelen költségekkel hány hektár a nyereséges gazdálkodás határa, az optimális üzemméret?
Az optimális üzemméret a gazdálkodás céljának megfelelően változhat. Szántóföldi növénytermesztéshez sorolhatjuk akár a zöldségtermesztést is, ott kisebb üzemméret is racionális lehet. Emellett mindig kérdés az intenzifikáció mértéke. Vagyis, hogy mennyire tudatosan, milyen intenzív tápanyag-utánpótlással dolgoznak a gazdák, alkalmazzák-e a precíziós gazdálkodás elemeit. Egy mai szemmel „kicsi”, 200 hektár körüli gazdaság is tud komoly nyereséget termelni, ha megfelelő termőhelyen kellően intenzív gazdálkodást folytat. De a kis gazdaságok esetében azért ki kell emelni: nem érdemes évről évre kivenni a nyereséget, jobb visszaforgatni a gazdaság fejlesztésébe.
Főleg a költségek, a versenyképtelenség, a képzetlen, elöregedő vezetés, a gazdasági és piaci válság, a háború hajtja a birtokkoncentrációt? Mire számíthatnak a gazdák a következő években?
Mindezek egyszerre. Emellett napjainkban a fogyasztás mértéke megköveteli az élelmiszer-gazdaságtól, hogy minél nagyobb legyen az árualap, és minél homogénebb a minőség. Ebben pedig a nagy gazdaságok a leghatékonyabbak. Igaz, a kis gazdaságok is eljuthatnának ide az integráció révén, de ehhez szemléletváltásra lenne szükség a magyar gazdatársadalomban, amihez vélhetően még évek kellenek. Sajnos a kis gazdaságok megfelelő tudás nélkül, megfelelően intenzív és hatékony művelési módszerek híján versenyképtelenek, és szinte nem termelnek jövedelmet. Az olyan nehezebb évek, mint amilyen a 2020-as évek eleje volt – gondoljunk csak a koronavírus-világjárványra, az aszályra vagy az energiaválságra –, arra sarkallhatja azokat, akik eddig csak fontolgatták, hogy eladják a gazdaságukat, hogy meg is tegyék.
Ukrajna esetleges EU-csatlakozásával – a jelen átlagos termelési színvonalon – milyen méretű gazdaságok maradhatnak talpon/ fenn?
Pozitív döntés esetén is egy hosszan tartó folyamat lenne Ukrajna EU-csatlakozása. Több ország is vár tagjelölti státuszban, így bőven lenne idő felkészülni rá – feltéve, ha egyáltalán így lesz. Méretben a magyar mezőgazdaság nem tud versenyezni az ukránnal. Ukrajnában egy-egy családi gazdaság nagyobb, mint Magyarországon a vezető gazdaságok, egy család több tíz-, de akár százezer hektárt is megművel. Ráadásul komoly nyugati tőke van az ukrán mezőgazdaságban, a fejlődési színvonal tehát jobban adott. Magyarországnak azokat a komparatív előnyöket kell megtalálnia, amelyekkel a kis gazdaságok révén is versenyképes tud lenni. Ez pedig a minőség és magas hozzáadott érték felé vezető út.
Mit tanácsol a gazdáknak: merre tovább?
Képezzék magukat. Beszéljenek egymással, hozzák el külföldről és a „szomszédtól” a jó gyakorlatokat. Óva intjük viszont a gazdálkodókat attól, hogy esetleg az árakkal spekuláljanak. Fontos megérteni, hogy világpiaci árak vannak, nincs ráhatásuk ezek alakulására. A gazdálkodóknak véleményünk szerint az a legfontosabb feladatuk, hogy hatékonyan, versenyképesen és fenntarthatóan gazdálkodjanak. A versenyképesség megőrzése és erősítése érdekében pedig a kisebb gazdaságoknak érdemes megbarátkozniuk az integráció gondolatával.
Igaz, volt honnét erősödni. 
