A PLAN’EAT az Európai Unió Horizon Europe programja által finanszírozott kutatási és innovációs projekt, amely korunk egyik legsürgetőbb globális kihívására keresi a választ. Arra, hogyan alakíthatók át az élelmiszerrendszerek egészségesebbé, fenntarthatóbbá és társadalmilag igazságosabbá.
A 2022 szeptemberétől 2026-ig tartó projekt a klímaválságra és az egyre súlyosbodó népegészségügyi problémákra reagálva vizsgálta azokat a környezeti, társadalmi és kulturális tényezőket, amelyek Európa-szerte befolyásolják az emberek étkezési szokásait – azaz a magyarokét is.
A projekt egyik fontos tanulsága, hogy az egészségesebb és fenntarthatóbb étrendre való átállás nem feltétlenül igényel radikális diétákat, változtatásokat: már kisebb, mindennapi döntések is jelentős pozitív hatást gyakorolhatnak mind az egyének egészségére, mind a környezet állapotára.
Ilyen például:
- a növényi alapú élelmiszerek (például hüvelyesek és olajos magvak) fogyasztásának növelése,
- a vörös- és feldolgozott húsok fogyasztásának csökkentése,
- a teljes kiőrlésű gabonafélék előnyben részesítése a finomított gabonákkal szemben,
- a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelése (például napi öt adag elfogyasztása),
- a magas cukor-, só- és ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának mérséklése,
- a cukrozott italok helyett a víz választása,
- az otthoni főzés gyakoribbá tétele és a tudatos ételkészítési készségek fejlesztése.
Többe kerül az élelmiszer, mint amit a kasszánál fizetünk
A PLAN’EAT másik kiemelkedő hozadéka a True Cost Accounting (TCA), vagyis a valódi költségszámítás módszertanának továbbfejlesztése. A megközelítés arra hívja fel a figyelmet, hogy az élelmiszerek ára nem tükrözi teljes mértékben azok egészségügyi és környezeti következményeit.
A kutatók számításai szerint az európai élelmiszer-értéklánc évente mintegy 800 milliárd euró hozzáadott értéket termel, miközben további 966 milliárd eurónyi rejtett költséget is okoz. Ennek 82 százaléka egészségügyi, 18 százaléka pedig környezeti terhelésből származik.
Ilyenek például:
- a környezeti terhelések (üvegházhatású gázkibocsátás, vízhasználat, biodiverzitás-csökkenés),
- az egészségügyi következmények,
- valamint a társadalmi hatások.
Új európai élelmiszerpolitikai együttműködés jöhet létre
A kezdeményezés szakpolitikai szempontból jelentős eredménye az Európai Élelmiszerpolitikai Tanács (European Food Policy Council – EFPC) létrehozására kidolgozott ütemterv.
A javaslat célja, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsen a kutatók, a döntéshozók, a gazdasági szereplők és a civilek között, valamint átláthatóbbá és összehangolttá tegye az európai élelmiszerpolitikát. Az elképzelés szerint a jövőben nagyobb hangsúlyt kapna a tudományos bizonyítékokra épülő döntéshozatal és a társadalmi részvétel.
Magyar szereplők is részt vettek a munkában
A projektben Magyarországot a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és az Environmental Social Science Research Group (ESSRG) képviselte.
A fővárosban pedig rekord dőlt. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
