|
| (MTI Fotó: Balázs Attila) |
A 2017. évi 1,199 millió Ft/ha-ról tavaly 1,312 millió Ft/ha-ra, 9 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagára hektáronként. A legjobban (28 százalékkal) Veszprém megyében emelkedtek az árak. Somogy és Komárom-Esztergom megyékben is 15 százalékot meghaladó mértékű volt a drágulás. Egyedül Nógrád megyében látunk (4 százalékos) termőföldár csökkenést – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.
„A legdrágább megye tavaly ismét Békés lett, 1,818 millió forintos átlagos hektárárral, s még Tolna, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Fejér lépi át a másfél milliós szintet. 2018-ban már csak három megye hektárára maradt egymillió forint alatt: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala. Tavaly a legjobban, 28 százalékkal Veszprém megyében nőtt a termőföldek átlagára hektáronként” – mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
Nagyot drágult a gyümölcsös és a szőlő
Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását, 2018-ban legjobban, 21, illetve 16 százalékkal a kert-gyümölcsös és a szőlőterületek drágultak. Az erdő-fásított és gyep kategória 9 százalékát végül a szántóföldek – 2017 után valamelyest csekélyebb mértékű – 7 százalékos árnövekedése követte.
A termőföld-piac – a 2017-es látványos visszaesés után – tavaly érezhetően élénkült. A megelőző évi 39 ezerről 2018-ban 44 ezerre, 13 százalékkal nőtt az adásvételek száma. A tranzakciószám hat megyében csökkent, legnagyobb mértékben, 57 százalékkal Pest megyében; további öt megyében (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Vas) csupán néhány százalék volt a visszaesés. A másik végletet három megye (Zala, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy) adja, ahol meghaladta az 50 százalékot a forgalom élénkülése.
Több, de kisebb területeket vettek
A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva – a növekvő tranzakciószám ellenére – 2 százalékos csökkenést látunk 2018-ban. Több adásvétel történt tehát kisebb területen, azaz átlagosan jóval kisebb földterületeket értékesítettek, mint 2017-ben. Ez már második éve tartó folyamat. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2018-ban nagyjából 49 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel keretében.
Míg 2016-ban hét megyében is meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, 2017-ben és 2018-ban egyetlen megye sem volt ekkora eladási volumen közelében. A legnagyobb területet, összességében mintegy hatezer hektárt Bács-Kiskun megyében értékesítették 2018-ban. A másik véglet Komárom-Esztergom és Pest megye, ahol ezer hektár alatt maradt a forgalom. Az eladott termőföld-terület nyolc megyében nőtt az elmúlt évben, a legnagyobb arányban, 64 százalékkal Zala megyében. Pest megyében viszont majdnem ugyanilyen mértékű, 63 százalékos volt a visszaesés.
Stabilan csak nő
Az országos forgalom 73 százalékát adó szántó művelési ágban nem változott tavaly a forgalom, azaz nagyjából ugyanakkora (~35,7 ezer ha) az eladott szántóterület mérete, mint 2017-ben volt. Minimális csökkenést (-1%) látunk az erdő-fásított területeknél, ugyancsak minimális növekedést (1-2%) a kert-gyümölcsös és a szőlő művelési ágban, míg a gyepterületek forgalma 20 százalékkal esett vissza.
A termőföld évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát. „Érdekes a lakáspiaccal összevetni, hogy amennyiben egyszerűen értéknövelő befektetésként vizsgáljuk, melyik szegmens hogy teljesített az elmúlt években. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan két és félszeresére növelte árát 2018-ra. Ugyanezen idő alatt egy átlaglakás nagyjából felével drágult" – mondta az elemző.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
