Egy részvénypiaci emelkedő ciklus hossza meghatározhatatlan. Voltak a múltban rövid, 1-2 éves emelkedő trendek, és volt egy szokatlanul hosszú, ami 1982-től 2000-ig, vagyis 18 éven át tartott (jóllehet közben volt egy-egy igen heves krach: 1987-ben és 1998-ban). A jelenlegi hossznak viszont van egy különlegessége: legfőbb mozgatóereje a minden korábbinál olcsóbb pénz.
A jegybankok tették ezt velünk
Amerikában is, Japánban is és az eurózónában is immár hat éve nulla közeliek a kamatok, amire még nem volt precedens. Ráadásul közben még extra pénzek is a piacra kerültek, a jegybankok rendkívüli eszközvásárlási programjai által.
Így érthető, hogy a tőzsdék szakadatlanul felfelé menetelnek. A monetáris lazításnak ugyan nem a tőzsdék felfújása a célja, hanem a vállalkozások élénkítése, de a valóságban a „könnyű” pénzek jó része ilyenkor mindig az értékpapírpiacokon köt ki. A jelenlegi hossz várható élettartama ezért legalább erről az oldalról becsülhető: ha véget ér a monetáris lazaság, a piacokat éltető pénz elapad, nem lesz, ami feljebb hajtja az árakat. Kérdés, meddig tart még a pénzözön?
Nulla kamatok, végtelen részvényárak?
Ráadásul, a jelenlegi hosszan tartó, szokatlanul laza monetáris politikának lehet egy veszélyes következménye: ha a világgazdaságban adódik egy újabb válsághelyzet, akkor nem lesz monetáris eszköz ennek a kezelésére. A piacok túlzottan hozzászoktak a 0 kamathoz, ennek ismételt alkalmazása nyilván nem fejthet ki akkora hatást, mint amikor először alkalmazták immár 6 éve. Így viszont egy jövőbeli gazdasági vihart a tőzsdék is erősen megszenvedhetnek, vagyis akár egy durva összeomlás is bekövetkezhet.
Mindezek alapján, ha valaki most gondolkozik a befektetésen, már inkább az abszolút hozamú alapok (hedge fundok) ajánlhatók. Ezek bármilyen eszközbe fektethetnek, bármely instrumentum esésére is játszhatnak, deviza-, és árupiaci ügyleteket is köthetnek. Így nincsenek kitéve a részvénypiacok irányának: pontosabban nem csak akkor érhetnek el hozamot, ha a részvénypiac emelkedik.
Nem garancia a múlt, de mond valamit
Természetesen kockázatuk is nagyobb a szabadabb befektetési lehetőségeik miatt, de ez az alapválasztással valamelyest mérsékelhető. Érdemes megnézni, mióta működik, és hogyan muzsikál egy-egy alap. Igaz ugyan, hogy egy alap múltbeli teljesítménye nem garancia a jövőbeni teljesítményre, de egy ismertebb, több éve jól működő alapnál nagyobb a valószínűsége a pozitív jövőbeni teljesítménynek.
Az abszolút hozamú alapok között is eltérő kockázatúak és hozamúak találhatók. Az OTP Supra például az utóbbi években igen jó hozamot produkált, de maguk az alapkezelők figyelmeztettek arra, hogy kockázatos ügyleteket folytatnak, ezért egyáltalán nem biztos, hogy a sikerszéria ugyanúgy folytatódik. (Azóta csökkentették az alap kockázatvállalását – a szerk.)
Ellenben például a Concorde VM alap nem ér el olyan magas hozamokat, viszont erre a jövőben is stabilabban lehet számítani, tekintettel arra, hogy noha abszolút hozamú alap, deklaráltan óvatosabb befektetési politikát folytat, és célja a kockázatmentesnek tekinthető hozamoknál (rövid lejáratú állampapírok) magasabb hozam elérése.
Bármelyik alapot is választjuk, mérjük fel az egyes alapok befektetési stratégiáját, költségeit, kockázatát és természetesen saját kockázattűrő képességünket is, és ezek alapján hozzuk meg a döntést.
|
A cikk támogatója a Concorde Alapkezelő 
|
Az 5+1 elemből álló akciótervéről a társadalmi egyeztetése megkezdődött. 
