Ne reménykedjünk abban, hogy szeptemberre minden úgy lesz, mint régen
A régiós CETOP index az előző válságban 70 százalékot, most csak 40 százalékot esett, és ennek komoly hányadát is ledolgozta már. A befektetők nagyon optimisták, pedig sok a kérdőjel. Kiderülhet, hogy a részvények extrém módon túlárazottak a jelenlegi szinten. Interjú.
Privátbankár: Az Equilor Alapkezelő két alapja díjat nyert a Privátbankár Klasszis 2020 versenyben. Az Equilor Közép-Európai és az Equilor Noé Nemzetközi részvényalapok mire specializálódtak?
Pillár Zsolt, az Equilor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója: Közép-európai részvényalapunk a CETOP indexnél jobb teljesítmény elérésére törekszik. Magyar blue chipek mellett lengyel, cseh, osztrák és román részvények találhatóak benne. Szektorok szerint is jól diverzifikált az alap, a pénzügyi ágazat mintegy 40, az olaj– és gázipar 18, az IT-szektor 16 százalékban képviselteti magát. A gyógyszergyárak, a Richter és a Krka kilenc százalékot tesznek ki.
Különleges benne, hogy a benchmark közel száz százalékban a CETOP index. Így készpénz jellegű eszközök alig vannak az alapban. Célunk, hogy pozitív részvénypiaci trendben maximalizáljuk a kockázati kitettséget. Negatív környezetben van arra lehetőség, hogy a benchmarktól eltérve a részvényeket alulsúlyozzuk.
Privátbankár: Milyen volt az alap hozama?
Pillár Zsolt: Három év alatt, 2017-2019-ben átlagosan éves 12,2 százalékos hozamot ért el. A benchmark hozama ez idő alatt tíz százalék volt.
Privátbankár: Úgy tudom, tavaly a lengyel tőzsde húzta le a régiót.
Pillár Zsolt: Az országsúlyokat aktívan változtatjuk. Valóban volt egy időszak, amikor a lengyel piac lényegesen alulteljesített. De volt olyan is, amikor román papírokat nem vásároltunk, pedig a benchmarkban már benne voltak. Ennek a piacnak a likviditása ugyanis nagyon alacsony volt. De 2018-tól a román papírokat is vásárolni kezdtük.
Privátbankár: A nemzetközi részvényalap mely piacokon aktív?
Pillár Zsolt: Nagy mértékű diverzifikációt biztosító benchmarkot követünk, az MSCI World Indexet. Ebben az országok és szektorok széles skálája megtalálható. A legnagyobb súlya az amerikai piacnak van, mintegy 63 százalék. Nyugat-Európa 21, Ázsia és Ausztrália 11 százalék. Befektetéseink között egyedi részvények, ETF-ek és indexek, szektorokat leképező derivatív termékek találhatóak. Általában 80 és 90 százalék között van a közvetlen és közvetett részvénypozíciók együttes aránya.
Privátbankár: Hogyan élte meg az alap a mostani válságot?
Pillár Zsolt: Elégedettek vagyunk az alap eddig nyújtott teljesítményével. Az ilyen típusú részvényalapoknak nem célja, és a befektetők felé sem korrekt, ha az alap trendjében nem követi a részvénypiac mozgásait. Azt várják a befektetők, hogy az alap részesedjen a részvénypiac emelkedésből. Válság időszakokban két alapvető célunk van, egyrészről, hogy tompítsuk a piacok eséséből eredő leértékelődést, másrészről, hogy aktív átsúlyozásokkal növeljük a benchmarkhoz képest elérhető felülteljesítést. Ezen célokat június közepéig hatékonyan valósította meg az alap, a piaci esés 95 százalékát ledolgozta, felülteljesítése pedig 1,32 százalékos volt.
Privátbankár: Mennyi a minimális részvényarány, amit az alapnak tartania kell?
Pillár Zsolt: A kezelési szabályzat lehetőséget biztosít arra, hogy akár 100 százalékban is kizárjuk a kockázatos eszközöket az alapból. De az utóbbi években alacsony részvény kitettséget a tapasztalatok szerint nem volt szerencsés felvállalni. 2020-ban átlagosan 5% ponttal csökkentettük az alap kockázati kitettségét a benchmarkhoz képest.
Privátbankár: Most hogy néz ki, meddig tarthat ez a válság?
Pillár Zsolt: A 2020-as év a gazdaságtörténetbe új világválságként fog bevonulni. De ennek a krízisnek a mély GDP-visszaesést eredményező szakasza a várakozásaink szerint valamivel rövidebb ideig fog tartani, mint amit 2008-ban tapasztaltunk.
Privátbankár: Kik a befektetői az alapoknak és hogyan viselik ezeket a nehéz időket?
Pillár Zsolt: A részvényalapok az összes alapfajtán belül Magyarországon viszonylag kicsik. Míg az ingatlanalapok, az abszolút hozamú alapok és a kötvényalapok befektetői között a lakossági szektor van túlsúlyban, addig a részvényalapokban többségben az intézményi befektetők vannak. Náluk van meg az a hosszabb távú elköteleződés, ami a részvénybefektetéshez jobban illeszkedik. A lakossági befektetők részvényt inkább spekulatív jelleggel vesznek, egyedi részvénybefektetéseket hajtanak végre.
Így abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a befektetőink tűréshatára magasabb. Ezért nem áramlott ki jelentős mennyiségű tőke. Befektetőink nagy tapasztalattal rendelkeznek, látták a 2000-es évek elején lezajlott és a 2008-2009-es válságot is. Az a tapasztalat, hogy a világ tőkepiaci ezekből a válságokból előbb-utóbb talpra állnak.
Privátbankár Előbb vagy utóbb? Meddig fog tartani ez a válság?
Pillár Zsolt: Minden alapkezelő próbálja ezt felmérni, a jövőt beárazni a jelenben. De pontos választ erre a kérdésre senki sem tud. Túl vagyunk az első nagy sokkon és egy intenzív emelkedő szakaszon. A folyamatok tényleges gazdasági hatásait a számokban még csak részben látja a piac. Még nagyon az elején vagyunk annak, hogy akár középtávra érvényes, tényszerű állításokat fogalmazzunk meg a gazdasági kilátásokról. Így a visszapattanás a piacon alapvetően a jegybanki beavatkozások és a gazdaságélénkítő programok bejelentése miatt következett be.
Privátbankár: Miben más az a válság, mint az előzőek?
Pillár Zsolt: Teljesen más a kiindulási pontja, mint 2008-ban. Ezért a lefolyása is rengeteg bizonytalanságot hordoz. Jelenleg a világ gazdasági vezetőinek és elemzőházainak többsége a 2020. évi mély recessziót követően, 2021-re jelentős GDP növekedést vár, vagyis egyértelműen V alakú kilábalást. Ez az elmélet véleményem szerint csak akkor valósulhat meg, ha a termelékenység növekedése mellett, rapid módon visszaáll a lakossági és intézményi fogyasztás is a Covid előtti szintekre. Ennek a valószínűsége alacsony. Így az is elképzelhető, hogy egyes részvénypiacokról, szektorokról kiderül, extrém módon túlárazottak a jelenlegi szinteken.
Még ha a következő hónapokban a várthoz képest még pozitívabb forgatókönyvet mutat a válságból való kilábalás, akkor is egy nehéz felépülési folyamat fog zajlani a tőkepiacokon. Különböző szektorokban ez nagyon eltérő módon valósulhat meg. Sok szektorban pedig egyáltalán nem lesz gyors.
Privátbankár: Magyarország vajon jó esélyekkel indul? Felülteljesítő lesz a közeljövőben?
Pillár Zsolt: Az az egyensúlyi helyzet, ami Magyarországon mostanra kialakult, ad okot némi optimizmusra 2008-hoz képest. Nyitott gazdaság vagyunk, a nemzetközi trendeknek és egyes ágazatoknak kiszolgáltatva, mint például az autóipar. Így a gazdaság nem fog tudni lényegi felülteljesítést elérni másokhoz képest. A jelenlegi válság előtt a nagyberuházások, az építőipar, a szolgáltató szektor bővülése is alaposan hozzájárult a növekedéshez. Erre most még a rendkívüli helyzet elmúlta után sem lehet egy darabig számítani. A napi megélhetés is problémát jelenthet majd a lakosság egy része számára. Ők csak fokozatosan fognak visszatérni a fogyasztáshoz. Még akiknek a helyzete ezt megengedné, azok is csak lassan fognak visszatérni a költekezéshez. Ez nem fogja segíteni a GDP növekedését. Az egyik kiutat a hitelezés élénkítése és az állami nagyberuházások jelenthetik.
Privátbankár: Jelentős a veszélye annak, hogy ez egy hosszú és mély válság lesz?
Pillár Zsolt: Én inkább egy elhúzódó, de nem mély válságra számítok. Az nem reális szcenárió, hogy szeptemberre minden visszaáll a régi kerékvágásba. Még ha elkészítik az oltást és beoltják a lakosság egy részét, akkor is lassú folyamat lehet a talpra állás.
Privátbankár: A részvénypiacok ezt tükrözik?
Pillár Zsolt: Nem. A tőkepiacokon eufória látszik. Míg 2008-2009-ben 70 százalékkal esett a CETOP index, most csak 40 százalékkal. De ebből is már több mint 30 százalékot korrigált, a Nasdaq új csúcson van, az S&P index pedig közelít a csúcs felé. A fejlődő országok egy része valamint Európa a lemaradók között található.
Privátbankár: Mekkora az inflációs veszély? Érdemes reáleszközöket venni, mint ingatlan vagy nemesfém?
Pillár Zsolt: Ilyen időszakokban ez is lehet egy alternatíva. De nem mindegy, mit. Például 2008-ban a reáleszközök egy része is nagyot esett. Rövid válság esetén néhány hónap bérletidíj-kiesés csak csekély leértékelődést okoz az ingatlanok, irodaházak árában. De ha a válság sokáig tart és több lesz a nemfizető bérlő és növekszik az elvárt hozam, akkor ez az ingatlan-portfóliókat komolyabban leértékelheti.
De igazán pénzt keresni és jó hozamot elérni a befektetők részére leginkább ezekben az időszakokban lehet, így az alapkezelők szerepe felértékelődik. Most alakulnak, alakultak ki olyan árszintek, amelyek jó kiválasztással a jövőben akár kétszámjegyű hozamokat is biztosíthatnak.
Privátbankár: Mit tegyen ilyen helyzetben egy kisbefektető, aki ezekhez a dolgokhoz kevésbé ért?
Pillár Zsolt: Első körben azt kellene eldöntenie a kisbefektetőnek, hogy a megtakarításainak hány százalékát szeretné kockáztatni. A hazai befektetési alapoknak elég egyértelmű kockázati profiljai vannak. Ha részvényalapokban gondolkozik valaki, és nem nagyon merész, akkor legalább három különböző befektetési pontot érdemes meghatároznia pénze elköltéséhez. Nem érdemes egyből a teljes, erre szánt megtakarítást elkölteni, egy részével érdemes még várni. Emellett hasznos megosztani különböző típusú befektetések között is a pénzt, mint ingatlanalapok, kötvényalapok és részvényalapok.
Aki pedig extremitásokat keres vagy nagy hozamelvárásai vannak, annak most az olajszektor ajánlható. A következő egy-két hónapban itt nagyon jó, hosszú távú beszállási pontok lehetnek.
