Bár a kormány hangsúlyozza, hogy a nyugdíjak őrzik az értéküket, hiszen minden évben legalább az infláció mértékével emelik a járadékokat, sőt újabban már 13. havi, ezen felül pedig az idén plusz egy heti nyugdíjat kapnak az érintettek, az idősek juttatásai egyre jobban elszakadnak az aktív korúakétól. A bérek ugyanis jóval gyorsabban emelkednek, az erőltetett minimálbér-emelés is odavezet, hogy ma már a nettó minimálbér lassan megközelíti az átlagnyugdíj összegét.
Az alacsony gazdasági növekedés miatt ugyanis a nyugdíjakat jellemzően csak az infláció mértékével tudják emelni, ami nagyon kevés. Ha valaki nyugdíjba vonul 65 évesen, és még 20 évig él, akkor azt tapasztalja, hogy semmit sem javul a helyzete, sőt az idő előrehaladtával egyre kevesebb az esélye arra, hogy dolgozni tudjon, kiegészítő jövedelemre tegyen szert, miközben a kiadásai a romló egészségi állapota miatt nőhetnek. A svájci indexálás, amikor a keresetek növekedését is figyelembe vették a nyugdíjemelésnél jobban biztosította a nyugdíjak értékállóságát.
Az elöregedő társadalom is probléma, a fiatalok egyre később lépnek be a munkaerőpiacra, emiatt emelkedhet a nyugdíjkorhatár, hogy meglegyen a munkába eltöltött 40-45 év. A jelenleginél magasabb nyugdíjkorhatár ellen szól viszont az, hogy a magyar társadalom egészségi állapota nem a legjobb, mire nyugdíjba kerülnek az emberek, már jellemzően egyetlen egészségben eltöltött évük sincs hátra.
A teljes adás itt hallgatható meg:
A külügyminiszter szerint Szijjártó Péterék sok mindent ledaráltak. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
