TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Az idén kétszer is rekordot döntött az euró/forint árfolyam, tavaly is volt ilyen, de korrekciók is előfordultak. Vajon ilyenkor mit lép a lakosság? Befolyásolják ezek a hírek a devizában, valutában jelentkező megtakarítási kedvet? Egyáltalán, mennyire “valutáznak” még az emberek, mennyire spekulálnak más pénznemekben?

A közelmúltban is láttunk elég hosszú sort budapesti pénzváltó előtt. Vajon élénkül-e a lakosság devizavásárlási kedve, ha nagyobb változások vannak a forint árfolyamában? Mennyire divat még a forint gyengülésére játszani? Sok statisztikai adat több hetes vagy hónapos lemaradással, vagy negyedévente érkezik.

A nyílt végű befektetési alapok előnye, hogy napi szintű tőke– és árfolyamadatok vannak, így akár egy hirtelen esemény bekövetkezésére adott reakciót is meg lehet figyelni. Ilyen, eléggé gyorsan jövő és viszonylag váratlan események voltak a 2018 június-júliusi árfolyamcsúcs 330-ra, az ez év márciusi korrekció 314-re, vagy a szeptemberi új csúcs 336,50-nél. (Első grafikon.)

A magyarországi befektetési alapokban a november 27-i adatok szerint 1,802 milliárd euró és 913 millió dollár volt. (Ennyi volt a devizában jegyzett alapok és befektetésijegy-sorozatok tőkéje. Sok alapnál ugyanis többféle pénznemben léteznek befektetési jegyek, sorozatok.) Azaz mintegy 604 milliárd, illetve 278 milliárd forint, összesen tehát 882 milliárd. A teljes hazai befektetésialap-piacnak egy jelentős, bár nem meghatározó szelete.

Euró/forint heti árfolyam. Grafikon: Tradingview.com

A tendencia növekvő

Amint a második grafikonon látszik, az utóbbi két évben alapvetően nőtt a devizás befektetési jegyek összértéke (mintegy százmillió euróval és 60 millió dollárral). De jelentősek voltak az ingadozások. Tavaly május-júniusban, a nagyobb forintgyengüléssel párhuzamosan például kivettek mintegy százmillió dollárt és 60-70 millió eurót.

Később ezt fokozatosan pótolták, különösen idén január-februárban tettek be megint sok tízmillió eurót. A 2018-as mélypontról az idei csúcsig mintegy 200 millió euró érkezett. A szeptember végi, majd a november végi rekordok viszont egyelőre mintha nem mozgatták volna meg a befektetők fantáziáját, inkább stagnált az euróalapú befektetési jegyek vagyona.

Vannak, akik devizáznak

Viszont most október-novemberben mintegy 80 millió dollárral nőttek a dolláros befektetések. Ennek egy része persze lehet részvényárfolyam-nyereség is, mivel az amerikai részvénypiac is csúcsközelben van. A szóban forgó befektetési alapok között vannak részvényalapok, kötvényalapok, abszolút hozamú alapok, sőt ingatlanalap is akad. (Az adatsorok néha hiányosak, egyes napokat töröltünk, ez okozza a grafikonon a szakadozott vonalakat.)

Az alapszektorban tehát megtaláltuk a devizaárfolyamok függvényében változó devizabefektetések nyomait. Ám úgy tűnik, legfeljebb pár százmillió euróra tehető az az összeg, amivel “aktívan játszanak”. A befektetések nagyobb része, durván 90 százaléka hosszú távon lekötött megtakarításnak látszik.

Csak a jéghegy csúcsa?

Kérdés, mi történne valami nagyobb piaci fordulat esetén, például ha az euró/forint hirtelen 300 alá hullna, vagy 366-ra ugrana. (Mindkét érték ugyanakkora távolságra van a jelenlegi 333 forintos ártól.) Lehet, hogy nagyobb összegek mozdulnának meg?

Lehet, mert a devizakamatok úgyszólván teljes hiánya ellenére ennél nagyobb összegek parkolnak még mindig a bankszektorban. Az MNB statisztikája szerint szeptember végén “deviza-készpénzben”, azaz valutában 332 milliárd forintot tartott a lakosság. (Bár ez valószínűleg csak becslésértékű, hiszen nem látnak bele minden párnacihába.) Devizabetétekben pedig 1973,6 milliárd forint volt (a tendencia itt is növekvő).

E kettő együtt közel 6,9 milliárd euró, a devizában jegyzett befektetési jegyek 2,6 milliárd eurós összértékénél jóval több.

Reneszánszát éli-e a PEMÁP?

Az euróban kibocsátott, az Európai Unió inflációját követő magyar államkötvény, a PEMÁP értékesítési adataiból két dolog is következhet. Egyrészt az, hogy öt-hat évvel ezelőtt sokkal nagyobb divat volt devizában megtakarítani. Másrészt, hogy régebben jóval többet, az Európai Unió inflációja felett 2,5 százalékpont kamatot is fizettek ezekre a papírokra. Most csak egy százalékpontot adnak.

PEMÁP-adatok
Jegyzés vége Értékpapír Értékesített mennyiség Kamatozás
(millió euró)
folyik 2022/X ? EU infláció + 1,0%
2019-05-30 2021/Y_EUR 180,08 EU infláció + 1,0%
2018-01-23 2021/X_EUR 19,41 EU infláció + 1,0%
2017-09-29 2020/X_EUR 61,91 EU infláció + 1,0%
2017-03-31 2019/X_EUR 196,85 EU infláció + 2,0%
2016-03-31 2018/X_EUR 169,55 EU infláció + 2,0%
2015-03-03 2017/X_EUR 147,62 EU infláció + 2,0%
2014-01-10 2016/Y_EUR 569,84 EU infláció + 2,25%
2013-05-16 2016/X_EUR 933,61 EU infláció + 2,5%
2013-01-16 2015/X_EUR 993,98 EU infláció + 2,5%
(Forrás: ÁKK)

Amint az ÁKK adataiból kitűnik, évekkel ezelőtt volt olyan PEMÁP kötvény, amelyből majdnem egymilliárd eurónyi mennyiség elkelt. (Bár lehet, hogy ennek egy része intézményi befektetőknél landolt.) Nemrég azonban olyan eset is, amikor csak 19 milliónyi.

A május 30-án lezárt jegyzés 190 millió eurós értéke így egész jónak mondható. A harmadik negyedévben viszont 90 millió euróval csökkent e kötvények állománya.

Megadóztatják a Revolutodat?

Egyre többen használnak Magyarországon is Revolut mobilalkalmazást pénzváltásra, külföldi fizetésekre nagyfokú olcsósága, nulla díjai miatt. A hazai felhasználók száma állítólag már a százezres nagyságrendben van.

Lehet, hogy nekik – és más modern fintech-alkalmazásoknak – a drága banki konkurencia és a kormány betesz majd? Amint ma írtuk, a “Magyar Bankszövetség a tranzakciós illeték elhagyását javasolja a lakossági ügyfeleknél az elektronikus műveletek (átutalások) esetében, egyben az illeték kiterjesztését is szorgalmazzák az új elektronikus fizetési rendszereknél (ilyenek például a fintech cégek)”.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap Mi lesz veletek, ingatlanalapok? Nyolc új grafikon és több intő jel
Eidenpenz József | 2020. november 10. 05:04
A jó hír, hogy a hazai ingatlanalapok helyzete stabil, tőkével bőven el vannak látva. A hozamaik a válság ellenére pozitívak maradtak, bár több esetben eléggé szerények. A rossz hír, hogy ez nem feltétlenül marad így, ha a válság elhúzódik. A bérleti díjak hozama emelkedett, de az ingatlanokat leértékelhetik. Erre már volt példa az idén.
Befalap Te milyen alapba fektetnél? Számon tartják majd az ESG-szempontokat
Privátbankár.hu | 2020. október 13. 16:00
Fenntartható fejlődéssel kapcsolatos minősítési szempontokat is figyelembe vesz a hazai befektetési alapok kategorizálása. Így a befektetők könnyebben megtalálhatják majd, ha ilyen alapba akarnak fektetni.
Befalap Eurómilliárdokat öntenének a nagybefektetők ide, de nincs elegendő jó ingatlan
Mester Nándor | 2020. augusztus 27. 06:07
Nem csüggednek a nemzetközi intézményi befektetők a közép-európai kereskedelmi ingatlanpiacon. Továbbra is erős az érdeklődés, de megvan az óvatosság is és sajnos kevés a megfelelő első osztályú termék.Térségünkben minden fontos piacon a hazai alapok is aktívak lettek, idén további jelentős adásvételek zárulhatnak le Magyarországon is.
Befalap Hosszú távon továbbra is a fenntarthatóság az egyik legfontosabb kérdés
PR | 2020. július 15. 11:23
A fenntarthatóság nem csak klímavédelmet jelent, hanem etikus vállalatirányítást vagy szociális érzékenységet is, és ez nemcsak a cégek működésében egyre fontosabb, hanem a lakosság, a befektetési alapok, és azok kezelői számára is. Lehet, hogy most a járványhelyzet miatt rövidtávon máshova került a hangsúly, hosszútávon továbbra is a fenntarthatóság lesz az egyik legfontosabb kérdés - nyilatkozta lapunknak Pekár Dávid, a Raiffeisen Alapkezelő portfoliómenedzsere, a Klasszis 2020 Az Év Feltörekvő portfolómenedzsere díj nyertese.
Befalap Ne reménykedjünk abban, hogy szeptemberre minden úgy lesz, mint régen
Eidenpenz József | 2020. június 26. 06:07
A régiós CETOP index az előző válságban 70 százalékot, most csak 40 százalékot esett, és ennek komoly hányadát is ledolgozta már. A befektetők nagyon optimisták, pedig sok a kérdőjel. Kiderülhet, hogy a részvények extrém módon túlárazottak a jelenlegi szinten. Interjú.
Befalap Ingatlanalapjaink a vészhelyzetben, nyolc grafikonban elbeszélve
Eidenpenz József | 2020. június 4. 06:07
Volt némi pénzkivonás az ingatlanalapokból a veszélyhelyzet márciusi kihirdetése után, de messze nem akkora, mint 2008-ban. Április óta pedig több alapba ismét friss tőke áramlik be. A hozamok is többnyire pozitívak maradtak, kevés kivétellel. A veszély azonban nem múlt el teljesen, egy elhúzódó válság még megviselheti a szektort. A tét pedig komoly, 1487 milliárd forint sorsa.
Befalap Az alap, amely a hozamok emelkedéséből és eséséből is profitál
Eidenpenz József | 2020. május 15. 06:08
Sokan alacsonyabb inflációt várnak a válság miatt, a legnagyobb meglepetés ezért az infláció megugrása lenne a kötvénypiacokon. Az alacsony hozamok ellenére jöhetnek jó befektetési lehetőségek ezen a területen. A forint a válság előtt a nyugalom szigete volt, de most átesett a ló másik oldalára. Interjú.
Befalap Nagyot nőhet az ingatlanbefektetések szerepe a következő években
Eidenpenz József | 2020. május 14. 06:06
A hazai ingatlanalapokban levő irodaházak, kiskereskedelmi üzletláncok értékét egyelőre nem befolyásolja a válság, a budapesti raktárakért, elosztóközpontokért pedig egyenesen sorban állnak az online áruházak. Az infláció is nőhet hosszú távon, a kötvényhozamok pedig alacsonyak, így az ingatlanbefektetések szerepe felértékelődhet. Interjú a Diófa Alapkezelő Zrt. szakembereivel.
Befalap Mélyebb lehet, mint a 2008-as válság, de rövidebb - interjú
Eidenpenz József | 2020. május 13. 06:04
Miért volt ilyen gyors a márciusi tőzsdei zuhanás, és miért emelkednek azóta az árfolyamok? Érdemes-e befektetni, és hogyan? Mely szektorok olcsók? Az ügyfelek most nem a megszokott módon reagáltak, és nem a legrosszabb pontokon adták el befektetési jegyeiket. Interjú az Év Alapkezelője díjat nyert Aegon Alapkezelő szakembereivel.
Befalap Tőkevédelemmel jóval könnyebb bátornak lenni
Eidenpenz József | 2020. május 11. 06:07
A tőkevédett alapok kockázata mérsékelt, mégis részesedést tudnak nyújtani a részvénypiacok, árupiacok emelkedéséből. Ha három év múlva visszatekintünk, alighanem azt látjuk majd, hogy az idei évben valamikor érdemes volt vásárolni. A CIB Banknál égnek a telefonok, a kisbefektetőket is nagyon izgatják az ilyen és ezekhez hasonló kérdések. Interjú.
Friss
hírlevél