BUX
32 065.14
-2.82%
-929.00
OTP
9 390.00
-7.31%
-740.00
MOL
1 885.00
+0.96%
+18.00
RICHTER
5 800.00
-0.17%
-10.00
MTELEKOM
351.00
-2.50%
-9.00
 
2019. december 3. 06:06

Az idén kétszer is rekordot döntött az euró/forint árfolyam, tavaly is volt ilyen, de korrekciók is előfordultak. Vajon ilyenkor mit lép a lakosság? Befolyásolják ezek a hírek a devizában, valutában jelentkező megtakarítási kedvet? Egyáltalán, mennyire “valutáznak” még az emberek, mennyire spekulálnak más pénznemekben?

A közelmúltban is láttunk elég hosszú sort budapesti pénzváltó előtt. Vajon élénkül-e a lakosság devizavásárlási kedve, ha nagyobb változások vannak a forint árfolyamában? Mennyire divat még a forint gyengülésére játszani? Sok statisztikai adat több hetes vagy hónapos lemaradással, vagy negyedévente érkezik.

A nyílt végű befektetési alapok előnye, hogy napi szintű tőke– és árfolyamadatok vannak, így akár egy hirtelen esemény bekövetkezésére adott reakciót is meg lehet figyelni. Ilyen, eléggé gyorsan jövő és viszonylag váratlan események voltak a 2018 június-júliusi árfolyamcsúcs 330-ra, az ez év márciusi korrekció 314-re, vagy a szeptemberi új csúcs 336,50-nél. (Első grafikon.)

A magyarországi befektetési alapokban a november 27-i adatok szerint 1,802 milliárd euró és 913 millió dollár volt. (Ennyi volt a devizában jegyzett alapok és befektetésijegy-sorozatok tőkéje. Sok alapnál ugyanis többféle pénznemben léteznek befektetési jegyek, sorozatok.) Azaz mintegy 604 milliárd, illetve 278 milliárd forint, összesen tehát 882 milliárd. A teljes hazai befektetésialap-piacnak egy jelentős, bár nem meghatározó szelete.

Euró/forint heti árfolyam. Grafikon: Tradingview.com

A tendencia növekvő

Amint a második grafikonon látszik, az utóbbi két évben alapvetően nőtt a devizás befektetési jegyek összértéke (mintegy százmillió euróval és 60 millió dollárral). De jelentősek voltak az ingadozások. Tavaly május-júniusban, a nagyobb forintgyengüléssel párhuzamosan például kivettek mintegy százmillió dollárt és 60-70 millió eurót.

Később ezt fokozatosan pótolták, különösen idén január-februárban tettek be megint sok tízmillió eurót. A 2018-as mélypontról az idei csúcsig mintegy 200 millió euró érkezett. A szeptember végi, majd a november végi rekordok viszont egyelőre mintha nem mozgatták volna meg a befektetők fantáziáját, inkább stagnált az euróalapú befektetési jegyek vagyona.

Vannak, akik devizáznak

Viszont most október-novemberben mintegy 80 millió dollárral nőttek a dolláros befektetések. Ennek egy része persze lehet részvényárfolyam-nyereség is, mivel az amerikai részvénypiac is csúcsközelben van. A szóban forgó befektetési alapok között vannak részvényalapok, kötvényalapok, abszolút hozamú alapok, sőt ingatlanalap is akad. (Az adatsorok néha hiányosak, egyes napokat töröltünk, ez okozza a grafikonon a szakadozott vonalakat.)

Az alapszektorban tehát megtaláltuk a devizaárfolyamok függvényében változó devizabefektetések nyomait. Ám úgy tűnik, legfeljebb pár százmillió euróra tehető az az összeg, amivel “aktívan játszanak”. A befektetések nagyobb része, durván 90 százaléka hosszú távon lekötött megtakarításnak látszik.

Csak a jéghegy csúcsa?

Kérdés, mi történne valami nagyobb piaci fordulat esetén, például ha az euró/forint hirtelen 300 alá hullna, vagy 366-ra ugrana. (Mindkét érték ugyanakkora távolságra van a jelenlegi 333 forintos ártól.) Lehet, hogy nagyobb összegek mozdulnának meg?

Lehet, mert a devizakamatok úgyszólván teljes hiánya ellenére ennél nagyobb összegek parkolnak még mindig a bankszektorban. Az MNB statisztikája szerint szeptember végén “deviza-készpénzben”, azaz valutában 332 milliárd forintot tartott a lakosság. (Bár ez valószínűleg csak becslésértékű, hiszen nem látnak bele minden párnacihába.) Devizabetétekben pedig 1973,6 milliárd forint volt (a tendencia itt is növekvő).

E kettő együtt közel 6,9 milliárd euró, a devizában jegyzett befektetési jegyek 2,6 milliárd eurós összértékénél jóval több.

Reneszánszát éli-e a PEMÁP?

Az euróban kibocsátott, az Európai Unió inflációját követő magyar államkötvény, a PEMÁP értékesítési adataiból két dolog is következhet. Egyrészt az, hogy öt-hat évvel ezelőtt sokkal nagyobb divat volt devizában megtakarítani. Másrészt, hogy régebben jóval többet, az Európai Unió inflációja felett 2,5 százalékpont kamatot is fizettek ezekre a papírokra. Most csak egy százalékpontot adnak.

PEMÁP-adatok
Jegyzés vége Értékpapír Értékesített mennyiség Kamatozás
(millió euró)
folyik 2022/X ? EU infláció + 1,0%
2019-05-30 2021/Y_EUR 180,08 EU infláció + 1,0%
2018-01-23 2021/X_EUR 19,41 EU infláció + 1,0%
2017-09-29 2020/X_EUR 61,91 EU infláció + 1,0%
2017-03-31 2019/X_EUR 196,85 EU infláció + 2,0%
2016-03-31 2018/X_EUR 169,55 EU infláció + 2,0%
2015-03-03 2017/X_EUR 147,62 EU infláció + 2,0%
2014-01-10 2016/Y_EUR 569,84 EU infláció + 2,25%
2013-05-16 2016/X_EUR 933,61 EU infláció + 2,5%
2013-01-16 2015/X_EUR 993,98 EU infláció + 2,5%
(Forrás: ÁKK)

Amint az ÁKK adataiból kitűnik, évekkel ezelőtt volt olyan PEMÁP kötvény, amelyből majdnem egymilliárd eurónyi mennyiség elkelt. (Bár lehet, hogy ennek egy része intézményi befektetőknél landolt.) Nemrég azonban olyan eset is, amikor csak 19 milliónyi.

A május 30-án lezárt jegyzés 190 millió eurós értéke így egész jónak mondható. A harmadik negyedévben viszont 90 millió euróval csökkent e kötvények állománya.

Megadóztatják a Revolutodat?

Egyre többen használnak Magyarországon is Revolut mobilalkalmazást pénzváltásra, külföldi fizetésekre nagyfokú olcsósága, nulla díjai miatt. A hazai felhasználók száma állítólag már a százezres nagyságrendben van.

Lehet, hogy nekik – és más modern fintech-alkalmazásoknak – a drága banki konkurencia és a kormány betesz majd? Amint ma írtuk, a “Magyar Bankszövetség a tranzakciós illeték elhagyását javasolja a lakossági ügyfeleknél az elektronikus műveletek (átutalások) esetében, egyben az illeték kiterjesztését is szorgalmazzák az új elektronikus fizetési rendszereknél (ilyenek például a fintech cégek)”.

Befalap Klasszis: megvannak a legjobb magyar befektetési alapok és alapkezelők
Privátbankár.hu | 2020. március 27. 10:17
A Privátbankár.hu idén is kiosztotta a Klasszis 2020 díjakat a hazai alapkezelői szakma legjobb vagyonkezelő szakembereinek. Az Év Alapkezelője az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő, az Év Portfóliómenedzsere Loncsák András, az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere pedig Pekár Dávid lett. 
Befalap Mekkora rendet vágott a koronavírus-krach a magyar alapok hozamában?
Eidenpenz József | 2020. március 23. 17:34
Februárban még érkezett tőke, márciusban már napi 4-26 milliárd forint távozott a hazai befektetési alapokból, a múlt hétig összesen 168 milliárd. A koronavírus-krach csúnya rendet vágott a hozamokban is, a kockázatosabb alapfajták árfolyama átlagosan 19 százalékkal esett az év elejéhez képest.
Befalap Lehetetlen a magasabb kamatszint? Mi hozhat infláció feletti euróhozamot?
Eidenpenz József | 2020. február 10. 17:10
A részvénypiacokon is, a kötvénypiacokon is kisebb lehet az elérhető hozam a következő öt évben, mint az előző öt évben volt. A nagy különbség, hogy részvényekkel legalább az inflációt várhatóan utol lehet majd érni. Az osztalékhozamok is bőven rávernek sok állampapír hozamára. De inkább diverzifikáljuk portfóliónkat – mondja a Fidelity.
Befalap Az Axiom Alapkezelő alapja is beköszönt a legjobbak között
Privátbankár.hu | 2020. január 20. 09:03
Interjú Schuszter Péterrel az Axiom Alapkezelő vezérigazgatójával és Koncz Péterrel az Axiom Alapkezelő vezető portfolió managerével
Befalap Túlteljesítette az állampapírokat tavaly a magyarok kedvence
Eidenpenz József | 2020. január 10. 06:07
Az utóbbi években legjobban az ingatlanalapok vagyona nőtt. Bár az MNB tavaly tavaszi, tiltással felérő ajánlása megakasztotta a fejlődésüket, maradt bennük bőven pénz. A hozamokra pedig nem lehetett panasz, ezek minden lakossági állampapírt túlszárnyaltak.
Befalap Rengeteg két számjegyű hozamról maradtál le tavaly
Eidenpenz József | 2020. január 9. 06:06
Csodálatos évük volt a hazai részvényalapoknak tavaly, a legtöbbjük hozama bőven két számjegyű volt. Legjobban az orosz, román és amerikai részvénypiacra koncentráló alapok tulajdonosai jártak. Csak egy szerencsétlen részvénypiac zavarta meg kicsit a képet, amellyel ezúttal nem volt jó barátkozni.
Befalap Shortolni, vagy nem shortolni? Ez döntötte el az abszolút hozamú alapjaink sorsát
Eidenpenz József | 2020. január 8. 06:06
Tavaly alapvetően jól teljesítettek a tőkepiacok, mind a részvények, mind a kötvények, sőt egyes fontos árucikkek is. Az újabb és újabb rekordok ellenére a hazai abszolút hozamú alapok mezőnye megint nagyon szórt, a legjobb és a legalacsonyabb hozamok között 47 (!) százalékpontnyi különbség volt egyetlen év alatt. De legalább az átlag kielégítő.
Befalap Tárgyak helyett élményeket veszünk – már nemcsak a fiatalok gondolják ezt
Eidenpenz József | 2019. november 29. 06:05
Vannak megatrendek, olyan folyamatok, amelyek megállíthatatlanul átalakítják életüket. Az elöregedésen kívül ilyen az ifjú generáció felemelkedése és gazdagodása is, ami átalakítja a fogyasztás szerkezetét. Ezek a trendek jó befektetést jelenthetnek. Interjú Naffa Helenával, az Aegon Alapkezelő szenior elemzőjével.
Befalap 56 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapok vagyona
Privátbankár.hu | 2019. szeptember 17. 12:12
Augusztusban 0,9 százalékkal, 56 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok 6170 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége.
Befalap Mi lesz veletek, abszolút hozamú alapok?
Eidenpenz József | 2019. szeptember 11. 10:08
Az utóbbi években felelősödtek az ármozgások a tőzsdéken, más tőkepiacokon, miközben egyes tőzsdék pár év alatt sehová sem jutottak. Ezt az abszolút hozamú alapok azonban elvileg jól ki tudják használni. A gyakorlatban a teljesítményük nagyon vegyes, szép emelkedéseket és eséseket egyaránt látunk.
hírlevél