1. Megvédhetnek a forintgyengüléstől
Két és fél éves csúcs közelében mozgott a forint árfolyama az utóbbi napokban, így időszerű azzal kezdeni, hogy a külföldi alapok semmilyen, vagy csak minimális magyar, illetve forintkitettséggel rendelkeznek. Lehetnek forintban kibocsátott külföldi befektetési jegyek is, illetve devizában denominált magyarországi alapok is léteznek szép számmal. A külföldi kínálatból vehetünk akár forintos, akár devizás alapokat is, sőt, újabban egyre több szolgáltató jelenik meg forintra fedezett sorozatokkal. Ez utóbbi különösen azoknak az ügyfeleknek előnyös, akik a devizamozgásoktól függetlenül nagyságrendileg az adott piac teljesítményét szeretnék megkapni, és nem szeretnék, hogy a forint ingadozása befolyásolja azt.
Mindenesetre ha valaki akár devizában, vagy akár forintban szeretne takarékoskodni, érdemes a külföldi alapok között is szétnéznie.
2. Hatalmas lehet a kínálat
Míg Magyarországon néhány száz befektetési alap működik, addig külföldön több tízezer, sokkal nagyobb a kínálat, a változatosság. A külföldi alapok olyan befektetési témákat is lefednek, amelyekre nálunk nem érdemes külön befektetési alapot létrehozni.
Ilyen lehet egy-egy földrajzi régió (Németország, Ausztrália, Kanada, Kolumbia, Thaiföld), egy-egy gazdasági ágazat (biotechnológia, közlekedés, aranybánya-vállalatok), befektetési eszköz (jelzáloglevelek, osztalékrészvények), esetleg egy-egy deviza (például svájci frankban vagy akár kínai jüanban denominált kötvények).
3. Mi is könnyen elérhetjük a világszínvonalat
Egyrészt nem kell mélyen a zsebünkbe nyúlni ahhoz, hogy külföldi alapokba fektethessünk, másrészt akár ugyanazt az alapot kaphatjuk meg, mint bármely Nyugat-Európai ügyfél. Egy sor olyan befektetési alap elérhető hazánkban, amelyeket akár a neves külföldi nagy privátbankokban is árulnak.
| Az összeállítás a Fidelity Wordwide Investment támogatásával készült |
|
4. Nagy tőke, nagy diverzifikáció
A külföldi alapok általában, átlagosan sokkal nagyobbak, mint a hazaiak. Így akár olyan befektetéseket is elérnek, amelyeknél magas lehet a belépési korlát (pl. egyes infrastruktúra alapok), vagy rendelkezhetnek bizonyos kvótákkal, mint például ahogyan a kínai A-részvényekbe történő befektetés működik. Bizonyos befektetéseknél nem mindegy, hogy az alap mekkora, hiszen vannak olyan befektetési célpontok, amik egy kis alapnak nagyok lehetnek, viszont egy nagy alap esetén még kellő diverzifikációt lehet elérni (például az ingatlanalapok esetén).
|
| (Fotó: 123rf.com) |
Jobban meg tudják osztani pénzüket ágazatok, régiók, befektetési eszközök, devizák között, ami a kockázat szétterítésén keresztül – egy bizonyos határig – jótékony hatással lehet a nettó eszközérték alakulására. (Diverzifikáció.) Ezzel a kiugró nyereség lehetősége ugyan csökken, de a kiugró veszteségé is, a teljesítmény egyenletesebb lehet. Egy értékpapír-kibocsátó esetleges csődje nem okoz nagy zuhanást az árfolyamban.
5. A külföldi piacok likvidebbek
A nagyobb likviditás, azaz egy adott értékpapír, tőzsde nagyobb forgalma is csökkenti a befektetők kockázatait. Adott esetben könnyebben és jobb áron lehet ezáltal egy értékpapírt megvenni vagy eladni.
Ugyanakkor ez nem minden esetben igaz, mert vannak olyan külföldi alapok is, amelyek kevésbé likvid piacon mozognak (például small cap, azaz kis kapitalizációjú részvények piaca). Másrészt vannak olyan magyarországi alapok is, amelyek a külföldi piacokon fektetnek be, így szintén részesednek ebből az előnyből.
6. Hordozhatóak a külföldi alapok
Az EGT-ben (Európai Gazdasági Térség, azaz az EU, Svájc, Norvégia és még pár kis ország) létrehozott alapok néhány minimális további feltétel teljesítése esetén forgalomba hozhatók Magyarországon is. Ilyen feltétel például egyes dokumentumok, főleg a KIID nevű „kiemelt befektetői információ” lefordítása magyar nyelvre.
Az egyes alapokra ettől még a bejegyzésük helye szerinti jogszabályok irányadók, azonban az EU (illetve az EGT) sok tekintetben harmonizálta már a jogszabályokat, nagyon nagy eltérések már nincsenek az egyes országok között. Találkozhatunk furcsa fogalmakkal, például egy alapnak sok országban jellemzően részalapjai vannak, nem alapcsaládokat hoznak létre, vagy fact sheet-nek nevezik a legfontosabb információk összefoglalóját, de alapvetően ezek a fogalmak általában megfeleltethetők az itteni szabályoknak.
7. Sok van belőlük, de hol?
Mivel a külföldi alapokat már eléggé könnyű importálni, egyes pénzügyi csoportok tucatjával kínálják ezeket fiókhálózatukban, interneten, ám sokszor csak kiemelt ügyfeleknek, a privátbanki üzletágakban. Előny tehát, hogy sok van belőlük, de hátrány, hogy nem mindenütt, nem mindegyikhez lehet hozzáférni. Ha alaposan körülnézünk, akkor találhatunk olyan bankokat vagy akár on-line platformokat, ahol egy sor magas színvonalú külföldi és hazai befektetési alap egyaránt elérhető.
8. Éves, havi jelentések, árfolyamok
Amint említettük, a szabályok hasonlóak a hazaiakhoz. Az európai külföldi alapoknál is találkozhatunk hasonló éves, havi jelentésekkel, KIID-nek nevezett befektetői információkkal, napi nettó eszközérték-közzététellel, mint Magyarországon. A dokumentumok egy része azonban csak angolul, illetve helyi nyelveken, például németül érhető el.
A hazai pénzügyi csoportok által forgalmazott befektetési jegyekkel kapcsolatban azonban kérhetjük a forgalmazó segítségét, ha kérdéseink merülnének fel.
9. Jobb a track record, a hírnév
A Magyarországon működő több száz befektetési alap java része az utóbbi pár évben jött létre, tíz évnél hosszabb múltja csak töredéküknek van. A külföldi alapkezelők hosszabb időszakra tudnak hozamokat felmutatni (szakszóval: hosszabb a track record-juk), ezáltal jobban meg lehet ítélni eredményességüket. Némelyik alapkezelő – ha az egész alap, vagy annak egy-egy sorozata nem is – már több évtizedes múltra tekinthet vissza. (Ami nem jelent garanciát a jó teljesítményre, de valószínűsíti azt.)
Magyarországon az is előfordul, hogy néhány alapot alig van mivel összehasonlítani, mert a maga kategóriájában egyedülálló. Külföldi adatbázisokban (Például Morningstar) sokkal népesebb a mezőny. Sokféle szakmai díj is van, amelyet a jobb alapkezelők elnyerhetnek.
10. Óriási elemzői háttér
Több száz portfólió-menedzser és még több elemző dolgozik világszerte a legnagyobb alapkezelőknél. A hazai alapkezelők lehetőségei jóval szerényebbek.
11. Adózni sem nehéz márf
Az adózás még könnyebb lett hosszú távú befektetéseknél 2012 óta. Míg NYESZ-re (nyugdíj-előtakarékossági számlára) csak forintban kibocsátott befektetési jegyeket tehetünk, TBSZ-re (tartós befektetési számla) devizásat is. Így legalább öt naptári évig tartva a befektetést, nem kell árfolyamnyereség-adót vagy kamatadót fizetni, három év után pedig alacsonyabbat. Mivel egyre több külföldi alap elérhető forintban, a NYESZ-ünk esetében is egyszerű a forintos portfóliót külföldi alapokkal megtűzdelni.
|
A törvény a befektetők tájékoztatásáról „119. § (1) Más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV* által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapír magyarországi forgalomba hozatalához, illetve folyamatos forgalmazásához az ÁÉKBV-nek a nyilvántartásba vételi helye szerinti előírásoknak kell megfelelnie azzal, hogy Magyarországon is a befektetők rendelkezésére kell bocsátani minden olyan információt és dokumentumot, amit az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamában a befektetők rendelkezésére kell bocsátania. A kiemelt befektetői információt magyar nyelven, az egyéb információkat és dokumentumokat az ÁÉKBV választása szerint magyar nyelven, a Felügyelet által elfogadott nyelven vagy a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. A kiemelt befektetői információt a befektető erre irányuló kérése esetén a szerződés megkötésekor díjmentesen, írásbeli formában át kell adni.” * ÁÉKBV=Átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások. (Forrás: Complex, 2014. évi XVI. Törvény) |
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az Unió csak időpt akar nyerni. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
