Ezek voltak a legjobb befektetések nálunk az utóbbi tíz évben

Csak a hetedük van meg tíz éves

Ennek ellenére sokan rövid távú, pár hónapos, vagy jó, ha egy éves visszatekintő hozamokat figyelnek és használnak fel befektetési döntéseiknél. Most nézzük meg, mi történt hosszú távon, az első negyedév végéig eltelt tíz év alatt.

Azt mondhatjuk, hogy a magyar befektetésialap-piac még fiatal. Ugyanis hiába jöttek létre az első alapok már 1992 körül és hiába van jelenleg 640 féle különböző befektetésijegy-sorozat, csak egy kis részük, szám szerint 92 rendelkezik igazán hosszú, tíz éves visszatekintő hozammal. (Az egyre gyakrabban használt angol kifejezéssel track recorddal.)

Van-e reálhozamod?

Ezeknek több mint kétharmada, 65 sorozat érte el az átlagosan évi 3,89 százalékos fogyasztóiár-emelkedésnél (inflációnál) jobb eredményt. Ez viszonylag jól hangzik, bár nem nagyon jól, hiszen a befektetők közel egyharmada végül reálhozam nélkül maradt. A BUX index teljesítménye rosszabb volt az inflációnál, az amerikai S&P 500-é, főleg pedig a német DAX indexé jobb, ráadásul ez utóbbiak teljesítményét még a forint gyengülése is igencsak növelte.

Az állampapírokat azonban már csak keveseknek sikerült túlteljesítenie. A hosszú futamidejű kötvények árfolyamát ábrázoló MAX indexet csak két alap szárnyalta túl, a rövid futamidejű kötvények RMAX indexét pedig 22 sorozat. (Táblázat a cikk végén.) Voltak közöttük részvényalapok, hosszú futamidejű kötvényalapok és vegyes alapok is szép számmal.

Mínuszosak és lemaradók

Kilenc alap viszont kifejezetten mínuszos hozamot ért el, elsősorban a magyar részvényekbe és az ingatlanokba fektető konstrukciók. Az ingatlanalapok egy része még mindig a 2008-2009-es válságot nyögi.

De miért van az, hogy ilyen kevesen érték utol az állampapírokat? Ehhez tudni kell, hogy az utóbbi évek, évtizedek óriási kötvénypiaci hossz jegyében teltek, ami valószínűleg megismételhetetlen lesz. Hiszen a legbiztonságosabb nyugat-európai államkötvények negatív hozammal forognak, ami elképzelhetetlen volt korábban, de a magyar alapkamat és kötvényhozam is rekordmélységekben van.

Nagy tételben olcsóbb volt

Könnyen lehet, hogy a következő tíz év sokkal rosszabb kötvénypiaci teljesítményt hoz majd. Ehhez nincs szükség kötvényhozam-emelkedésre sem – az emelkedő hozam eső árfolyamokat jelent –, az is elég, ha a jelenlegi alacsony szinten vagy azok közelében maradnak az elérhető hozamok.

Az is említést érdemel, hogy a „nagy tételben olcsóbb” elv alapján sokáig az intézményi befektetők, mint amilyenek az alapok is, jobb feltételeket tudtak elérni az állampapír-piacon, az intézményi hozamok magasabbak voltak, mint a lakossági hozamok. Csak az utóbbi pár évben hozták a lakosságot előnyösebb helyzetbe, kínáltak nekik magasabb kamatokat. Most a lakossági állampapírokat még nehezebb lesz túlszárnyalniuk az alapoknak, mint korábban a MAX indexcsaládot. (Ami az egyén szintén azt is jelenti, hogy sok esetben érdemes megfontolni az állampapír-vásárlást.)

Azok a fránya költségek

A költségek miatt is nehéz utolérni az indexeket, hiszen még ha hozza is valamelyik alapkezelő egy index teljesítményét, évi 1-2 százaléknyi költség mindenképp levonandó ebből. Ez tíz év alatt már jó nagy különbséget okoz. A lakossági részvény- vagy kötvényvásárlásnak, -tartásnak pedig vannak szintén vannak költségei, de a kötvény-vagy részvényindexek ezekről nem vesznek tudomást. Ilyenek a számlavezetési díj, brókerjutalék, a részvények vételénél, eladásánál a legjobb ajánlatok közötti marzs (árfolyam-különbség).

(A legjobb alapokat, alapkezelőket díjazó Privátbankár Klasszis 2015 díjakról itt írtunk.)