A Raiffeisen Capital Management elemzése szerint az új magyar kormány megmutatta Európának, hogyan nem szabad kommunikálni az országok államháztartási problémáit
Igaz ugyan, hogy más európai országokhoz hasonlóan Magyarország is küszködik államháztartási problémákkal, ám nagyon messze van attól, hogy Görögország sorsára jusson. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2010-re és 2011-re meghatározott szigorú államháztartási irányszámairól már megszületett a döntés, amely az államháztartási hiány mértékét 2010 vonatkozásában 3,8%-ban, míg 2011 tekintetében 2,9%-ban állapította meg. Az IMF, az EU és a Világbank által 2008 novemberében megállapodott pénzügyi segélycsomag továbbra is rendelkezésre áll, forrásait azonban Magyarország nem használta fel teljes mértékben, mivel az állam önerőből is finanszírozni tudta a kötvénypiac működését - olvasható az elemzésben.
Ezen túlmenően – tényleges válság esetén – az EU és az IMF által az EU biztonsági intézkedéseire létrehozott segélyalap eszközeit (összesen 750 milliárd eurót) is fel lehetne használni. Az államkötvények hozamai jelenleg mérsékeltek, ugyanakkor a pozitív kereskedelmi és fizetési mérleg miatt Magyarország viszonylag jól meg tud felelni az adósságszolgálati kötelezettségeinek. A magyar vállalatok 80%-a exportorientált, így profitálni tudnak a forint jelenlegi gyengélkedéséből - írja az elemzés.
Leginkább az állami szektor, a bankok és a költségvetés érintett
"A legnagyobb megtakarításokat minden bizonnyal az állami szektor adja majd: Orbán Viktor polgári kormánya azt tervezi, hogy ezen a területen 15%-kal csökkenti a kiadásokat. A bérek megnyirbálására és elbocsátásokra lehet számítani" – feltételezi Koch. A megszorítások ugyanakkor az állami szektor mellett kiterjednek a bankokra is, ez utóbbiak ugyanis magas bankadóra számíthatnak. "Ezzel a kormány komoly próba elé állítja az üzletágat, mivel a forint leértékelődésével a külföldi fizetőeszközben – elsősorban svájci frankban – jegyzett hitelek piaca megtorpant, és a bankok elveszítették egy korábban jelentős bevételi forrásukat" – vázolja a helyzetet Koch.
Ezen túlmenően a kormány azt is fontolgatja, hogy az ingatlanok vonatkozásában teljes egészében betiltja a külföldi fizetőeszközben nyújtott hiteleket. A megtakarítások és adók, valamint a családok és a középosztály terheinek csökkentéséhez (pl. a 16%-os családi adóhoz) kapcsolódó pontos részletek ugyan jelenleg még nem ismertek, de alapvető változtatásokra lehet számítani, hiszen a kétharmados parlamenti többség e tekintetben szabad utat biztosít - olvasható az elemzésben,
Részvénypiac: nehéz idők jönnek
A Raiffeisen szakértője szerint a magyar részvénypiac számára a bejelentett változások rövid távon nagyfokú volatilitással járnak, ami megnehezíti a befektetők helyzetét. "Jelenleg egyetlen olyan szektor sincs, amely a legutóbbi változásokból kizárólag csak profitálni tudott volna, ugyanakkor az értékelése is kedvező lenne. Az események a várakozásoknak megfelelően hatottak a banki részvényekre is: kifejezetten negatívan" – említi meg Koch. Ezek legnagyobb részét azonban a piac már be is árazta. "A vállalatokra szintén nehéz idők várhatnak, ugyanis a tőkepiaci folyamatokat kevésbé támogató kormány a prosperáló szektorok megadóztatásával közvetlenül is beavatkozhat a gazdasági folyamatokba" – fejti ki véleményét a bécsi részvényalap-kezelő. Közép- és hosszú távon azonban a magyar részvénypiac továbbra is jó lehetőségeket kínál.
Kötvénypiac: nincs inflációs nyomás, hosszú távon jó feltételek
Amennyiben a kormány a várakozásoknak megfelelően végrehajtja a bejelentett intézkedéseket, az ügyetlen kommunikáció miatt rövid távon megrendült befektetői bizalom újra helyreáll, és a jelenleg magas kockázati prémiumok újra alacsonyabb szinten konszolidálódnak. "A kötvénybefektetések feltételei ugyanakkor nagyon jók, hiszen tulajdonképpen nincs inflációs nyomás" – hívja fel a figyelmet Ronald Schneider, aki a Raiffeisen Capital Management Global Fixed Income csapatában a kelet-európai kötvényalapok kezeléséért felel. "Amennyiben a forint ismét stabilizálódik, vagy kissé erősödik, a jegybank esetleg csökkentheti az alapkamatot, ami kedvezően hatna a kötvénypiacok alakulására. A deviza és az államkötvények ugyanakkor hosszú távon vonzóak maradnak (hozamuk 7% körüli vagy afeletti lehet)" – állítja Schneider.
Privátbankár
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
