A találkozón egy 800 millió rubel értékű (25.25 millió dollár) gázturbinás erőmű építésének lehetőségét kellett volna megvizsgálni, hogy ne vonják vissza a ZMB olajkitermelési engedélyét. A közös vállalat a magyar Molé és az orosz Russnefté (Russznyefty), mindkét cég 3-3 fővel képviselteti magát az igazgatótanácsban.
Az előzményekhez tartozik, hogy az ásványkincsekkel foglalkozó Rosznyedr orosz állami ügynökség e hónap elején fél évet adott a vegyesvállalatnak arra, hogy oldja meg a kőolajjal együtt feltörő földgáz hasznosítását. A 2016-ig szóló olajkitermelési engedély előírja, hogy hasznosítani kell a kísérőgáz 95 százalékát.
A Russneft azt javasolja, hogy a feltörő gáz hasznosítása érdekében a határidő lejártáig, az év végéig építsenek egy gázturbinás erőművet, mert - szerinte - ez az egyetlen beruházás, amellyel eleget lehetne tenni a Rosznyedr határidős követelésének, és akkor hatályban maradna a kitermelési engedély. A Russneft számítása szerint az erőmű megépítése 800 millió rubelbe (25,25 millió dollár) kerülne. Az erőmű feldolgozná a kísérőgáz száz százalékát. Tavaly a ZMB 68 millió köbméter kísérőgázt termelt, az idei terv 55 millió köbméter. A javasolt erőmű kapacitása 16 megawatt, a termelt áramot a társaság saját szükségleteire fordítanák.
Az orosz lap szerint a Mol és a Russneft eddigi együttműködése nem volt mindig zökkenőmentes. Pereskedtek is egymással, miközben "bonyolódtak a Mol kapcsolatai Oroszországgal" is, írta a lap, utalva a Surgutneftegaz Mol-beli tulajdonszerzésére. Idézte Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, aki július elején közölte, hogy semmilyen körülmények között sem kezd együttműködésbe a Mol-részesedést szerzett orosz Surgutneftegazzal (Szurgutnyeftyegaz), még ha ezért fel is kell áldoznia az ellenőrzést a Zapadno-Malobalikszkoje olajlelőhely felett.
A Kommerszant által megszólaltatott orosz szakértők szerint azonban a Mol nem fog lemondani a kitermelési engedélyről, és a vállalatnak nincs más kiútja, finanszíroznia kell az erőmű felépítését. Felhívják a figyelmet arra, hogy az olajlelőhely értéke 500-600 millió dollár, és a beruházáshoz szükséges 25 millió dollár ehhez képest meglehetősen jelentéktelen összeg. Szerintük, ha a Mol mégis úgy döntene, hogy megválik részesedésétől, akkor logikusabb lenne, ha azt eladná, semmint hagyná elveszni.
Mindazonáltal lehet, hogy Surgutneftegaz-játszma csak része az egyenletnek. A nem hasznosított földgázt ugyanis eddig is lehetett volna egy másik olajcég, az Oroszországban legnagyobb Rosneft (Rosznyefty) állami olajvállalat vezetékrendszerébe továbbítani, csakhogy a Rosneft "nem akarja" átvenni a nyersanyagot, írta a Kommerszant korábban. A Rosneft 2004-ben megvette a YUKOS fő termelőegységeit, és vitatja, hogy a YUKOS a következő évben jogszerűen adhatta volna el a ZMB-ben lévő részesedését a Russneftnek. A Rosneft ezért bírósági úton szeretne a Russneft ZMB-hányadának birtokába jutni.
Oroszokkal épít erőművet a Mol az engedélyért
Ukrajnának még mindig pénz kell a gázra
Magyarország nem felejti el a Déli Áramlatot
Nabucco: aláírták a megállapodást
Türkménbasi utódja ad gázt a Nabuccóba
MTI