Nem áprilisi tréfa! Zsebünket érintő változtatások

Több, a zsebeket érintő változtatás lép életbe mától. A jogszabályok érintik az egészségügyi ellátást, a gyógyszerárakat, vagy a beutalás rendjét csakúgy, mint a munka világát. Az alábbi cikkben összegyűjtöttük, mire kell ügyelnie ezután

Örülhetnek azok, akik átalányban fizetnek a gázszolgáltatásért. Április elsejétől ugyanis ha a szolgáltató a tényleges fogyasztásnál nagyobb összeget számláz ki az átalánydíjas rendszerben, az éves elszámoláskor a fogyasztó szabad döntésén múlik, hogy visszakéri-e a többletet készpénzben, vagy az átalánydíj csökkentését kéri. Ha a készpénzes visszatérítést választják a fogyasztók, akkor a szolgáltatónak a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül fizetni kell.

Több, a munka világát érintő törvény is változik április elsejétől: módosul a szabadságkiadások rendje, a fizetések bankszámlára utalása, a munkaerőkölcsönzés díjazása és a bérgarancia-alapról, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény is.

Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a cég működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt tarthatja csak vissza a pihenőnapokat a munkaadó. A bennrekedt szabadságot a következő év március 31-ig ki kell adnia a munkáltatónak; ha ezt kollektív szerződés szabályozza, akkor június végéig van erre lehetősége. Az idei évre még speciális jogszabály vonatkozik: a tavalyról megmaradt szabadnapokat szeptember végéig vehetik ki a dolgozók.

Áprilistól törvény írja elő, hogy a fizetések bankszámlára történő utalása nem okozhat többletköltséget a dolgozóknak. Ez azt jelenti, hogy a költségek finanszírozását a munkaadóknak kell rendezniük.

A munkaerő-kölcsönzés intézményét érintő változások elsősorban azt célozzák, hogy a kölcsönmunkásokat ugyanolyan díjazás illesse meg, mint azokat, akik főállásban alkalmazottak. A természetbeni juttatásokat a továbbiakban a kölcsönbe vevő biztosítja az ideiglenes munkaerőnek. Alkalmi munkavállalói könyvvel nem lehet munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozni.

Változik a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény is. Áprilistól a fővállalkozók – különös tekintettel az építőiparra – munkaügyi felelősséggel tartoznak az alvállalkozók által foglalkoztatottakért. Vagyis, ha a munkaügyi ellenőrök nem tudják megállapítani, hogy ki a valós foglalkoztatója egy-egy dolgozónak, akkor a fővállalkozó is szankcionálható.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár áprilistól küld tájékoztató leveleket azoknak, akiknek a nyilvántartás szerint nincs biztosításuk, ezért nem vehetik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat.

Hozzátartozói jogon már nem jár egészségügyi szolgáltatás a közeli hozzátartozóknak. Akik nem biztosítottak, nem részesülnek nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban, és egyéb jogcímen sem jogosultak az egészségügyi szolgáltatásokra, járulékot kell fizetniük. Ennek összege mostantól a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 9 százaléka. A járulékfizetésti kötelezettséget a kötelezett helyett más is teljesítheti, az adóhatóság jóváhagyásával.

Megváltozik a beutalási rend is, de akit március 31-ig beutaltak egy adott intézménybe, az a kezelés befejezéséig ott maradhat. Krónikus ellátás esetén ez harminc napot jelent, ennek letelte után áthelyezik őt az új struktúra szerint működő kórházba. Alapesetben a háziorvos és a szakorvos utalja a beteget a lakóhelyhez tartozó intézménybe. A páciens ettől függetlenül dönthet úgy a kezelőorvosával egyetértésben, hogy más kórházba megy. Ha így dönt, akkor az orvostól szintén beutalót kell kérnie, amely feljogosítja, hogy másik kórházba menjen. Az adott kórház viszont csak akkor láthatja el a nem a területéről érkező beteget, ha annak ellátása nem hátráltatja az egyébként oda tartozók kezelését.

Több mint ezer, tb-támogatott gyógyszer ára és térítési díja csökken, az árváltozás átlagosan 16 százalékos lesz, és 141 készítményé ára növekszik. Az árcsökkenés fájdalom-, gyulladás- és koleszterincsökkentőket, magas vérnyomásra adható készítményt és antibiotikumot érint. Aki nem a referenciaterméket (tehát a legolcsóbbat) választja, annak csaknem 500 termék esetében hat százalékos árnövekedésre kell számítania. 234 készítmény kerül ki a tb-támogatotti körből, aminek egyik oka, hogy voltak olyan készítmények, amelyeknek nem volt valós forgalmuk és mérhető forgalom a későbbiekben sem várható.

Üzemben tartási díjat kell fizetni a vendéglőkben és szállodákban üzemeltetett televíziókészülékek után. A díj összege a költségvetési törvény szerint készülékenként havi 967 forint. A médiatörvény szerint a felsorolt helyeken az üzemben tartási díj háromszorosát kell megfizetni, készülékenként 2.901 forintot. Az állam azonban az áprilistól decemberig terjedő időszakra átvállalja a díj 40 százalékát, így az érintett körnek készülékenként 1.741 forintot kell fizetnie az adott hónapokra.

A cigarettára kivetett jövedéki adó április elsején 2,7 százalékkal nő. Az importálók járnak igazán rosszul, a hazai kereskedők bespájzoljatnak az olcsóbb cigarettából. Az adóemelést még tavaly nyáron jelentette be a kormányfő az Új Egyensúly program ismertetésekor. Az akkori döntés értelmében 2006 szeptemberében már 5,7 százalékkal nőtt a cigaretta jövedéki adója, és két további lépésben, 2007 áprilisában illetve szeptemberében 2,7-2,7 százalékkal emelkedik.

Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága szóvivője elmondta: a jogalkotók évekkel korábban korlátokat építettek a rendszerbe, hogy a dohánygyártók ne tudjanak tartalékolni az adójegyekből. Eszerint az áremelkedés előtti 45 napban a dohánygyárak már csak a havi átlagos mennyiség alapján igényelhetnek adójegyet, illetve az áremelkedést követő 15 napban dohánykészleteiket ki kell vinni a raktárakból. Ez a korlátozás az importálók, illetve tagállami behozatalt végzők esetében még szigorúbb, hiszen ezek a gazdálkodók az adómérték változás hatályba lépését követően kizárólag az új adómértéknek megfelelő adójeggyel ellátott cigarettát hozhatják be Magyarországra.