Nyugdíjas forintok: hova kerül a pénzünk?

Nyugdíjpénztárak esetében nem a tagdíjként befizetett teljes összeg kerül a pénztártag számláján jóváírásra. De hova kerül és mi célt szolgál a többi pénz? Egyáltalán létezik-e 100 százalékos jóváírás?

A nyugdíjpénztárak a bevételeiket, vagyis a befizetett kötelező tagdíjat és tagdíjkiegészítést (magánnyugdíjpénztárak), illetve egyéni tagdíjat és munkáltatói hozzájárulást (önkéntes nyugdíjpénztárak) három részre bontják. A bevételek egy részéből fedezeti és likviditási tartalékot hoznak létre, a maradék hányadot pedig működési tevékenységükre különítik el.

A tartalékok kizárólag a törvény előírásai szerint használhatók fel - olvasható a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján. A bevételek tartalékok közötti felosztásának mértékét az önkéntes  pénztár az alapszabályában, a magánnyugdíjpénztár pedig a Szervezeti és Működési Szabályzatában (SZMSZ) szabályozza.

- Testőr is jár a 13. havi nyugdíj mellé - A rokkantnyugdíjasok megússzák a 13. havi buktát?

A fedezeti tartalék a nyugdíjszolgáltatások fedezetének gyűjtésére és finanszírozására szolgál. Ebbe kerül tehát a pénztártag tagdíjának az a része, amely a majdani nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgál, és ide kerül az erre az összegre juttó nettó hozam is. A fedezeti tartalékon belül elkülönítetten kell kezelni az egyéni nyugdíjszámlákat és a szolgáltatási tartalékokat - hívja fel rá a figyelmet a felügyelet.
 
A működési tartalék a bevételek működési tevékenységre elkülönített része, a pénztár működésének a tagok által közösen megteremtett forrása. A likviditási tartalék a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgáló, a tagok által közösen finanszírozott tartalék.

A magánnyugdíjpénztárak eddigi teljesítményéért kattintson IDE
Az önkéntes nyugdíjpénztárak eddigi teljesítményéért kattintson IDE

- Százmilliárdot buktak a befektetési alapok - A többség részvényekről fantáziál

A magánnyugdíjpénztáraknál a fedezeti tartalék javára 2008-ban a tagdíj, illetve tagdíj célú támogatás legalább 94,5 százalékát, 2009-től 95,5 százalékát köteles jóváírni a kassza. Ettől a pénztár persze a tag javára bármikor eltérhet, kivéve a pénztártag belépését követő első hónap, amikor is az eltérés akár fordított előjellel is elképzelhető.

A magánkasszák - az első havi tagdíj esetleg eltérő díjszerkezetét kivéve - jellemzően egységes tartalékok közötti felosztást alkalmaznak, de jelenleg találkozni lehet sávos, vagyis a magasabb bruttó bért, így magasabb havi tagdíjbefizetést előnyben részesítő megosztással is. A felosztási arány jellemzően az idei, illetve a jövő évre meghatározott minimum fedezeti tartalék mértéke (94,5-95,5%) körül alakul.

- Bankbetétek: hogy sokszorozható meg a védelem? - Mikor lép életbe a nyugdíjpénztári garancia? - Befektető-védelem: értékvesztésre nincs garancia

Önkéntes nyugdíjpénztárak esetében pedig évi 10 ezer forint befizetésig legalább 90, az e feletti részre pedig minimum 94 százalékot kell a tag egyéni számláján jóváírni. Az előírások alapján a minimum fedezeti tartaléktól a kasszák csak az első kéthavi tagdíj esetében térhetnek el.

A magánpénztárakkal ellentétben a nagyobb önkéntes kasszák mindegyikénél sávos tagdíjfelosztással találkozhatunk. Az első kéthavi tagdíjat leszámítva a fedezeti tartalék a legalacsonyabb jóváírási sávban jellemzően 90-96 százalékot ér el, a legfelső sáv pedig akár 99-100 százalékos is lehet. Ez azt jelenti, hogy kellően magas befizetés esetén bizonyos rész gyakorlatilag már teljesen egészében az egyéni számlánkra kerülhet.

Jobb, ha túllépünk a nyugdíjpénztári mínuszokon?
Pénztári bukta: még nézni is rossz a számokat
Átszabják a nyugdíjpénztári befektetéseket
Elüdülik nyugdíjukat a fiatalok
Novemberben újabb nyugdíjemelés
Húzzon bele: évek hiányozhatnak a nyugdíjhoz!
Nagyot buktak a nyugdíjpénztárak
Nyugdíj miatt is bukható volt az adójóváírás
Türelem pénztári befizetést terem?
Így juthat nyugdíj előtt kölcsönhöz

Privátbankár