.jpg)
Az elmúlt időszakban több, a transzparencia csökkentésére alkalmas tényező is megjelent a magyar tőkepiacon
.jpg)
A törvényi lazítás folyamatában a közlemény szerint az eddigi legutolsó mérföldkövet a 2008. szeptember 1-jén, a tőkepiacról szóló törvény módosításával összhangban elfogadott BÉT- határozat adta, amely megszüntette a rendszeres tájékoztatáshoz kapcsolódó részletszabályokat, azaz megszűnt a tőzsdén jegyzett társaságok számára a 60 napos közzétételi kötelezettség. Ezzel párhuzamosan az éves jelentésre vonatkozó határidő is négy hónapra tolódott ki, illetve megszűnt a negyedik negyedévre addig kötelező jelentéskészítési kötelezettség - hívják fel rá a figyelmet.
Az elemzés szerint egyelőre úgy tűnik, a mostani gyorsjelentési szezonban több cég is él a lehetőséggel és a 2008-as utolsó negyedéves eredményekről már csak a 2008. évről készített törvényileg előírt éves jelentésben számol majd be legkésőbb április végéig.
A BÉT új szabályzata értelmében tehát a január-februári (sőt bizonyos esetekben márciusi) időszakban közzétett, a negyedik negyedévre vonatkozó jelentés elkészítését a kibocsátók 2009-től már csupán önkéntes alapon végzik – hangsúlyozzák.
A cégek körében kezd terjedni ráadásul az a tendencia, hogy az aktuális beszámolót egyre később publikálják. A beszámolók kitolódására vonatkozó trend a nagyobb méretű tőzsdei cégek közül az Equilor elemzése szerint különösen a MOL és a Magyar Telekom esetében rajzolódik jól ki. A BÉT részvénypiaci szekciójában jegyzett, az árfolyamérték tekintetében a hat legnagyobb forgalmat mutató cég körében végzett Equilor felmérésből jól látszik, hogy az említett két társaság az elmúlt három évre visszatekintve egyre később tette közzé a gyorsjelentését.
|
A válság időszakában újabb lendület kaptak a tőzsdei cégek sajátrészvény-vásárlásai a magyar börzén, amelyek szintén a transzparencia csökkenésének irányába mutatnak. |
Érdemes megnézni ugyanakkor a nemzetközi tendenciákat, amelyek például az Egyesült Államokban feltehetően a részvényesek érdekeit is szem előtt tartva a minél előbbi gyorsjelentést preferálják - hangsúlyozzák. A magyar szabályozásbeli változások tehát éppen szembemennek ezzel a folyamattal. Az elemzés szerint elgondolkodtató az a tény, hogy az Egyesült Államokban a 30 legnagyobb tőzsdén jegyzett céget tömörítő Dow Jones index 11 tagja a 2009. január 26-tól 30-ig tartó héten, azaz szűk egy hónappal a negyedik negyedév zárását követően már publikálni tudta a gyorsjelentését.
A tőkepiacról szóló törvény rendelkezik azokról a főbb tételekről (például értékesítés nettó árbevétele, üzemi tevékenység eredménye), amelyeket minden tőzsdei cég gyorsjelentésének tartalmaznia kell. Az azonban, hogy a kibocsátó a főbb tételeket milyen bontásban, milyen részletességgel közli, azaz az alkotó tételeket mennyire ismerteti, már a menedzsment szándékától függ – jelzik, hozzátéve azt, hogy pedig sokszor az egyes adatokból fontosabb következtetések is levonhatóak lennének. Ráadásul a tőkepiacról szóló törvény 2007-es módosítása nem kötelezi a tőzsdén jegyzett cégeket, hogy azok rövid elemzéssel értékeljék az adatokat, csupán a cég belátására bízza, hogy él-e ezzel a lehetőséggel.
Az elemzés szerint a fentiekre vonatkozóan negatív példát többek között a már említett gyógyszeripari cégek szolgáltattak, ahol a bevétel jelentékeny részét az exportból realizálják. A devizaárfolyam változásokból fakadó veszteségeket mindkét cég eltérő módon, de igyekszik csökkenteni határidős devizaeladási ügyletek megkötésével. Ezen ügyletek azonban a gyorsjelentésekben nem kerülnek részletezésre, csupán a pénzügyi műveletek eredménye sor aggregált értékében mutatkozhatnak meg.
Az Equilor megítélése szerint a reálgazdaságban eszkalálódó válság közepette egyre inkább felértékelődhet a befektetők szemében a profit warning mint tájékoztatási eszköz használata is, amely nem más, mint a kibocsátó gyorsjelentést megelőző bejelentése arra vonatkozóan, hogy az előre vártnál alacsonyabb vagy magasabb eredményről tud majd beszámolni az érintett cég. Érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégek közül a 2000. január 1-jétől vizsgált periódusban mindössze négy olyan cég volt, amely alkalmazta a profit warning eszközét
Az Equilor szerint a jelenlegi időszakban kiemelten fontos, hogy a tőzsdei cégek vezetői felelősen kezeljék az információszolgáltatást és a törvények nyújtotta kereteket és a könnyítési lehetőségeket ne használják ki a végletekig.
Kovács Roland, az Equilor elemzője szerint ehhez kapcsolódóan a tőzsdén jegyzett cégek rendszeres tájékoztatást érintő rendelkezéseit szigorítani kellene, amelyek között szerepelhetne például a profit warning mint tájékoztatási eszköz kötelezővé tétele, illetve a gyorsjelentési szezon utolsó napjának újbóli, törvényi meghatározása.
A szakértő szerint szükség van arra, hogy az érvényben lévő szabályozás átalakuljon és a jövőben a tőzsdei cégeknek ne nyíljon arra lehetősége, hogy az üzleti év utolsó negyedévének eredményét csak a teljes éves beszámolóban szerepeltessék. A szabályozásbeli hiányosságokon túlmenően azonban alapvetően szükség van az információátadási szemléletmód megváltozására egyes tőzsdén jegyzett cégek vezetése esetében – hívják fel rá a figyelmet.
Kimenekültek a külföldiek a magyar részvényekből
Durva matek: a forinton túl még rosszabb a helyzet
Már a short stop sem segít?
Kiváló telefon-számok: jelentett az MTelekom
Privátbankár
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
