A hollandok után mi bringázunk a legtöbbet - sok a baleset is

Míg 2011-ben Budapesten a megkérdezetteknek még csak 13 százaléka számított kerékpárral közlekedőnek (két héten belül legalább egyszer biciklizik), 2013-ra ez az arány 17 százalékra emelkedett. A Magyar Kerékpárosklub adataiból az is kiderül, hogy eközben országos szinten már évek óta 40 százalék körüli szinten van ez az arány.

Hollandia után jövünk a sorban 

Az Eurostat korábban publikált felmérésében a 25 uniós tagállam közül Hollandia után (31 százalék) Magyarországon nevezték meg a legtöbben, 19,1 százaléknyian a legfőbb közlekedési eszközükként a kerékpárt a Genertel közleménye szerint.

A kerékpárral közlekedők számának növekedésével balesetek száma is gyors növekedésnek indult. A KSH adatsora szerint 2013-ra kétezer fölé nőtt a kerékpárral okozott személyi sérüléses balesetek száma, ami két év alatt több mint 12 százalékos növekedést jelent. A kevésbé súlyos következményekkel járó káresetek száma pedig a fenti érték sokszorosa lehet. 

Ki fizet egy baleset után?

Sokba kerülhet egy biciklis baleset. Különösen a személyi sérüléssel járó esetekben van komoly esély arra, hogy a kárérték eléri a milliós nagyságrendet – hangsúlyozza Csikós Dániel, a Genertel vezérigazgatója. Ugyanakkor míg például két autó ütközésekor a vétlen károsult biztos lehet abban, hogy a hibás fél biztosítója rendezi a kárát, a kerékpárosok esetében legtöbbször a károkozónak saját magának kell a zsebébe nyúlnia. Kérdés, hogy egy nagyobb összeget is tud-e fedezni a vagyonából.

A kötelezőkampány most lehetőséget kínál arra, hogy ez a hiányosság a figyelem középpontjába kerülhessen. A kerékpárosok jelentős részének háztartásában ugyanis van gépkocsi is: míg vidéken ez az arány 44 százalék, addig Budapesten a 70 százalékot is eléri.

Az autósok a kötelezőváltáskor számtalan kiegészítő biztosítással találkozhattak már például minicascóval, lopásbiztosítással, assistance szolgáltatással, most pedig kiegészítő biztosításként már a biciklire is elérhető biztosítás.