Van garázsbiztosítása? Álljon ki a garázsból, úgy a tuti
Árvízkárosultak tömegeinek okozhat csalódást a napokban a biztosítási kártérítési összeg, mert tapasztalatok szerint általában csak ilyenkor szembesülnek azzal, hogy a legjobb ingatlanbiztosítás sem nyújt fedezetet mindenre, például a garázsban tartott járművekben esett tetemes kárra, miközben például az ugyancsak itt tárolt fűnyíró vagy a megrozsdásodott kéziszerszámok értékét megtérítik a társaságok – figyelmeztet Németh Péter.
A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója figyelmeztet, hogy az autókra és a motorokra még a külön megvehető „garázsban tárolt járművekre” szóló „csomag” is csak limitált anyagi kártérítést garantál. Tapasztalatok szerint azonban a részletekkel még azok sincsenek tisztában, akik megfizetik a melléképületi felárat, így aztán gyakran már csak a „kasszánál”, vagyis a kárszemle során szembesülnek a lesújtó hírrel: a garázsban elárasztott járművekre egyedül a teljes körű casco nyújt fedezetet. Akinek nincs ilyen, s már a kapujában a víz, az jobban teszi, ha mielőbb biztonságos helyre menekíti az autót vagy a motort, mert pótolhatatlan kár érheti őt – tanácsolja Németh. Igaz, ez a fajta gondoskodás minden járműtulajdonostól elvárható és saját érdeke is – szögezi le a biztosítási szakember.
Annak ellenére, hogy hazánkban a környező országokéhoz képest kiemelkedően magas, 79 százalékos a biztosított ingatlanok aránya, az árvíznek kitett térségekben még mindig vannak fehér foltok. Ez a szakma számára azért érthetetlen, mert családok ezrei válhatnak néhány perc alatt földönfutóvá csupán azért, mert a havi 1-2 ezer forintos biztosítási díjon spórolnak. Németh szerint még most sem késő biztosítást kötni, legalábbis azoknak, akikhez egyelőre nem tört be a víz, de vélhetően minden bizonnyal be fog, ha árterületen élnek. Jó lesz azonban sietni a megállapodásokkal, mert a biztosítók 15-30 napos moratóriummal élhetnek. Ez azt jelenti, hogy egy ma megkötött szerződés csak a meghatározott türelmi idő letelte után lép életbe. Ez időn belül a biztosító megtagadhatja a kárkifizetést.
Az idén különösen súlyos a helyzet, hiszen minden oldalról támad a víz, a húsvéti nagy esőzésben megcsúsztak a löszfalak, sorra kilépnek medrükből a folyók és az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagy területet veszélyeztet a belvíz. Az utóbbi jelenségre egyetlen hazai biztosító sem vállal kockázatot, mert egyik sem rendelkezik elég statisztikai adattal, hogy megfelelően kikalkulálhassa ezt az egyértelműen nagy kockázatot. Ez azt jelenti, hogy a belvizes területen élők különösen kiszolgáltatottak az időjárási viszonyoknak. Hasonló sorsra juthatnak azok is, akiknek a háza löszfalak tövében vagy annak közelében áll, a napokban ugyanis különösen nagy kárt tettek az ingatlanokban a földcsuszamlások. Elképzelhető, hogy a biztosítók átértékelik a jövőre szóló ajánlataikat, s a löszös, szakadékos környezet bekerül a kizáró okok, de legalábbis a nagyon kockázatos, feláras tényezők közé – latolgat a CLB szakértője. Németh éppen ezért azt tanácsolja azoknak, akik ilyen területen élnek, s nincs még biztosításuk, hogy addig kössék meg, amíg nem szigorítanak a feltételeken.
Egyértelműen látszik – véli az értékesítési igazgató –, hogy a társaságok is igazodnak a megváltozott időjáráshoz és készülnek a váratlan vagy akár az évszakok jellegéből adódóan előre látható természeti jelenségekre, csapásokra. A valaha bürokratikusan és lassan reagáló rendszerekből gyors, mobil, akcióegységként is működő szolgáltatás lesz, a cégeknek ugyanis elemi érdekük egymást túllicitálva minél jobban kiszolgálni ügyfeleiket.
A tavaszi, nyári zivatarok idejére kifizetett kártérítés is évek óta folyamatosan emelkedik. Tavaly a nyár első két hónapjában csaknem 7 milliárd forint volt az elemi kár címén kifizetett összeg, ami összesen több mint 101 ezer időjárás okozta kár fedezete volt. Ez kétszer annyi, mint 2011-ben egész nyáron, vagyis három hónap alatt – idéz Németh a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) statisztikájából.
