Főként a nagyvárosok társasházainak életében okoz sok gondot a vandalizmus, amit a legtöbb esetben szinte lehetetlen kivédeni. A fővárosban például a rendőrség becslése szerint 4-500 graffitis tevékenykedik, akiket külön nyomozócsoporttal igyekeznek megfékezni, több-kevesebb sikerrel. Az összefestett falak, megrongált berendezések nem csak elcsúfítják a házakat, de helyreállításuk is komoly anyagi teher lehet a sokszor egyébként is nehézségekkel küzdő társasházak, lakóközösségek számára.
Az ORFK adatai szerint rongálások szempontjából az elmúlt egy évben Budapest és Fejér megye tartozott a magas, míg Győr-Moson-Sopron az átlag feletti fertőzöttségű csoportba, de egy olyan megye sem volt, amelynél ez a szint kifejezetten alacsony lett volna. A KSH kimutatása alapján 2012-ben közel 260 ezer vagyon elleni bűncselekményt regisztráltak az országban, míg 2013-ban január és szeptember között több mint 150 ezret. 2012-es adatok alapján nagyságrendileg ezen bűncselekmények 5 százaléka volt rongálás, így elmondható, hogy hozzávetőlegesen napi 35 ilyen jellegű esetet jelentenek be Magyarországon.
Rongálások – területi fertőzöttség
További probléma, hogy az utóbbi években a tendenciák szerint Magyarországon folyamatosan csökken a biztosított ingatlanok száma: csak az elmúlt négy év alatt közel 100 ezres csökkentést tapasztaltak a hazai biztosítók. Pedig társasházak esetében különösen sok feszültséget okozhat a közös biztosítás hiánya, ha az egész lakóközösséget érintő káreset történik, és az adatok szerint igen sok ilyen kárt jelentek be: a Generali például jelenleg csaknem 500 ezer lakást és 20 ezer lakóközösséget biztosít, a tavalyi évben 210 ezer esetben, közel 9,5 milliárd forintot térített a különböző káreseményekre.
Ma már a szándékos rongálásra is kínálnak biztosítást, érdemes megnézni, melyik biztosító, milyen kárra fizet.
A kereskedelmi megállapodás jövője a kérdés. 
