A kínai vezetés nem lát kontrollálhatatlan kockázatokat a világgazdaságban, annak ellenére, hogy az emelkedős nyersanyagárak és munkaerő-költségek erős gátat jelentenek több vállalatnak. Úgy vélik, hogy a hosszú távú kilátások továbbra is az emelkedés irányában hatnak, miközben az ipari cégek fundamentumai biztatóan egészségesek maradtak.

Jön a Húsvét, a legtöbb tőzsde zárva lesz hétfőn, másutt azonban a péntek a divat, megint másutt mindkét napon pihennek. A Budapesti Értéktőzsde alkalmazkodik a németajkú országok és London nyitvatartási szokásaihoz és sem pénteken, sem hétfőn nem nyit majd ki. Más országokban sok más alkalommal, így egy tavaszünnep, sárkányhajó-ünnep, vagy az uralkodó születésnapja alkalmából is lehet zárva tőzsde.

Az Arany Világtanács (WGC) adatai szerint az arany iránti kereslet tavaly világszerte elérte a 4067 tonnát. Ilyen mértékű fogyasztásra 1997-ben volt legutóbb példa. Még nagyobb változás, hogy a 14 évvel ezelőtti 331 dolláros éves átlagárról tavaly átlagosan 1571 dollárra nőtt a nemesfém unciánkénti árfolyama. Az ipari felhasználást nem számítva, a két aranynagyhatalom, India és a sarkában loholó Kína, több mint a felét adja a világ keresletének – írja az Aranypiac.hu.

Kína 300 milliárd dollárt készül befektetni Európában és az Egyesült Államokban. Ehhez két állami befektetési alapot indít, agresszív befektetési politikával. A cél magas hozam elérése ezekben a régiókban.

Miután az S&P számos európai országot vett negatív megfigyelés alá, köztük párat a legjobbak közül is, felmerül a kérdés, hol van egyáltalán még biztonságosnak számító oázis a nagyvilágban. Akad még, de ezek egy részéhez 1-2 óceánt is át kell szelni.

Novemberben immár negyedik alkalommal rendezték meg a Hong Kong International Wine&Spirit Fairt, mely Ázsia legnagyobb és legjelentősebb borkiállítása. Hazánk a kezdetektől jelen van az eseményen, a Kínába és Hong Kongba irányuló borexport már az európai exportpiacunkat is meghaladja.